Reneszánszát éli az elektromos autózás


Szöllösi Kristóf (24éves) - 11 hónapja

Napjainkban reneszánszát éli az elektromos autózás. A fogyó kőolajkészletek, a növekvő szennyezés és az emelkedő benzinárak miatt is egyre több figyelem fordul a hagyományos, robbanómotoros járművek alternatíváját jelentő elektromos autók felé. Ez azonban egyáltalán nem új keletű érdeklődés, hiszen, bár kevesen tudják, a villanyautók története jóval a 21. vagy épp a 20. század mögé nyúlik vissza.

Az első lépést az elektromos autók felé a magyar feltaláló, Jedlik Ányos tette meg 1828-ban, mikor létrehozott egy villanymotorral meghajtott modellautót. Őt követte 1888-ban Andreas Flocken német mérnök, aki az első négykerekű elektromos autó megalkotója. Erre a járműre, alakja miatt, elektromos szekérként is szoktak még utalni.

Az elektromos autók térnyerését mi sem mutatja jobban, mint hogy New York még saját, elektromos autókból álló taxiflottát is tartott. A kocsik 1897-ben álltak szolgálatba, gyártójuk az Egyesült Államok első nagyüzemi elektromosautó-gyártója, a Pope Manufacturing volt. Sőt, 1899-ben elektromos autóval lépték át először a lélektani, 100 km/h sebességet. Az 1900-as évek elején az elektromos autók száma tovább növekedett, 1912-ben pedig feltalálták az elektromos önindítót, mely sokkal kényelmesebbé tette az elektromos autózást, azonban ekkor már konkurenciájuk is akadt: 1908-ban elkészült az első Ford T modell, és ezzel a benzinmotoros gépjárművek térnyerése megkezdődött.

A Ford T modell felbukkanásával elkezdődött visszaszorulás az 1930-as évek közepén fejeződött be. Ekkorra az árammal hajtott gépkocsik gyakorlatilag eltűntek a piacról, kiszorították őket a jóval elterjedtebb és jóval olcsóbb üzemanyaggal működő robbanómotoros társaik. Az elektromos autók innentől kezdve a háttérbe szorultak, de nem az élet minden területén. Példának okáért az egyre élesedő űrversenyben továbbra is számítottak rájuk. Az első holdautók hajtására a mérnökök egyértelműen az elektromos hajtást találták a legalkalmasabbnak, így 1971-ben az első ember vezette jármű a Hold felszínén egy elektromos autó, a Luna Rover lett.

Az elektromos autók újból az 1990-es években kerültek előtérbe, mikor a fogyó kőolaj, a klímaváltozás és a környezetszennyezés visszaszorítása egyre sürgetőbb és sürgetőbb üggyé léptek elő. A nagy gyártók egymás után jelentették be elektromos modelljeiket, 2003-ban pedig megalakult a Tesla Motors, melynek már az elektromos autók gyártása számított fő profiljának.

Az Amerikai Egyesült Államokban a kormányzat támogatja az elektromos közlekedéssel kapcsolatos fejlesztéseket, valamint a töltőhálózat kiépítését egyaránt, 2013 végéig például közel 7,5 ezer nyilvános töltőállomást telepítettek szerte az országban. Az államok közül kiemelkedik Kalifornia, ahol a kormányzati támogatásokat kedvezményes állami hitellel is kiegészítik. Szintén Kaliforniában található a közismert, kizárólag elektromos gépjárműveket gyártásával foglalkozó Tesla Motors Inc. központja is.

Kínában az elektromobilitás helyzete jelenleg elég vegyes képet mutat. A térségben a szakértők szerint hatalmas potenciál rejtőzik, azonban jelenleg az ország elmarad a korábban meghirdetett célszámaitól, mind az elektromos autók elterjesztése, mind a töltőhálózat kiépítése terén. Jelentősebb sikereket értek el viszont a kínai elektromos buszok. A BYD például több nagyvárost is felkeresett a buszaival az elmúlt években szerte Európában (Varsó, Isztanbul, Budapest) és az Amerikai Egyesült Államokban (Los Angeles), nemrég pedig gyárat is alapított hazánkban, Komáromban.

Az Európai Unió napjainkban is kiemelten foglalkozik az elektromos közlekedéssel, mint a súlyosan környezetszennyező robbanómotoros közlekedés alternatíváját.  Az elmúlt években komoly erőfeszítések történtek elsősorban az EU nyugati országaiban az elektromos autók elterjesztésére és egy egységes töltőhálózat kiépítésére, melyek lassan be is érnek. Franciaországban, Németországban és Hollandiában például 2015 végén már 800 töltőállomás üzemelt, és ez a szám az állami beruházásoknak és támogatásoknak köszönhetően a közeljövőben várhatóan tovább fog növekedni.

Magyarországon 2015. június 24.-én tárgyalta meg és fogadta el a kormány a Jedlik Ányos tervet, melynek célja az elektromos autózás népszerűsítése és elterjesztése. Ennek a tervnek a keretein belül vezették be például a zöld rendszámot, melyet kérni lehet bármilyen kocsihoz, mely benzinmotor nélkül képes minimum 25 kilométer megtételére. A zöld rendszámos autók jelenleg ingyen parkolhatnak az ország több pontján (köztük Budapesten), mentesülnek a súlyadó alól, valamint egyes helyeken ingyen is tölthetjük őket. A zöld rendszám mellett más ösztönző intézkedésekről is beszélhetünk, ilyen például a buszsáv használatának engedélyezése, az adókedvezmény vagy az ÁFA kedvezmény autóvásárlásnál.

A folyamat ezzel persze még koránt sem ért véget. Napról napra egyre több töltőpont épül és egyre több elektromos autó kerül forgalomba a világ minden pontján, a szakértők pedig egyetértenek abban, hogy az elektromos autózásé a jövő.

Forrás:

kép:

pixabay

2017 Kidsnews | All rights reserved
%d blogger ezt szereti: