Szorít-e a balettcipő, ha férfiméret? – interjú Apáti Bencével


kidsnews (121éves) - 2 hónapja

Balettművész, blogger, bokszoló, műsorvezető, zsűritag, színész… és menő arc. Portrérovatunkban ezen a héten Apáti Bencével volt találkozónk.

Kidsnews: Sokoldalú tevékenységed miatt rengeteg jelző, rengeteg címke tapadhat a munkásságodhoz. De ki vagy te igazából? Ki Apáti Bence?

Bence: Mind, és egyik sem. Én Apáti Bence vagyok, aki nagyon sok mindent csinál. A fiaimnak az apja, Leának párja, az Operaház színpadán balett-táncos, a közösségi médiában valaki, aki posztol magáról valamit, amire mások kíváncsiak, néha zsűritag, néha játékos, színész.  Valójában mi mind megélünk helyzeteket az életben, amikben valahogy viselkedünk. Ezek mind mi vagyunk, az egyik nem zárja ki a másikat. Ezek csak helyzetek, vagy ha úgy tetszik, szerepek, amikben sikeresek, vagy éppen kevésbé sikeresek vagyunk, sőt néha még az is belefér, hogy kudarcot vallunk. Megpróbálod a személyiségednek megfelelően megélni, alakítani a pillanatokat.  Majd ezek a helyzetek, szerepek viselkedési formák összeállnak, és ez leszel te.  Szeretek mindent kipróbálni, engem a kihívás életet. Megpróbálok valamit, aztán, ha már rutinná válna, megyek tovább.  Az eddig leghosszabb kapcsolat az Operaházhoz fűz, igazából kész csoda, hogy 17 évet kibírtam.

Gyermekként miért döntesz az mellett, hogy balett táncos legyél, hogyan alakult ez így?

A balett az nem egy hivatás, vagy munka. Ha te balett-táncos akarsz lenni, az kisgyermek korodtól kezdve egy életforma, ott nincs más. Ha budapesti vagy, akkor haza tudsz járni, de ha vidékről érkeztél, akkor bent is laksz. Elkezded legkésőbb 10 éves korodban és napi sok-sok órában gyakorolsz, tanulsz, és nem hanyagolhatód el a rendes tananyagot sem csak ez mellet napi 5-6 órányi plusz is van. Délelőtt a szakma: balett, néptánc, történelmi társastánc, modern táncok, aztán délután a normál oktatás. Este pedig próbálsz tanulni a másnapra. Minden félévben, és év végén vizsgázni kell. Ami komoly megterhelés. Azután, amikor már képzett táncos vagy, a napirended nem sokban változik, mert egy előadást sokszor 3 hónapnyi megfeszített munka, próba előz meg. Közben este táncolod, ami már fut. Voltak hónapok, amikor egyetlen szabadnap nélkül csináltam végig.

Meddig lehet ezt a megfeszített tempót bírni?

Igen, ez egy szép, de igen rövid pályafutás.  Nem tudsz idősen még 50-55 kilogrammos balerinákat dobálgatni olyan könnyedén, hogy ezt bárki meg is nézze. A legkiemelkedőbb időszak ennek a pályának az eleje, általában 20-25 évesen vagy a legjobb formádban. De vannak szerepek azért utána is, amit kifejezetten idősebb táncosok kapnak, de 40- 45 éves korban már más pályát kell, hogy válasz. Ami nagyon komoly nehézség; egyik irány, hogy maradsz a szakmában, tanítasz ilyesmi, vagy belekezdsz valami egészen újba. Én épp itt tartok és keresem az új utam.

A te esetben mindenképpen beszélünk kell a mai celebitás felszínességéről és persze kérdés, hogy a balettművészként képviselt művészi mélység hogyan fér meg emellett? Te egyfajta hidat képviselsz a kettő között, hogyan éled ezt meg?

Igen, balettművésznek celeb vagyok, celebnek balettművész… minden világban kicsit kívülálló.  Azt látom, hogy nagyon sok helyen megtanulták már, hogy a világ működést megváltoztatni nem tudod, legalábbis radikális változásokat nem tudsz eszközölni. Ha nem haladsz, lemaradsz. Világon nagyon sok helyen megtanulták már, hogy ha a művészeiket megmutatják emberként, vagy használják az adottságaikat arra, hogy emberek megismerjék, az az adott műfajnak nem tett rosszat. Valóban, ez egy nagy dilemma, hogy az ember egy életen keresztül tanul, dolgozik, fejlődik, tesz le az asztalra és adott esetben egy közösségi médiás poszt többet tesz a népszerűségért, mint előtte 20 évnyi megfeszített munka… Viszont, ha onnan nézem, hogy néhány ilyen aktivitásért emberek eljönnek az operába, és megnéznek egy darabot, akkor azt gondolom, nem baj. Szerintem fontos megtanulni, hogy hol van annak a határa, amíg ez hasznos, és hol kezdődik az a fajta celebitás, ami teljesen öncélú és nem segít a szakmán. Én azt tűztem ki célul, hogy igyekszem segíteni megismertetni a balettművészetet olyan emberekkel, akiknek ez nem került a látóterükbe. Remélem sikerül.

Milyen szerinted ma a balett megítélése Magyarországon?

Sajnos nem jó, pedig én azt tapasztaltam, hogy itthon igenis szeretik és megbecsülik a művészeiket, csak éppen valahogy a balett kikopott a köztudatból. Neves értelemes művész barátaim mondják, hogy ők nem szeretik a balettot. Az én megítélésem szerint ez olyan, mintha olvastál volna egy könyvet, ami nem tetszik, és kijelented, hogy nem szeretsz olvasni. Ahogy minden művészetnek, a balettnak is rengeteg stílusa, művésze van. Biztosan találsz olyan darabot, rendezőt, táncost, aki képes olyat alkotni, ami eljut hozzád, megfog. Magam is jártam már nem olyan kevés balettelőadáson, ami teljesen érdektelené vált számomra már előadás közben. Ugyanakkor emlékeszem, kamaszkoromban végeztem a saját tánckar szerepemmel, és kiültem a nézőtérre a második felvonást megnézni, mert annyira megfogott néhány előadás. Ilyen ma is van, ez is olyan, mint bármi, a rengeteg irányzat közül meg kell találnod azt, ami neked, hozzád szól.

Fontos lenne, hogy akár médiában, akár máshol, sokkal több lehetőséget kapjon ez a műfaj, hogy az emberek megszeressék, lehetőséget kapjanak arra, hogy találkozhassanak olyan előadásokkal, amik számukra érdekesek.  A nemzetközi balettvilág kitűnő példákat mutat arra, hogy igenis, most, ebben a gyors impulzusokra épülő világban is van létjogosultsága balettnak.

Októberben a kidsnews témája a feminizmus. Balettművészként egy sokszor nőiesnek ítélt szakmában te egy elég markáns férfias jelenség vagy. Mit jelent számodra a nőiesség és miben látod a férfiasság titkát?

Valójában a balett világában sok nő van, de az egy komoly tévhit, hogy nőies lenne. A legtöbb balett- előadás témája a szerelem, így a munkád során a testeddel beszéled el, mutatod meg a szerelmet, az érzéseket. Ha te nem tudsz érzéssel, minden sejtedben férfiként érinteni egy nőt, szerintem nem tudsz hiteles lenni.  Legalábbis én így éltem, élem meg. A feminizmus egy másik kérdés, a balettvilág valóban egy hangsúlyosan női szakma, ha a balett szó elhangzik, az emberek első szabad asszociációja egy balerina. Sokszor ebben a szakmában fordított is a helyzet, a balerinák talán egy kicsit elismertebbek tudnak lenni minden szempontból, de ez egy speciális helyzet. Itt is, és minden más szakma estében is azt gondolom, hogy nagyon szomorú és elítélendő, ha valakit nem a szakmai értékei, tettei, eredményei alapján ítélnek meg, ennek nem lenne szabad így lennie. Vagy gyerekként, amikor anyámmal lekezelően bántak a piacon, vagy máshol, pusztán csak azért mert nő, akkor agresszív hörcsögként tudtam volna ráugrani és széttépni az illetőt.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy vannak helyzetek, amikor egy nő képzettségétől, társadalmi helyzetétől, mindentől függetlenül nő.  Nő, a nőiesség minden finomságával, könnyedségével, amire egy férfi reagálni tud férfiasan. Ezt látom problémának, hogy miközben teljesen jogos elvárásokért küzdünk, sokan belezavarodtunk a szerepekbe. Nem egy férfitársammal beszélgettünk már arról, hogy mennyire probléma ma már, hogy egy vacsorameghívásra nem tudod hogyan fognak a nők reagálni, itt most nem az elutasításra gondolok, mert az benne van. Vagy nem is tudod, mi az, ami még udvarlásnak számít, és mi nem. Persze ezekben a helyzetekben is vannak durva kirívó szexista esetek, amiket el kell ítélni. De teljesen hétköznapi, normális, tanult férfiak élnek bizonytalanságot, hogy hol van a határ, mi számít minek. Ez, azt gondolom, hogy nem jó.

 

Akkor végszóként beszéljünk még arról, mit javasolsz az olvasóinknak, milyen előadásokra menjenek el? Hogyan kezdjenek neki a balett műfajnak?

Hát a legtöbb család a Diótörővel kezd, de én ezt már csak nagyobbaknak ajánlanám, és ott is inkább már többedig darabnak. Kisebbeknek a Hófehérke és a 7 törpét mondanám, a nagyobbaknak szerintem az egyik legcsodálatosabb előadás a Rómeó és Júlia. Őszintén remélem, hogy sok olvasótokkal fogunk kollégáimmal együtt találkozni az előadásokon.

 

Forrás:

FOTÓ1 Fotó2 Fotó3Fotó4

Címlap:kidsnews

 

 

 

2017 Kidsnews | All rights reserved
%d blogger ezt szereti: