Akiknek játék a tudomány


kidsnews (124éves) - 4 hónapja

Ha a mai sztorimat azzal kezdem, hogy találkoztam két fickóval, akik képesek lombikban hópelyhet növeszteni, jégszökőkutat létrehozni, lángoló tűzcsóvát a kezükbe tartani a szemem előtt miközben beszélgetünk és derűsen mosolyogva válaszolgatni a kérdéseimre, akkor kinevetsz és talán még azt is hozzá tennéd, hogy már igazán kinőhettem volna a mesék világából, vagy hogy talán kevesebbet kellene a TV előtt ülnöm. Ha mindezt még azzal bővítem, hogy az említett két barátságos ember egyébként naponta bemutatja efféle tudományát nagy közönség előtt, és te is megnézheted bármikor, akkor már neked is eszedbe jutott, hogy bizonyára illuzionistákról, vagy bűvészekről beszélek, ebben csak akkor bizonytalanodnál el, amikor azt is megmondom, hogy ők el is mondják, sőt lépésről lépesre megmutatják, megosztják tudásukat bárkivel, aki arra kíváncsi.

Zsolt és Attila tényleg ezt teszik és még sok minden másba is betekintést engednek az arra kíváncsi embereknek. Látványos bemutatók keretében illusztrálják a természet leglenyűgözőbb jelenségeit. Legyen szó mágneses térről, hőről, mechanikáról, kémiáról, elektromosságról, vagy egyéb témáról a fizika területéről. Ha látni szeretnéd ezeket a trükköket elég ellátogatnod hazánk első „science center-be” a Csodák palotájában az Öveges teremben.

Pataki Attila az elsők között csatlakozott a Csopa csapatába, az akkor még csak ideglenes kiállításkánt létrejövő kezdeményezéshez. Aztán, amikor a Csopa állandó intézményként kezdett szerveződni jelentkezett munkatársnak. Az első időkben inkább a megszokott tudományos eszközök bemutatásából állt a Csopa, később alakult ki a ma már egyik legkedveltebb lehetőség az Öveges teremben ahol Attila előadó. Másik beszélgető társunk Papp Zsolt tudományos oktatásszervezési vezető később csatlakozott a Csopa gárdájához és ő vezeti az Öveges teremben zajló tudományos kísérleteket bemutatók teamjét. Az Öveges teremben a professzor elképzelésihez híven igyekeznek minden érdeklődő számára látványos kísérletek közepette megmutatni a természettudományok sokszínűségét és érdekességeit.

Mihez hasonlít inkább a munkátok, fizikai és/vagy kémia tanáréhoz vagy inkább illuzionistáéhoz? 

Attila: Egyik sem és mindkettő. Sokan azt gondolják, hogy csak kísérlettel, meg lehet tanítani a gyerekeknek mondjuk a fizikát, de ez nem így van. Egy- egy érdekesebb kísérlettel közelebb lehet vinni őt hozzá, de ha megtanuljuk a hozzájuk tartozó képleteket és számításokat akkor áll össze igazán a kép.

Melyik kísérlet a kedvenced?

Attila: Nincs igazi kedvenc, de szeretem a Van de Graaff generátor kísérleteknél, amikor valakinek a teljes hajkoronáját égnek állítjuk, azon mindig mindenki nagyon jól szórakozik. Igazából ott, ahol a közönség bevonható és részt vesz a kísérletben, az mindig nagy élmény számomra. Remek érzés, hogy egész évben azzal foglalkozom, hogy a tudományt közelebb viszem és kézzelfoghatóvá teszem.

Hogy álltok a balesetekkel?

Zsolt: Nagyon óvatosak vagyunk és kipróbált kísérleteknél nem is szokott előfordulni semmi baj. De amikor új kísérleteken dolgozom, mert ez jellemzően a csapat vezetőjeként általában az én dolgom, akkor azért persze vannak kisebb kalamajkák. De itt erre készülünk, hiszen minden egyes kísérletnek rengeteg változója van, nem tudsz mindenre számítani. Ilyenkor megfelelő védőeszköz és figyelem szükséges, főként a kémiai kísérletek tudnak meglepetést okozni.

Hogyan döntitek el mi az, amivel kísérleteztek? Hogyan néz ki a termékfejlesztésetek?

Attila: Hát, ha őszinték akarunk lenni, akkor nehéz olyan kísérletet csinálni, amit még nem csináltak máshol. De ettől függetlenül mindig újabb kísérleteket találunk amit mi még soha sem csináltunk, vagy egyes kísérleteket átalakítunk.

Zsolt:  Egyrészt egyre több területet vonnunk be a tudomány különböző részeiből, másrészt figyeljük a világ különböző részein zajló munkákat és abból is merítünk ötleteket. De a dinamikusan változó tudás is ad mindig lehetőséget a fejlődésre. Sokszor van, hogy forgatásokhoz , vagy ünnepkörökhöz kérnek dolgokat. Ilyenkor át kell gondolni, hogyan lehet azt megcsinálni. Most például a karácsonyi témakörben külön foglalkozunk a csillagszórókkal és a lángfestéssel. Általában, amikor nincs külön témahét, körülbelül 150 kísérlettel dolgozunk különböző témakörökben, ezekben nem igazán van átfedés, amikor beülsz a bemutatókra, akkor nem lesz aznap de még egész héten sem még egyszer ugyanaz.

Szerintetek mennyit tudunk a világról?

Attila: Egyre többet, de még mindig sok a megválaszoltalan kérdés, sokszor gondoltuk akár a fizika, akár a csillagászat, de számos más területén a tudománynak a történelem folyamán, hogy most már mindent tudunk, aztán jött egy új elmélet és alapjaiban változtatta meg a tudomány addigi elképzeléseit és teljesen más irányba fordultunk.

Zsolt: Technológia fejlődés most sokkal inkább részleteiben látni segít, az alaptudományok esetében inkább a részletekben való elmerülés és az összefüggések megismerése területén vannak előrelepések.

Mennyire fontos szerintetek most, az alap természettudományok ismerete?

Attila: Nagyon, hajlamosak vagyunk elhanyagolni, de nem véletlen, hogy az egész világban látják már, hogy az alapok szükségesek, hogy ez az egyik legfontosabb, hogy az összefüggéseket megértsed.

Zsolt: Az, viszont hatalmas örömmel tölt el minket, hogy mi azt tapasztaljuk a rengeteg iskolai látogatás keretében a vendégek között, hogy most már menő okosnak, tájékozottnak lenni. Egyértelműen az a tendencia, hogy a digitális világban rendelkezésre álló óriási tudásanyagot, ki-milyen gyorsan és mekkora mennyiségben tudja magáévá tenni, és ez szerintünk klassz.

 

 

 

2017 Kidsnews | All rights reserved