TENGERI SZÖRNYEK IGENIS LÉTEZNEK!-A SZIRÉNEK


kidsnews (124éves) - 9 hónapja

Az emberiség évezredek óta hajózza a tengert. Ez a tény a természetfelettiben való hittel és a csodák iránti vággyal párosítva ahhoz vezetett, hogy a történelem során számos legenda alakult ki különböző tengeri szörnyekről. Még ma is vannak közöttünk olyanok, akik hisznek ezekben, és bizonyítani akarják a létezésüket. Ők a kriptozoológia nevű áltudomány művelői, és „felfedezéseiket” mindig gyanúsan homályos képekkel és videókkal próbálják igazolni. Ennek talán legismertebb példája Nessie, a skóciai Lock Ness-i tó szörnye, de hozzá hasonló vízi sárkányszerű lényekről hallani Írországban, Oroszországban, Norvégiában, Kanadában, Svédországban, sőt még Izlandon is. De léteznek jóval régebbi legendák is. Gondoljunk csak a görög mitológiára: Homérosz Odüsszeia című művében is szerepelnek szirének, a gyönyörű hangú, de vérszomjas emberevő sellők, és Szkülla, a Messinai-szorosnál élő többfejű tengeri sárkány, aki elragadta a leleményes hadvezér bajtársait. Aztán jött a középkor, majd az újkor, Amerika felfedezése, ezzel együtt pedig a még hosszabb, veszedelmesebb utak az óceánon keresztül. Születtek újabb legendák leviatánokról, tengeri sárkányokról és tengeri kígyókról, krakenekről (a hatalmas, hajókat elsüllyesztő polipokról), hableányokról, fókatündérekről. Bármilyen nagy is azonban az emberi fantázia, mégsem tudunk kitalálni olyat, amihez legalább részben hasonlót még soha nem láttunk. Kellett lennie valaminek a víz alatt, ami ötletet adott az elmúlt évszázadok tengerészeinek.

A SZIRÉNEK 7_tengeri-szornyek_web.jpg

Szirének a legendákból (Forrás: Johann Ulrich Krauss, 1690; az illusztráció közkincs)

Most pedig térjünk rá a sellőkre! Bizonyára az ő létezésüknek örülnénk a legjobban az eddig felsorolt lények közül. Igazság szerint, ha Kolumbusz Kristóf Közép-Amerika (vagy, ahogy ő hitte, India) vizeiről visszatérve azt állította volna, hogy látta a sziréneket, akkor egy tudományosan teljesen helytálló tényt közölt. Az emlősök Sirenia rendjének, azaz a tengeriteheneknek egyik faja, a karibi manátusz ugyanis elfordul ezekben a vizekben. Vízilovakéra emlékeztető pofájukkal, kicsi, testtől el nem különölő fejükkel és igencsak kövér alkatukkal azonban nem kifejezetten hasonlítanak a kis hableányra. De ha csak vízszintesen álló, lapos farokúszójuk látszik, és karra emlékeztető, úszóvá módosult mellső lábuk dereng fel a homályos vízből… hát, bele lehet látni valami emberit. A mitológiai szirénekkel ellentétben azonban nem kell attól félni, hogy ezek jámbor állatok bárkit a halálba csábítanak: nincsen gyönyörű énekhangjuk, és kizárólag növényekkel táplálkoznak. Testméretük is felülmúlja egy sellőét, hiszen egyes fajok akár 4 méteresre is megnőhetnek. A csordában élő fajok egyedei összetartóak, vigyáznak egymásra, és időnként még játszani is szoktak. Az anyaállatok is nagyon gondoskodóak, két évig szoptatják a kis borjút. Származásukat tekintve hiába nevezzük őket teheneknek, valójának közelebbi rokonai az elefántoknak. Ugye mennyivel érdekesebbek és kedvesebbek, mint egy fürdőruhás nő, akinek történetesen lába helyett halfarka van?

Egy valódi szirén, a karibi manátusz (Forrás: NPS/Everglades National Park Photo)

 

 

 

Írta: Matuz Vanessza, Állatorvostudományi Egyetem, biológus BSc 1. évf.

Forrás:

Magyar Természettudományi Múzeum

2017 Kidsnews | All rights reserved