Miután a győztes amerikai szabadságharc kiürítette az államkasszát, 1696-ban Orániai Vilmos úgy döntött, hogy bevezeti az ablakadót Angliában. Az új adónem -amely a fényt és a levegőt adóztatta meg-nem kis felháborodást keltett akkoriban, ráadásul az olyan nyílások után is fizetni kellett amelyek szellőztetési célból az épületen belül egyik szobából a másikba nyíltak.
A ötlet azon a felismerésen alapult, hogy minél gazdagabb egy háztulajdonos, annál több ablak van a házán. Ebben az időszakban ugyanis az ablaküveg még luxuscikknek számított, így ezt csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak.
Az átlagos házakban az üveget igyekeztek sok mindennel, például olajozott pergamenttel, disznóhólyaggal helyettesíteni, és gyakran deszkatáblákkal fedték el az ablaknyílást, amit jó időben levettek vagy kitártak.