Lehet ezt másképpen is csinálni – a finn oktatási rendszer a legjobb?!


kidsnews (124éves) - 1 éve

Óvodáskorunkban a szüleink felkészítenek minket arra, hogy milyen jó lesz, ha már iskolába fogunk járni és ott mennyi újdonságot fogunk tanulni. Büszkék lesznek ránk, ha jól teljesítünk. A legtöbb gyermek izgatottan várja az első becsengetést aztán hamar felismeri, hogy a suli mégsem fenékig tejfel. Lehet, hogy más országokban rájöttek arra, hogy hogyan kell az érdeklődést fenntartani, tanulásra, megismerésre bírni a nebulókat? Miért a finn diákok a legsikeresebbek ≠ a legjobb oktatási rendszerrel a finnek rendelkeznek?!

A szerkesztőségünk az észak-európai országok közül a finn iskolarendszert vette górcső alá.

Hazánk hasonlóan Finnországban a gyermekeknek hét és tizenhat éves koruk között kötelező alapfokú oktatásban részesülniük, Magyarországon a tankötelezettség 6 éves kortól kezdődik. Az általános iskolai oktatás mindkét országban biztosított, az oktatás ingyenes minden gyermek számára.

Szembetűnő különbség még az iskola-előkészítő foglalkozásokban sem követhető nyomon, az északi országban a hatévesek az óvodai ellátás keretében vehetnek részt ezen és szinte az összes gyermek igénybe veszi. Hazánkban egy 2012-es felmérés szerint 94,5% vett részt iskola-előkészítő évfolyamon.

A finneknél az oktatás és a tankkönyvek mellett az iskolai étkezés is mindenkinek biztosított. Az oktatás a középiskolákban és a szakképző intézményekben továbbra is ingyenes, de a diákoknak a tankönyveket már nem az állam finanszírozza.

A világ egyik, ha nem is a legjobb oktatási rendszerének a finn módszert tartják. 2009-ben a PISA felmérés (Programme for International Student Assessment) a finn tinédzserek készségeit a vizsgált országok közül a legjobbnak, vagy ahhoz közelinek találta.

A vizsgálat alapján a finn iskolai rendszer erősségét abban határozzák meg, hogy mindenkinek egyenlő tanulási lehetőséget biztosít, társadalmi háttértől függetlenül.

Egy amerikai tanár, aki saját oktatási módszerei alakítása miatt látogatott el pár évvel ezelőtt az észak-európai országba, arra a következtetésre jutott, hogy a kevesebb több. Alapvetően nem zajlik ott se másképpen az óra menet – lecke ellenőrzés, tananyag leadás, házi feladat meghatározása, viszont a finn módszer:

Előtérbe helyezi a 7. életévtől kezdődő tankötelezettséget, a csupán 3 éves középiskolai rendszert és az ebből következő opcionális továbbtanulást. Nem hangsúlyozzák a felsőoktatás szükségszerűségét, a szakképzés ugyanolyan megbecsülésnek örvend.

Kevesebb tanórájuk, több és hosszabb szünetük van a diákoknak, a magyar iskolarendhez képest, mindazonáltal később kezdik a napot és hamarabb fejezik be. Így a gyerekek és a pedagógusok is kipihentebbeket és jobban tudnak felkészülni, összpontosítani és figyelni az oktatásra és az abban való részvételre.

Az elemi iskolában kisebb az osztálylétszám az átlagos európai országokhoz képest, így nagyobb figyelmet kap minden diák. Előfordul, hogy akár hat éven át egy tanár foglalkozik az osztállyal, így a tanulók fejlődését könnyen nyomon tudja követni és kell változtatni tud az oktatási módszerükön, vagy magán a tanrenden. A különböző képességű tanulók együtt tanulnak, nem választják szét őket külön csoportokba.

 

A tanárok magasan képzettek, nemcsak a lexikális tudásuk, hanem a szakmai rátermettségük alapján választják ki a leendő pedagógusokat, a képzésre nagyon nehéz bejutni. A társadalom megbecsült tagjai, ami a fizetésükön is megmutatkozik. Inspiráló a tanári pályát választani.

A fentieken túl diák szemmel a legjobbnak tűnő dolgok a következők; a teljesítmény orientált teszteket a finn módszer figyelmen kívül hagyja, a tananyagot nem veszik át olyan részletekbe menően, mint más országokban – nem akarnak mindent leadni, és mindent megtaníttatni -, amit viszont leadnak, azt elsajátítják a gyerekek. A felmérések szerint sokkal kevesebb az iskolaidőn túli feladat, mint más országokban. A tanárok nem várnak többet annál, mint amit a tanórán elsajátítanak a diákok, ezáltal korrepetálásra sem szorulnak.

Összességében elmondható, hogy egyaránt tanuló és tanító barát a finn módszer, az iskola célja a gondolkodó, a világot megismerni vágyó és tudó diákok nevelése, attól függetlenül, hogy értelmiségi, vagy szakképzettséget szerző irányba halad egy gyermek.

Valójában a finn módszer lehet azóta is legjobb?

A 2012-es PISA tájékoztatóból az derül ki, hogy a 2009-es eredményekhez képest alacsonyabban teljesítettek a finn diákok, a két kínai metropolisz Sanghaj és Hong Kong, továbbá Szingapúr Japán és Korea is megelőzte. Összességében átlageredmény és teljesítmény csökkenés következett be, ami a 2015. évi felmérésre sem csillapodott, akkor átlagban a 13. helyen végzett a skandináv ország.

A 11 legjobb eredményt elérő ország közül 8 kelet-, illetve délkelet-ázsiai ország. Rajtuk kívül Észtország, Finnország és Kanada 15 éves diákjai tartoznak a PISA2015 vizsgálatban legeredményesebben szereplő oktatási rendszerek közé.

 

 

 

 

Forrás:

commons.wikimedia.org www.goodfreephotos.com http://www.finland.hu, www.ksh.hu,

2017 Kidsnews | All rights reserved