Európa a kapuban


kidsnews (124éves) - 10 hónapja

Az európai űripar kész bekapcsolódni a távoli világűr kapujának tekintett Deep Space Gateway programba.

Nemrég számoltunk be arról, hogy a Roszkoszmosz és a NASA a Hold körüli térségben létrehozza a Deep Space Gateway (DSG, kapu a távoli világűrhöz) nevű platformot. A tervek szerint a DSG a Hold felderítésének bázisa lehet, amely egyúttal kiinduló pontként szolgál majd a Mars és a távolabbi célpontok felé indítandó küldetések számára. Az állomás várhatóan a legénység 40 napos ottlétét biztosíthatja. Fejlesztésében a NASA felkérésére öt amerikai cég vesz részt. A fejlesztés fontos szempontja a költséghatékonyság, azaz a meglévő technológiák minél szélesebb körű alkalmazása.

A Hold körül keringő Deep Space Gateway űrállomás. (Kép: NASA / Wikipedia)

A Brémában lezajlott Space Tech Expo rendezvény utolsó napján tartott ülésen az európai űripar képviselői kinyilvánították szándékukat, hogy az európai cégek is bekapcsolódnának a DSG projektbe. Mint Frederic Masson, a Francia Űrügynökség (CNES) mérnöke bejelentette, Franciaországban már vizsgálják annak a lehetőségét, hogyan lehetne a fejlesztés alatt álló Ariane–6 rakéta teljesítőképességét úgy megnövelni, hogy az új hordozóeszközzel Európa részt vehessen a nagyszabású vállalkozásban.

Masson elmondta, hogy folyik egy többször felhasználható első rakétafokozat, a Callisto próbapéldányának fejlesztése. Még hatékonyabb megoldásnak tartják azonban, ha kifejlesztenének egy napenergiával működő, elektromos hajtású űrvontatót (space tug). Ennek koncepcióját már vizsgálják az Airbus Defence and Space (AD&S) szakemberei. Számításaik szerint az Ariane–6 és egy 60 kW teljesítményű űrvontató együttes alkalmazásával 9 tonna hasznos terhet tudnának eljuttatni a DSG keringési pályájára. Várakozásaik szerint az eszközök 2024-re vagy 2025-re állhatnak rendelkezésre.

A Boeing (reklám)filmje: a Deep Space Gateway mint a Mars felé vezető út első lépcsőfoka. (Forrás: YouTube, collectSPACE)

Detlef Wilde, az AD&S robotikai projektjeinek vezetője szerint az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei az elmúlt két évben több alkalommal is megvitatták a DSG koncepcióját a NASA illetékeseivel, és bár végleges jóváhagyás vagy megállapodás még nem született, „egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy az elképzelésnek van értelme”. Elmondta, hogy a jelenlegi tervek szerint a DSG építésének első szakasza 2026-ra fejeződhet be, de ehhez az első modult már 2022-ben, az Orion űrhajó első, személyzettel végrehajtott repülésén el kell juttatni a Hold körüli pályára. Ez lesz az Orion első startja a Space Launch System (SLS) hordozórakétával (EM-2). Ezt követően évente egy starttal folytatódhatna a DSG további elemeinek pályára állítása. (Az AD&S brémai telephelyén építi az Orion szervizmodulját.)

Bár a DSG legnagyobb tömegű moduljainak szállítására a sokkal nagyobb teherbírású SLS és az Orion űrhajó lesz a legalkalmasabb, jócskán maradnak olyan logisztikai feladatok, amelyek végrehajtására az Ariane–6 és az űrvontatójának teljesítménye is elég. Az AD&S európai partnereivel együtt azt fontolgatja, hogy egy lakóegységet és egy logisztikai modult építhetnének, ezek alkotnák a DSG európai szegmensét. A különböző modulok építéséhez az ISS építése és működtetése során szerzett tapasztalatokat is felhasználnák. A DSG fedélzetén azonban szűkösebb lenne az űrhajósok rendelkezésére álló tér, ami az ISS-en űrhajósonként meghaladja a 100 köbmétert, a DSG lakóterét azonban űrhajósonként csak 20–25 köbméteresre tervezik. Emellett további területek is elképzelhetők, ahol az európai szakértelem hasznosulhat, így a hajtóműveknél, a repülési elektronikában, a lakótereket és a legénységet kiszolgáló technológiákban.

Masson arról is beszámolt, hogy a CNES-nél egy nukleáris elektromos hajtómű fejlesztése is folyik, amelyet a jövő Mars-utazásainál használhatnak. A Democritos (DEMOnstrators for Conversion, Reactor, Radiator and Thrusters for Electric Propulsion Systems) nevű projektet a Horizon 2020 kutatás-fejlesztést támogató program keretében az EU finanszírozza. A projektben több európai és orosz kutatóintézet vesz részt.

Both Előd

Forrás:

urvilag.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved