Torockó, Torda


Unikorn3 (16éves) - 2 éve

Erdély egy csodálatos vidék, tele csodálatos hellyel. A gyönyörű helyek közé tartozik Torockó is és Torda is.

Torockó 1999-ben Europa Nostra-díjat nyert. 138 hagyományos ház található a településen, amelyek kinézetre szinte ugyanolyanok. Torockó egyike az olyan településeknek, amely megtartotta évszázados szokásait és kultúráját. Ahhoz, hogy mai arculatát elnyerje, két sajnálatos esemény járult hozzá. Az 1870-es tűzvész és az 1880 után megszűnt vasbányászat. Egykor bányaváros volt, de a bányászat megszűnése után faluvá lett. A főtéren van az egyik jellegzetes látnivaló, a „vajor”, más néven vájú, itató és kőmedence. Vize egy majd 400 éves vízvezetéken érkezik.

 

A forrás vize tiszta, érdemes inni belőle, és utána elgondolkodhatunk rajta, hogy száz évvel ezelőtt is ebből a forrásból ittak az emberek ugyanott, ahol állunk.  A faluban található népművészeti múzeumban a legfőbb látnivalók a régi szőttesek, festett bútorok és a vaskohászat főbb munkaeszközei is megtekinthetőek, ezen kívül van egy ortodox és egy unitárius templom is. Érdekesség az is, hogy Torockón kétszer kel fel a nap. És ez a mai napig így van, minden nap pontosan kétszer láthatjuk a napot felkelni. Ennek a különleges eseménynek az okozója a Székelykő. A nap felkel a Székelykőtől balra, majd a hegy takarásába kerül, és csak később ér el olyan magas pontra, hogy az egész falut bevilágíthatja. A faluban van egy gyermekotthon, a Kis Szent Teréz Gyermekotthon. A gyerekeket megtanítják földművelésre, állattartásra és még sok mindenre.

Torockótól 28 km-re található Torda városa. Ha Torda nevét halljuk, két dolog ugrik be egyből: a Tordai-hasadék és a tordai sóbánya. Először is vegyük a hasadék kialakulásának a mítoszát, és utána pedig a tudományos magyarázatot. A legenda szerint Szent László király a kunokkal harcolt Torda határaiban, de a kunok túlerőben voltak. László királyunk parancsot adott a visszavonulásra. A kürtszóra a magyarok visszafordultak, de a kunok utánuk eredtek. Tudták, hogy akkor lesz az övék a magyar föld, ha Lászlót elfogják.

A kunok már nagyon közel voltak Lászlóhoz, és ekkor királyunk felnézett az égre és imádkozott, hogy az Úr segítsen nekik, és abban a pillanatban kettéhasadt a hegy, és a kunok és magyarok közt egy hatalmas hasadék tátongott. Ezt látva a kunok ijedtükben visszafordultak. Egyesek azt mondják, hogy királyunk lovának patkónyomai még ma is látszanak, de ha elég figyelmesek vagyunk, a hasadékban lévő patak partján megtalálhatjuk Szent László pénzérméjét. A pénzérme viszont nem más, mint egy mészkőbe megkövesedett egysejtű. Lapos, kerek alakú és hasonlít a fa törzsének belsejére. A tudományos magyarázat pedig az, hogy egy mészkőbarlang tetejének beomlásával jött létre a Tordai-hasadék. A hasadékban összesen 32 barlangot tártak fel, de megközelítésük veszélyes. A hasadékot 1939-ben természetvédelmi területté nyilvánították.

Az Erdélyi-medence sóképződményei még a Badenian-Welician korban keletkeztek. A sókészlet körülbelül 14,5 millió éves. A Torda északkeleti részén kezdődő sóréteg vastagságának átlagértéke 250 méter. A teljes sókészlet 38.750 millió tonnára becsülhető. A sókitermelés a római megszállás idején kezdődött. A sótermelés 1918 után hanyatlásnak indult, és a bánya 1932-ben bezárt. A bezárása után feledésbe merült a második világháború idejéig. Ekkor újranyitották a bányát Torda város lakosainak, ami menedékül szolgált a légitámadások elől. 1950-1992 között a sóbánya egy részét, a Ferenc József galéria első 500 méterét különböző sajtok tárolására használták.

1992-ben került Erdély turisztikai látványosságai közé. A bányában megtekinthetjük a Ferenc József galériát, a Rudolf bányát, a Terézia bányát, az oltárt és a gazdagok lépcsőjét is. A bányában nem alkalmaztak elítélt embereket, csakis szabad embereket. Egy sóvágó egy évben 12 forint fizetést kapott. De a négy nagyobb ünnep (karácsony, húsvét, pünkösd és mindenszentek) közeledtével a sóvágók együtt kaptak száz kenyeret, egy ökröt és egy hordó bort. De az ökröt volt, hogy visszavásárolták 4 forintért. Néhány régi, fennmaradt irat alapján arra jöhetünk rá, hogy egy mezőgazdász több fizetést kapott, mint egy bányász. Ezért a sóbányászok több bányatüntetésen is részt vettek. Napjainkban a sóbánya a sóbányászat történetének valódi múzeuma.

 

A Ferenc József galéria 1853-1870 között épült. Befejezésekor 780 méter volt, de később bővítették még 137 méterrel, így most teljes hosszúsága 917 méter. Villanyhálózat 1910-ben lett. A falak lecsiszolódtak, a sarkuk lekerekedett, és a felső falakban mélyedések keletkeztek a légáramlatoknak köszönhetően. Nyáron a meleg levegő beáramlása miatt a sóval túltelített levegő lecsapódik, és a só a falak tövébe folyik, majd lehűl és kristályokat alkot.

A Rudolf bánya 1867-ben nyitott meg. A terem trapéz alakú. A bányában 13 emelet fenyőlépcső vezet le 40 méter mélységbe. Az északi falon lehet követni az emeletek kiásásának éveit. Ezenkívül az északi falon só sztalaktitok képződtek, amelyek évente 2 cm-t növekednek, de ha elérik a 3 méteres nagyságot, saját súlyuk miatt leszakadnak. A sót kézzel, csákánnyal termelték ki, és ennek nyomai még ma is látszanak.

A Terézia bánya az erkélytől számítva 90 méter mély, melynek az alján található egy körülbelül 8 méter mély és 7 méter széles sóstó. A tó közepén van egy 5 méter magas sósziget. Az északi falon egy sózuhatag tekinthető meg, ami akkor keletkezett, amikor a bányászok egy vízzel teli aknát kezdtek el ásni, és amint pár cm sófal tartotta csak, az onnan kitörve lefolyt a Terézia bánya aljába, és igy keletkezett a tó és az úgynevezett sózuhatag is.

A bányában van egy oltár, amit a bányászok készítettek sóból, ennél az oltárnál tartottak egy névsorolvasást munka előtt és a munka végezte után is. Az oltár előtt hetente egyszer egy lelkész vallásos szertartást is tartott. A lépcső 1700 körül épült és azért a „gazdagok” lépcsője, mert azon csak a pap, a bányatulajdonos és a nemesek közlekedhettek, a munkások pedig kötéllétrán másztak le és fel. A Rudolf bánya aljában játszóteret alakítottak ki. Lehet pingpongozni, golfozni, van egy óriáskerék is.  A Terézia bánya aljában, a tavon pedig lehet csónakázni is. A bányában 13 emeletnyi lépcsőn közlekedhetünk, de használhatunk liftet is.

Ezt a csodálatos helyet nem lehet elképzelni, ezt látni kell, érezni kell a sós levegőt. Felejthetetlen élmény. Aki Erdély ezen részén jár, tegyen egy kis kitérőt, és túrázzon egy jót a Tordai-hasadékban vagy látogassa meg a sóbányát, más nevén a Salina Turdát, de egy két napot megszállhat Torockón is, és esetleg megmászhatja a Székelykőt is, de elég csak egyet sétálni a faluban, az is örökre megmarad. Felejthetetlen élmény ez felnőttek és gyermekek számára is.



2017 Kidsnews | All rights reserved