Hagyományos vs. LED. Miért érdemes cserélni?


Szöllösi Kristóf (24éves) - 5 hónapja

A Karácsony nem is Karácsony díszkivilágítás nélkül. Valamikor decemberben fényárba borul az Andrássy és a Nagykörút, így varázsolva az ünnepek hangulatát Budapestre, akkor is, ha az éjszakában hó helyett csak ónos eső esik. De nem csak a különféle utakat és parkokat lepi el a díszkivilágítás, hanem sokszor az emberek házait is. Amerikában már versengenek is azon, hogy ki tudd szebb, összetettebb karácsonyi fényeket varázsolni a homlokzatra, és ez a trend ha visszafogottabban is, de Magyarországon is megfigyelhető. De vajon mennyire látszik mindez meg a fogyasztásunkban?

A villamosenergia-rendszer egy igen összetett és bonyolult rendszer, melyet a zavartalan működése érdekében folyamatosan megfigyelnek, az így nyert adatokat pedig szigorúan rendezett adatbázisokba vezetik fel, hogy később különféle módszerek és ábrák segítségével kielemezhessék. Az egyik ilyen ábra a teljes fogyasztás alakulását mutatja be egy nap, egy hét, egy hónap vagy éppen egy év folyamán. Ez egyrészt tájékoztatja a rendszert felügyelő szakértőket, hogy mikor mekkora terhelésre számíthatnak, másrészt viszont sok egyéb érdekesség is kiolvasható belőle, ha az ember tudja, hogy mire figyeljen.

Hosszú évekig megfigyelhető volt például, hogy nyáron kevesebb áramot fogyasztunk, mint télen. Ez talán annyira nem is  meglepő, hiszen télre esik a fűtésszezon, ráadásul ilyenkor a lámpákat is gyakrabban és hosszabb ideig kapcsoljuk fel, azonban az elmúlt években a nyári fogyasztás is lassan felzárkózott a télihez, hála a klímaberendezések rohamos elterjedésének. Ennek megfelelően például 2015-ben már nyáron mérték a legnagyobb terhelést, nem sokkal dél után a júliusi kánikulában.

De vajon mi a helyzet a karácsonyi fényekkel és a díszkivilágítással? Ezek vajon mennyit fogyasztanak, és meglátszódnak-e egyáltalán a fogyasztási görbében?

Hogy ezt megtudhassuk, vessünk egy pillantást 2016 novemberének és decemberének a fogyasztási görbéjére, melyet az MAVIR bocsátott a rendelkezésünkre!

Először is érdemes megfigyelni, hogy a görbékben öt egymást követő nagyobb terhelés után két visszafogottabb nap következik minden esetben. Könnyen kitalálható, hogy ezek a hétvégék. Hétvégén a legtöbb gyár, a legtöbb munkahely bezár, az emberek pedig otthon pihennek, így ezeken a napokon az egész évben kisebb a terhelés is.

Ha viszont a két hónap első pár munkanapját hasonlítjuk össze, akkor megfigyelhető, hogy december elején, amikor kikerül a legtöbb díszkivilágítás, jó 500 MW-al megugrik az igény a novemberi számokhoz képest, és ez így is marad egészen Karácsonyig. Persze azt nem lehet kimutatni, hogy ez az ugrás a fogyasztásban mind a díszkivilágításhoz köthető, de a hirtelen fényárba boruló utcák és közterek szerepét így se lehet letagadni.

Ha viszont megnézzük az újév és a Karácsony környékét, ennek a folyamatnak az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, ott ugyanis nagyon leesik a fogyasztás a novemberi számokhoz képest. Ez pedig elsősorban ugyanarra vezethető vissza, mint a hétvégén tapasztalható csökkenés is. Az ünnepek alatt a legtöbb nagy gyár és egyéb munkahely bezár, ezért az ő igényeik nem jelentkeznek a terhelésben ezen a pár napon.

Ilyen jelentős terhelések mellett azért felmerülhet az emberben, hogy nem lehetne-e ezt valamilyen úton-módon csökkenteni? Ha más nem is, a pénztárcánk biztos örülne neki, ha nem kéne decemberben horribilis villanyszámlát befizetni a díszkivilágítás miatt.

Erre a problémára jelenthet remek megoldást, ha a hagyományos fényforrásokat, égőket LED-re cseréljük. A LED-ek avagy világító diódák főleg az utóbbi években kezdtek rohamosan terjedni, ma pedig már megtalálhatók szinte mindegyik nagyobb áruházban, közvetlen a hagyományos villanykörték mellett. Bár az áruk kicsit talán borsosnak tűnhet, a tapasztalatok azt mutatják, hogy mivel jóval gazdaságosabban működnek, ezért hamar megtérül a vásárlásba fektetett plusz pénz.

Működését tekintve a LED lényegében egy félvezető anyag, melyben az elektronok kellően nagy feszültség hatására a normálisnál nagyobb energiaszintre kerülhetnek. Ez az állapot viszont egyáltalán nem stabil, így az elektron egy idő után vissza fog térni a normális energiaszintjére. Amikor ez megtörténik, a ként szint közötti energiakülönbséget az elektron egy foton, azaz lényegében fény, kibocsátásával adja le. A kibocsátott fény színe nagyban függ félvezető anyagától, ezért is lehet az, hogy míg a LED praktikus elektronikai alkatrészként már 1962-ben be lett mutatva Amerikában, addig például a fehér LED-k megjelenésére jóval többet kellett várni.

Tulajdonságaikat tekintve a LED-es fényforrások gyakorlatilag minden szempontból előnyösebbek a hagyományos izzóknál. Kisebb helyen is elférnek, kevesebbet fogyasztanak és strapabíróbbak, mint egy villanykörte. Cserébe viszont fontos kiemelni, hogy amíg egy izzó egyenárammal és váltóárammal is tud üzemelni, addig a LED-es fényforrások csak az egyenáramot viselik el. Mivel az elektromos hálózatban váltóáram található, ezért a LED-es fényforrások beépített egyenirányító áramkörökkel kaphatóak, így azonban torzítják a hálózati feszültséget, mely komoly problémákhoz is vezethet, ha sok ilyen fényforrást használunk egy helyen.

Külön érdekesség még, hogy bár a LED fényét fehérnek érzékeljük, valójában a dióda kék, vagy ahhoz nagyon közeli UV fényt bocsát ki. Hogy mi mégis fehérnek érzékeljük a világítást, ezért a LED-t különböző fluoreszkáló anyagokkal vonják be, melyek zöldessárga fénnyel világítanak. Az így „kikevert” színt már fehérként értelmezi a szemünk.

A LED-k alkalmazása a hétköznapi életben a világítástechnikán kívül már kifejezetten elterjedt. Így működnek például a közlekedési lámpák, a nagy kivetítők a stadionokban vagy épp a négyes metró kijelzői.

 

Rovatsimogató programunk keretében ezúttal gyermekalkotói közösségünket a DekorTrend.hu támogatta, segítségét ez úton is köszönjük.

 

Forrás:

Adatokkal segítségünkre volt:

MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

Kommunikációs osztály

2017 Kidsnews | All rights reserved