Havas Sportok-Sí


kidsnews (124éves) - 10 hónapja

Téli sportjaink egyik favoritja egyértelműen a síelés,  ez az egészen kis kortól is művelhető remek sport története egészen  tíz-tizenkétezer évvel ezelőttiig nyúlik vissza. A kutatások szerint Altáj-hegység, a Bajkál- és az Onyega-tó környéke lehetett a sí kiindulópontja. Majd az Ázsiából vándorló nomád népekkel érkezett Európa területére. Természetesen Skandinávia területén vált nagyon gyorsan közkedvelté.

Az első sílécek 2000-5000 ezer évvel ezelőtt jelentek meg. Jó néhány barlang- illetve sziklarajzot is ismerünk, amik a korai kőkorszak idejéből származnak és sílécet használó embereket ábrázolnak.  Az egyik legkoraibb és egyben talán a legismertebb is az az 1929-ben felfedezett rajz, ami a Rodoy norvég szigetén van. Régészek nem csak rajzokra alapozzák állításaikat ugyanis a mocsaras területeken jó néhány léc maradt fent az utókor számára a mocsarak oxigénhiányos területeinek köszönhetően. Az eddigi korelnök csúszkát Hoting melletti mocsárban fedezték fel Svédországban. A korát 4500 évre saccolják  amit pollen-analízissel állapítottak meg. A fából készült alkalmatosságnak hossza 110 cm, 10 cm  széles és 1 cm vastag. Így mondhatjuk, hogy a sí eredetileg sokkal inkább volt hótalp, mint mai értelemben vett sí.

Persze az idő múlásával ez a sport is fejlődött, változott. A lécek elnyúltak, hátrafele elkeskenyedtek, a deszkák elejét felhajlították, hogy a szűz hóban nem akadjon meg.  Fő funkciója mindenképpen a havas mocsaras területeken való járás volt, mígnem a norvégok realizálták, hogy az eszköz alkalmas dombhátakon ugratni is.  Későbbiekben is több történelmi bizonyíték van rá, hogy skandináv népek gyakorlott sízőként élik téli mindennapjaikat, sőt azt is tudjuk, hogy hadászati szerepe is volt már a kezdetei időszakokban is a sílécnek.  Az egyik ilyen információ hogy 1199-ben a finnek az őket támadó Regner a dán király seregeit sílécen közlekedve szorították vissza.

A mai sportágként ismert sí eredetét a 18. századi harcokban használt eszközökhöz kötik. Egész pontosan 1767-ből ismert feljegyzéstől számítják, ami egy pénzdíjas lövészettel kiegészített síversenyt ír le a norvég svéd határon állomásozó határőrök számára. Mint sport és egyben kellemes időtöltés a természetben inkább a 19. században kezdett kialakulni az főként északi területeken.

Innen a sísport fejlődése rohamosnak mondható napjainkig, ahol már megszámlálhatatlan ágra, területre tagolódott a sportág. Elképesztő tarka sokaságával és a hozzátartozó hatalmas felszerelés és kiszolgáló iparral.

Mindennek az eredményeként ma már komoly fanatikus sportőrületek bizonygatják egymásnak, hogy igazából mi is az igazi sí élmény.

Jómagam  – még ha nem is vagyok fanatikus síző -, azért részévé vált a telemnek azaz egy-két; hosszabb-rövidebb alkalom, amit a sport és a hegyek élvezetével tölthettek.  Mondanám, hogy szeretem a hegyek csendjét miközben csak a tél visszaadhatatlan zörejeit hallom. Egy fagyott ág reccsenése a hó súlya alatt, a rajta lévő hó tompa puffanással érkezik az alatta lévő hóba. A lécem halk surrogása miközben fordulok. De ezt az élményt már nagyon ritkán tapasztalja meg az ember. Napjaink síelés sokkal inkább egy hatalmas buli és turisztikai centrum, mint sport vagy éppen a hegyek és az érintetlen csendes vidék szeretete.

A pálya csendjét egyre inkább a hóágyuk zöreje veszi át, amit a pályák egyre több és több szakaszán hütték sajátos zenei stílusában szóló hangszórók harsogása tarkít. Sőt azokon a pályákon ahol a tizenévesek a fő célcsoport, a síliftek oszlopait is hangszórókkal szerelik fel. Így szó szerint 150 -200 kilométernyi buli helyszínként működnek éjszakai kivilágítással. Ha esetleg nem fáradtál el még napközben, remek ifjúsági kisebb vagy nagyobb luxust nyújtó panziókkal, hotelekkel várnak.

Magyarország sajnos nincs ellátva túl sok síelésre alkalmas pályával, bár a magyar pályaüzemeltetők szó szerint tényleg mindent megtessznek azért, hogy az egyébként is hátrányból induló magyar pályákat működtessék, és ami még fontosabb havassá tegyék. Szóval, ha kezdő vagy nem kell rögtön valamelyik szomszédunkhoz utazni, hogy kipróbáld magad csúszós lábakkal.

Az itthoni, felvonóval is rendelkező havas sípályák: Bánkúti Sícentrum,Bükkszentkereszti Sípálya, Dobogókő Sícentrum, Dunakömlődi Sípálya Eplényi Síaréna, Kékestető Sícentrum, Mátraszentistván Sípark, Nagy-Hideg-hegy Sí és Túraközpont, Nagyvillám Sípálya Visegrád, Pécsi Sípálya, Szilvásváradi Sípálya, Tokaj, Kopasz-hegy Sípálya, Zemplén Kalandpark Sípálya Sátoraljaújhely.

Tapasztalatom szerint, mindenhol vannak kölcsönzők is, így tényleg nincs másra szükséged mint réteges vízhatlan öltözetre és némi önbizalomra a kezdéshez.

Ha ijesztően hat rád a sportcsatornákon adott műlesiklás, estleg óriás lesiklás vagy a szuper óriás-műlesiklás, akkor itt az idő hogy jelezzük a  „hivatásos” síelőinek az úgynevezett szakágai és a hobbi síelőként mivel találkozhatsz a sípályán nagyban eltér.

Amíg a profi kategóriában az alpesi síelés szakágairól beszélünk, addig a pályákon a síelők sokkal inkább klasszikus sí technikával vagy carving technikával síelő társakkal vagy snowboardosokkal találkozhatnak.

Sőt manapság nemegyszer egészen érdekes egyéb eszközökkel is találkozhatunk, mint a síbiciklizés, ami az egyik új trend téli sportok kedvelői között.

Következő cikkünkben a hagyományos és carving síeléssel fogunk foglalkozni.

Forrás:

sielok.hu; wikipedia.org; pixabay.com

2017 Kidsnews | All rights reserved