Soltész Attila Csillagász


Kék Homár (16éves) - 5 hónapja

Ki ne álmodozott volna arról, hogy csillagászként eligazodik égboltunk térképén, pontos tudója lesz galaxisunk titkainak, és akár még új felfedezésekkel is gazdagíthatja a világot?

Nos, van akinek ez határozza meg az életét. Az eheti menő arc nem más, mint Soltész Attila, a bakonybéli Pannon csillagda csillagásza, akit szakmája különlegességéről faggattam.

Kidsnews: Hogyan lesz valakiből csillagász? Téged mi vezetett erre a pályára?

Soltész Attila: A legtöbb kollégám azt szokta válaszolni erre a kérdésre, amikor feltesszük egymás között ezt a kérdést; „amikor gyerekkoromban felnéztem az égre, annyira elvarázsolt, hogy ez egy életre meghatározott.” Nálam ez egy kicsit másképp zajlott, ugyanis én kiskorom óta nagyon szeretem a matematikát és a fizikát, illetve a Star Warst. Ezeknek a fúziója sodort végül engem a csillagászat irányába.

Ehhez a hivatáshoz valójában tényleg rengeteg matematika, fizika és programozás is kell, ezért nem árt, ha valaki az informatikával is egészen jó barátságban van. Azt veszem észre, hogy a fiatalok között rengetegen érdeklődnek a csillagászat iránt, de amikor ráébrednek, hogy ezek a tantárgyak kellenek hozzá, alább szokott hagyni ez a lelkesedés.

A csillagásszá válás első lépcsőfokaként középiskola után fizika szakra érdemes jelentkezni az egyetemen. Ahol majd lehet csillagász szakra specializálódni, később pedig továbbmenni mesterképzésre.

Mennyire számít ez népszerű szakmának?

Nem mondom, hogy túl sok csillagász van Magyarországon, nem is igazán tolonganak a jelentkezők erre a szakra. Volt olyan év, hogy nem tudott elindulni a csillagász mesterképzés a szegedi egyetemen, mert nem jött össze a minimum létszám, ami 3 fő…

Alapvetően hogyan képzeljük el egy csillagász munkáját?

Például méréseket végzünk valamiről, majd ezekből a mérésekből kiszűrjük a ténylegesen tudományos információval rendelkező adatokat. Ezekhez az adatokhoz próbálunk olyan matematikai függvényeket és modelleket illeszteni, amelyek visszaadják a mért értékeket. Ezekből lehet következtetni arra, hogyan működnek az égitestek. A tapasztalatainkból pedig publikációt kell készíteni valamelyik szakfolyóiratban.

Egy adott tématerület vizsgálatával foglalkozó csillagászoknak mindig vannak különböző konferenciái. Én például szupernóva kutatással foglalkozok, vagyis a nagy tömegű csillagok halálát térképezem fel.

Egy csillagász legfőképpen kutató egyetemeken és kutató intézetekben tud elhelyezkedni. Az én esetem nem túl tipikus, tudományos ismeretterjesztés teszi ki a napjaim nagy részét itt, a Csillagdában.

 Miért hasznos az emberiségnek a csillagászat?

Szerintem nagyon szép dolog, hogy az ember megpróbálja saját tudásának és ismereteinek határait tágítani. Valamint nagyon sok minden, amit a csillagászat miatt fejlesztettek ki, később hasznos lett a hétköznapi ember számára. Például a legalapvetőbb dolgok: wifi, GPS, amik nélkül a legtöbben el se tudnák képzelni az életüket.

Mi a legjobb ebben a szakmában?

Szerintem a „Hűha élmény!” Amikor teszel egy felfedezést, például ha az egyik mérésed hozzásegít egy új felismeréshez. Az a csodálatos érzés, amikor magadtól látsz át egy összefüggést és sikerül rájönnöd valami újra!

És még azt is kiemelném, hogy tényleg egy nemzetközi közösség a miénk-mivel világszerte sincs túl sok csillagász-így például a külföldi óriástávcsövek és űrtávcsövek adataival mi, magyar csillagászok is dolgozhatunk.

Mit tanácsolnál azoknak, akiket érdekel a csillagászat?

A témavezetőm szavait idézném: „A csillagászt arról lehet felismerni, hogy az őrület szent lángja ég a szemeiben.”

Szóval kell hozzá egy bizonyos elvakultság, fanatizmus. Ha valakinek megvan az érdeklődése és van reálos beállítottsága, valamint szeretne új dolgokat megismerni, felfedezni, akkor abszolút bátran tudom ajánlani.

 

Forrás:

képek: pannon csillagda

2017 Kidsnews | All rights reserved