Mi lesz a katalánokkal?


kidsnews (124éves) - 9 hónapja

A volt katalán vezető Carles Puigdemont, néhány politikussal  2017. október 30. délután távozott Spanyolországból, egyesek szerint menekült miután a belga kormány politikai menedékjogot ajánlott fel neki.

Minderre azért került sor, mert  a spanyol állami főügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt büntetőeljárás megindítását kezdeményezte a volt katalán kormány,  valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. A katalán parlamentben október 27-én elfogadták a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot. Mivel a kormánytagokat a tisztségükből felmentették, ezért a kereseteket a spanyol központi büntető-, illetve a legfelsőbb bírósághoz nyújtják be.  Az érintettekkel szembeni esetleges kényszerintézkedésekről majd a bíróságok döntenek az eljárás során.

A főügyész a katalán kormánytagokkal kapcsolatban a következőket mondta: „Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött, az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én”
A feloszlatott katalán parlament hét elnökségi tagja közül azokat érinti az állami főügyész bejelentése, akik döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a katalán törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok.

Velük szemben a legfelsőbb bíróság folytathat eljárást, mivel ők december 21-ig, az előrehozott katalán parlamenti választásokig formálisan hivatalban maradnak.

A politikus hétfőn nem jelent meg pártja, az Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT) vezető testületének rendkívüli ülésén, ahol arról döntöttek, hogy indulnak a december 21-i előrehozott autonóm parlamenti választásokon Katalóniában.

Sergi Sabria, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) szóvivője a párt vezető testületének ülését követően arról nyilatkozott, hogy nem félnek a választásoktól, azért döntöttek a választási részvétel mellett, hogy “megőrizzék ezt a törékeny köztársaságot”, annak ellenére, hogy a választást “illegitimnek” tartják, mivel Mariano Rajoy spanyol kormányfő írta ki.

Több cikket lehetett arról olvasni, hogy a spanyol kormány szerint meglepő lenne, ha Puigdemont menedékjogot kapna Belgiumban, illetve arról is lehetett olvasni, hogy a belga menekültügyi és migrációs államtitkár kijelentését a menedékjog megadásával kapcsolatban a belga kormány több tagja is helytelenítette.

“Ez olyan, mintha én a Nobel-díjat kérném. Kérhetem, de nem adnák nekem” – ironizált Rafael Catalá spanyol igazságügyi miniszter a Cadena Cope rádiócsatornának adott interjújában.

A politikus hangsúlyozta: Carles Puigdemont esetében nem teljesülnek a menedékjog kérésének feltételei, így ha ezt kezdeményezné a folyamat “fél óráig tartana”, mert nincs semmiféle alapja.

Nem a belga kormány meghívására érkezett Carles Puigdemont előző nap Brüsszelbe, a leváltott katalán elnök ugyanolyan elbírálás alá fog esni, mint bármely más uniós állampolgár – írta kedden kiadott közleményében Charles Michel belga kormányfő.

A flamand politikus kedden kijelentette, hogy nem kér politikai menedéket Belgiumban, kiemelve, hogy nem ezért utazott Brüsszelbe, hanem mert az “Európa fővárosa”. A kormányának korábbi tagjaival együtt vissza fog térni Brüsszelből Katalóniába, amint világos biztosítékokat kapnak a spanyol hatóságoktól az “igazságos bánásmódra” és a “tisztességes eljárásra”.

Madrid azt akarja elérni, hogy Katalónia felhagyjon az elszakadás “politikai projektjével”, de ez nem fog megtörténni – hangoztatta a spanyol miniszterelnök által pénteken menesztett Puigdemont, aki az hétfőn érkezett a belga fővárosba egykori kormánya több tagjával együtt.
Hozzátette: a zűrzavar és az erőszak elkerülése érdekében “le kell lassítani” a függetlenség folyamatát.
A brüsszeli sajtótájékoztató helyszínén tüntetők gyülekeztek. Kis létszámban, de mindkét tábor képviseltette magát, egyesek spanyol zászlókat lengettek és azt skandálták, hogy Viva Espana (Éljen Spanyolország), mások katalán lobogókat tartottak a magasba.

A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette kedden Katalónia függetlenségi deklarációját, amelyet a katalán parlament múlt héten pénteken szavazott meg.

Az egyoldalú katalán döntést követően a spanyol központi kormány órákon belül feloszlatta a katalán parlamentet, menesztette a kormányt, és december 21-re regionális választást írt ki.

A központi kormány még aznap megtámadta az alkotmánybíróságon a katalán parlament döntését, amelyet a bírói testület mai ülésén eljárásba vett.

Ennek egyenes következménye a függetlenségi nyilatkozat felfüggesztése, amíg az alkotmánybíróság meghozza végleges döntését, amire öt hónap áll rendelkezésre.

Az alkotmánybíróság által kiadott sajtóközlemény arra is kitér: a bírák határozatukban figyelmeztetik Carme Forcadell katalán házelnököt, valamint a feloszlatott katalán parlament volt elnökségét, hogy kötelességük megakadályozni és leállítani minden olyan kezdeményezést, amely figyelmen kívül hagyja ezt a felfüggesztő határozatot, továbbá emlékeztetik őket büntetőjogi felelőségükre.

Kedden Carme Forcadell volt házelnök és az elnökség további öt tagja, továbbá Carles Puigdemont volt elnök és a leváltott katalán kormánytagok is megkapták az első bírósági idézéseket kedden a központi büntetőbíróságtól, amely még erre a hétre, csütörtökre és péntekre idézte be vallomástételre a tizennégy politikust.

Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint Katalóniában kezd pacifikálódni a helyzet, a dolgok kezdenek visszatérni békés kerékvágásba.Sokan azt hiszik, hogy Katalónia egységes és mindenki forrong, ehhez képest a hétvégén egyetlen tüntetést szerveztek, azt is az egységpártiak.A szakértő kitért arra is, hogy Katalónia többsége hagyományosan nem függetlenségpárti. Egy friss közvélemény-kutatásban is nagyjából 30 százalék támogatta az elszakadást.A szakértő szerint politikailag sokkal aktívabbak az egységpártiak. Most mindenki várja a december 21-i választásokat, amelyen a szakadár pártok is indulni fognak.

Az állami főügyész által ismertetett bűncselekmények közül a lázadás a legsúlyosabb, a spanyol büntető törvénykönyv szerint a maximálisan kiszabható büntetés érte 30 év szabadságvesztés.
Lázadás bűncselekménye miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.

Forrás:

cikk: MTI

Kép: 1. 2, 3, 4,

2017 Kidsnews | All rights reserved