Elpazarolt idő-e az alvás?


kidsnews (124éves) - 10 hónapja

Vajon miért alszunk? Életünk közel egy harmadát alvással töltjük. Mindenki számára világos, hogy alvás nélkül idegileg és fizikailag is hamar tönkremennénk, de azt mégsem tudjuk, hogy mi is történik az agyunkban alvás közben.

„Felettébb kínos” – mondja Dr. Michael Halassa, a New yorki egyetem neurológus kutatója, hiszen tudjuk, hogy például ennünk szervezetünk felfrissítése, regenerálása céljából kell, de az máig sem tiszta, hogy miért is kell aludnunk. Alvás közben teljesen védtelenek vagyunk, alvás nélkül mégsem létezhetünk, tehát szervezetünk hatalmas kockázatot vállal, amikor az agyat offline állapotba hozza.

Több elmélet is született ennek megoldására, de egyik sem bizonyult megdönthetetlennek az agyban elalvás előtt zajló folyamatok valós magyarázatára.

Az alvás fontosságát senki sem vitatja. Az alvástól megfosztott patkányok néhány héten belül elpusztultak és ez bizonyára az emberek esetében is így lenne, de ezt nyilván senki sem próbálta ki. Az viszont bebizonyosodott, hogy már 24 órányi alvásmegvonás is hallucinációkat, skizofrén állapothoz hasonló tüneteket okoz az embereknél.

Az alvás kutatásának legáltalánosabb módszere az alvás megvonása, azonban ez az állapot az agyi folyamatokon kívül sok egyéb biológiai folyamatot is megszakít, így nehezen megítélhető, hogy milyen zavarokat okozott a kialvatlanság és mit tulajdoníthatunk a stressz hatásának.Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy agyi folyamataink jelentősen különböznek az alvás két fő szakasza, a gyors, illetve a lassú szemmozgással járó alvási szakaszokban.

A gyors szemmozgásos időszakban az agy aktivitása az ébrenléti állapothoz hasonló, az izmok azonban bénultak, ezért érezzük szinte mozgásképtelennek magunkat, ha ebből az álomból hirtelen ébredünk.

Mit tudunk ma az alvásról?

Az alváskutatás kevés biztos eredményeinek egyike az, hogy az alvás kizárólag agyi tevékenység.

Bizonyosnak látszik az is, hogy az elalvás csak akkor történhet meg, ha az idegsejtek egy hálózatban lépnek kapcsolatba egymással. Még a kísérleti laborban vizsgált idegsejteknél is tapasztaltak aktív és inaktív szakaszokat, ami az alvás és ébrenlét állapotához hasonlítható, de csakis olyankor, amikor valamennyi idegsejt együttműködésben volt.Megfigyelték ezt a legegyszerűbb szervezeteknél, pl. a caenorhabditis elegans nevű parányi féregnél is, melynek mindössze 302 idegsejtje van. Ez az állatka is mutatott rendszeres időszakonként nyugodt, letargikus állapotokat. Valószínűleg ezekben a csendes időszakokban fejlődtek ki az első egyszerű rendszerek.

Mi történik alvás alatt?

Az eddigiek alapján sem tudhatjuk biztosan, hogy mi is történik alvás közben. A lassú szemmozgással járó szakaszban agyunk feleannyi energiát igényel, mint ébrenlétben, és biztosan szerepe van az alvásnak az agy energia-feltöltöttségének helyreállításában.Ugyanakkor azt is gyanítják a tudósok, hogy alvás közben takarítja ki agyunk a hatalmas energia felhasználás során szükségszerűen keletkező salakanyagokat, azaz az agy szemetét. Ennek igazolása is sok további kísérletet és kutatást igényel.

Az alvás egyik számunkra is érzékelhető haszna, hogy nagy szerepe van a memória fejlesztésében és a tanulási folyamatokban. A mikéntje ugyan még nem ismert, de bizonyos, hogy alvás közben az agy jelentősen könnyebben oldja meg a problémáinkat, mint ébrenlétkor. A kialvatlan ember sokkal nehezebben összpontosít és kevéssé tud ura lenni érzelmeinek, indulatainak.Állatkísérletek bizonyítják, hogy az alvás befolyásolja az idegsejtek közötti kapcsolatot, ezért az állatok alvás közben sajátítják el a betanítani szánt feladatot.

Nem nehéz ezek után saját magunk szempontjából is levonni a következtetést: bármely izgalmas kaland, megoldandó feladat vár rád, az a legfontosabb, hogy mindig legyen elegendő időd arra, hogy jól kialudd magad.

Forrás:

cikk

 

 

2017 Kidsnews | All rights reserved