Érdekes népcsoportok, melyekről talán még nem hallottál


kidsnews (121éves) - 2 hete

Az elmúlt évszázadok ipari és technológiai ugrásai nyomán nyugodtan kimondhatjuk, hogy a szó minden értelmében modern világban élünk. Amíg civilizációnk száguld a fejlődés útján, a Föld számos pontján élnek emberek olyan törzsi kultúrákban, melyek körül megállt az idő. Az ilyen kultúrák azért is kimondottan izgalmasak, mert jobbára megőrizték a modern kor előtti nyelvüket, kultúrájukat, szertartásaikat és hagyományaikat.

Biztos hallottatok már az ausztrál őslakosokról, vagy az Észak-Amerikában ma is sokfelé élő indián törzsekről – de nem biztos, hogy tudtok bármit is az itt összegyűjtött más érdekes népcsoportokról.

Himba törzs – Namíbia és Angola

A himbák 50,000 fős, félnomád pásztorkodó közössége elsősorban arról ismert, hogy testüket ún. otjize pasztával narancsos pirosra festik. Ez a szokás egyrészt kozmetikai okokra vezethető vissza: így védik a bőrüket a kiszáradástól és a szúnyogcsípésektől. Másrészt a himbák úgy tartják, hogy a vörös szín a termékeny föld és vér színe, és az élet alapeleme. Sajátos szokásaikon és hajviseleteiken kívül figyelemre méltó, hogy a népcsoportnak sikerült megőriznie életmódját immár a 16. század óta, dacára az őket sújtó végletes időjárási körülményeknek.

Kazahok – Mongólia

A félnomád kazah törzsek Közép-Ázsiában élnek (Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kínában, Oroszországban és Mongóliában), és ősi hagyományaikról és mesterségeikről nevezetesek. Kultúrájuk egyik legérdekesebb eleme, hogy sasokkal vadásznak és lovakat használnak lényegében mindenre a közlekedésen és a versenyzésen át a földművelésig. Hitviláguk sem éppen szokványos: az iszlámnál is ősibb kultuszaikban az eget és mindenféle természetfeletti erőket istenítenek.

Szamburuk – Kenya

Ez a nomád pásztor törzs főleg szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik, nyelvük a nílusi nyelvcsaládba tartozik, a velük szomszédos maszáj népével csaknem megegyezik. Hitük szerint Isten (Nkai) védi meg őket a világ minden veszélyétől. Leginkább rendkívül díszes és részletgazdag, gyöngyök millióiból font öltözékeikről ismertek. A férfiak és a nők is módfelett odavannak a gyöngyökért és mindannyian viselnek valamilyen gyöngy karkötőket. A csak nők által hordott díszes gyöngygallérok rengeteget elárulnak viselőjükről, családi állapotáról, egészségéről és még a gyerekei számáról is. És bár az öltözékük talán a legértekesebb tulajdonságuk, van egy szokásuk, ami még ennél is bizarrabb: fehérjegazdag étrendjükben a tejtermékek mellett fontos szerepe van a vérnek – az élő és levágott állatokból nyert folyadékból legalább 13 féle fogást, akár egy komplett étkezésre való menüt is el tudnak készíteni. Fúj!

Hulik – Pápua Új-Guinea

A hulik, másnéven harolik bennszülött törzse mintegy 1000 éve él az óceániai Pápua Új-Guinea szigetének belső hegyvidékein. Mára a hulik jó része civilizált életet él, de egy kisebb csoportjuk ápolja a hagyományt, aminek világhírüket köszönhetik – ők a parókás hulik klánja. E klán tagjai tehetségüket és ügyességüket csodálatos, aprólékosan kidolgozott parókák készítésében kamatoztatják, melybe többek között papagájtollakat és saját hajfürtjeiket is belefonják. Az ünnepi paróka készítésének folyamata körülbelül 18 hónapig tart, és a fiúk férfivá érését szimbolizálja.

Asarók – Pápua Új-Guinea

A sáremberek, avagy asarók törzse évezredekig a világtól elszigetelten élt Pápua Új-Guinea vad hegységei közé zárva. Jellemzőjük, hogy ijesztő, sárból készült sisakokkal próbálják elriasztani vélt vagy valós ellenségeiket. Ennek valódi eredete ismeretlen, mindenesetre egy legenda szerint a törzset egyszer a mély sárral szegélyezett Asaro folyóig szorította vissza egy ellenséges törzs. A folyóparton töltött éjszaka utáni reggelen a törzs tagjai testükön megszáradt szürke sárréteggel próbáltak az ellenség vonalain áttörni. A megszáradt szürke sártól a legenda szerint szellemeknek nézte őket az ellenség, és a halálra rémült támadók végül megfutamodtak. Azóta az asarók sárból készült maszkokkal igyekeznek az ellenségeiket távol tartani.

Yalik – Pápua sziget, Indonézia

Ez a pigmeus (törpe) törzs, amely a Föld Urainak hívja magát, 1961 óta ismert. Pápua sziget Jayawijaya-hegyvidékén él, ma is leginkább csak légi úton elérhető területeken. Pápua hatalmas szigetének talán legkisebb bennszülött népcsoportja. Az általuk lakott terep annyira nehezen járható, hogy a szomszédos csoportok gyakran más nyelvjárást beszélnek és máshogy öltözködnek. Habár még a férfiak is csak ritkán érik el a 150 cm-es testmagasságot, félelmetes kannibálok hírében állnak. Erőszakos kultúrájuk, hagyományaik és nyelvük megkülönbözteti őket a többi környékbeli bennszülött csoporttól, ugyanakkor vannak hasonlóságok is közöttük, mint a poligámia és bizonyos ajándékozási szertartások. A szóbeszéd szerint ellenségeik teljes megsemmisítésére törekszenek, még az áldozatok csontjait is ledarálják, hogy azok nehogy feltámadjanak. Állítólag táplálkozási célból is megtámadnak más törzseket!

Vanuatuk – Tanna sziget, Vanuatu

Vanuatu állam 85 szigetből áll Óceániában. Kb. ie. 500 óta lakják különböző, egyéni hagyományokkal, szokásokkal és nyelvjárásokkal rendelkező bennszülött népek. A törzsek többségének kultúráját egy békés és örömteli tevékenység határozza meg: a tánc. Vannak kifejezetten tánc céljára fenntartott területeik és hagyományörző fesztiváljaik. Táncos szertartásaik segítségével igyekeznek elérni az áhított bőséget és a szomszédos csoportok közötti békét és barátságot.

Gauchók – Argentina és Uruguay

A gauchók az argentin folklór és irodalom szerves részét képezik, és sokban hasonlítanak az észak-amerikai vadnyugat cowboy-aihoz. Nevük mára egyet jelent a szabad szellemmel, ami pontosan mutatja, kik voltak ők, lóháton barangolva a pampákon, régimódi késeikkel vadászva a Cimarron marhákra. Kultúrájuk, életmódjuk a tizenhetedik és tizennyolcadik században volt a legelterjedtebb, és hagyományaikat még ma is őrzik, bár szabad vándorlásukat mára jórészt ellehetetlenítette az elkerített területeken folytatott modern szarvasmarha tenyésztés.

Lhobák – Mustang, Nepál

A lhoba törzsek a mai Nepál területén élnek, de vallási, kulturális és történelmi szempontból Tibethez állnak közelebb. A Himalája távoli, az Annapurna és a Dhaulagiri csúcsok által a közelmúltig elszigetelt vidékén egész 2008-ig fennállt Nepálon belül az ősi, tiltott birodalom, Lo királyság. Nepál 2008-as köztársasággá válása óta már csak Mustang régiónak hívják a területet, ahova 1991-ig egyáltalán nem juthattak be kívülállók. Az a kiváltságos 1000 turista, akit évente, díj ellenében beengednek a területre, megismerheti a helybéliek 1300-as éveket idéző településeit, ősi buddhista kultúráját, ahol még ma is azt hiszik, hogy a Föld lapos és az élet minden tekintetben vallási rituálék és ünnepségek köré szerveződik.

Nyenyecek – Oroszország

Másnéven szamojédek, a nyenyecek két csoportja a sarkvidéki orosz tundrán és az erdős, de továbbra is jobbára hideg és barátságtalan tajgán él immár legalább ezer éve. Nyelvük az uráli nyelvcsalád része, ahogyan a magyar is, azonban az uráli nyelveket beszélő mintegy 25 millió ember közül mindössze kb. 45,000-en vallják magukat nyenyecnek. Vándorló, rénszarvas tenyésztő életmódjuk közepette óriási távolságokat, évente akár 1000 km-t is megtesznek, állataikat szánhúzóként is használva a szibériai vidéken át. A modern civilizáció egyre nehezebbé teszi kultúrájuk fenntartását, mivel az iparosítás, a klímaváltozás, a földgáz és olaj kitermelés akadályozza a vándorlásukat, és Sztálin óta a nyenyec gyerekeknek is kötelező iskolába járniuk, amely tovább korlátozza a családok mozgásterét.

Rabarik – India

A rabari törzs eredete az Iráni-síkságig vezethető vissza, de perzsa létükre már több mint ezer éve járják India nyugati síkságait és pusztaságait. Asszonyaik messze földön híresek hímzési, szövési tudományukról, és arról, hogy ők kezelik a pénzügyeket, míg a férfiak dolga az állataik gondozása, melyek bőre, szőrméje és tejtermékei képezik a törzs elsődleges bevételi forrását.

Ladaki – Dzsammu és Kasmír, India

India legészakibb tagállama, Dzsammu és Kasmír leggyérebben lakott tartománya, Ladak szülöttei a Nagy-Indiai-sivatag zord hűvösében élnek. Gazdag kultúrájuk, mondaviláguk és történelmük a buddhizmus előttre nyúlik vissza, és tibeti gyökerekkel rendelkezik. A ladaki időjárás csak az év 4 hónapjában engedi a munkát a földeken. Az év többi részét a helyiek ünnepségekkel, fesztiválokkal teszik érdekesebbé, ahol díszes népviseletet és maszkokat öltenek és bonyolult vallási énekeket dalolnak.

Forrás:

knowledgedish.com, Wikipedia, www.papuatrekking.com;4.bp.blogspot.com; sujanluxury.com i.pinimg.com; i.ytimg.com;  cdn.natgeotv.com.au;

i.dailymail.co.uk www.pagahillestate.com, www.apex-expeditions.com,  http://www.lifeofmike.co.za,  c1.staticflickr.com images.robertharding.com

2017 Kidsnews | All rights reserved