Robbantás művészete -interjú Grünvald Ferenccel a szakma mesterével


kidsnews (124éves) - 11 hónapja

Mi a közös az árvíz veszélyes helyzetek,  a  folyókon kialakult óriás jégtorlaszok okozta problémák megoldásában, és az elavult épületek bontásában? Nem jó a kérdés amit feltettünk, helyesen azt kellett volna kérdeznünk: Ki a közös? A robbantómester. Ma a Mér’ a te apád mit csinál? -rovatunk beszélgetőpartnere a robbantómesterek különleges szakmáját gyakorló és tanító Grünvald Ferenc. Segítségével betekintést nyerhetünk a sokunk által még csak nem is hallott különleges munkába. Ferenc több mint ezer robbantással a háta mögött, ma már azt is elmondhatja, hogy robbantómester dinasztia alapítója, hiszen fia is ezt a szakmát választotta, és napjainkban a szakma legmagasabb fokozatát is megszerezte, és gyakorolja ezt a különleges foglalkozást.

Mit csinál egy robbantómester?

A robbantómester az, aki például a bányákban, vagy kőfejtéseken szilárd ásványokat (szén, érc, kő, dolomit, mészkő stb.) termel ki robbantás segítségével. Szaktudását régi, lebontásra szánt épületek robbantással történő bontására is használhatja. Az már kevésbé közismert, de a robbantómesterek azok, akik például árvíz kritikus helyzeteknél a gátakat berobbantják olyan területeknél, ahol a legkisebb kárt okozza a víz. De szakmánk része amikor hatalmas jégtorlaszt kell szétrobbantanunk a folyókon. Talán az egyik izgalmas érdekessége ennek a foglalkozásnak, hogy például a földgáz és kőolaj kitermelésnél a fúrólyuk megnyitása is robbantással történik, ami attól különleges, hogy itt általában a robbantás körülményei különösen extrémek, hiszen 200 Celsius fok körüli a hőmérséklet és a nagy nyomás hatásai miatt különleges robbantási eljárással (perforálással) nyitjuk meg az utat a kőolaj vagy földgáz előtt. Az akkor is izgalmas pillanat marad, ha az ember sokadjára végzi.

Szóval ez egy veszélyes szakma? Milyen robbanóanyagokkal, technológiákkal dolgoznak a robbantómesterek, hogyan képzeljük el a munkájukat?

Az első robbantásokat először Weindl Gáspár alkalmazta itthon 1627-ben, a feketelőpor használata körülbelül a XIX. század közepére vesztette el szerepét.  Alfred Nobel megalkotta a dinamitot (nitroglicerin -kovafölddel felitatva) 1869 -re  létrehozta az új robbanóanyag csoportot. Ezzel a kis rövid történelmi kitekintővel jól látszik, hogy ebben a szakmában nem változnak a dolgok jelentősen. Persze egyre olcsóbban egyre nagyobb hatékonyságú robbanószerekkel dolgozunk. Ma már az informatika nálunk is megvette a lábát, és drónok segítségével mérjük fel a robbantási területet, programok segítik megtervezni a várható káros hatásokat, illetve ezek segítségével tervezzük meg, hogy pontosan milyen ütemben kell robbannia a gyutacsoknak, és még sorolhatnám. De a lényeg nem változott.

Milyen iskolákra van szükség, hogy az ember robbantómester lehessen?

A robbantómester képzésnek több szintje és több szakága is van. Ezeket az ágakat már inkább csak a szakma tartja számon, ez egy nagyon kicsi szakma. Megkockáztatom, hogy nem lehetünk többen ezer szakembernél Magyarországon. Ha általánosságban szeretném mondani, akkor van a robbantómester és az ehhez tartozó képzési – itt előfeltétel egy bányászati középfokú végzetség – illetve további 3 évnyi gyakorlat, amit az ember valamelyik vállalatnál kell hogy eltöltsön.

A következő a robbantásvezetői szint, ennek előfeltétele a robbantásmesteri képzés, illetve további kurzusok elvégzése. A harmadik legmagasabb szint a robbantó szakmérnök, vagy a robbanó anyag ipari szakmérnök, ezt már egyetemi végzettséghez köti és ez után lehet szakosodni, ez a legmagasabb fokozat. Magyarországon nem jelentős a mélyműveléses bányászat, így a robbantómesteri munka is főleg külszíni kőbányászatban van.  Mennyire különbözik a hazai és a nemzetközi gyakorlat ebben a szakmában?

Voltaképpen nem más az itthoni gyakorlat, inkább azt mondanám, hogy a bányák termelési mennyisége más. Sokkal kisebb bányákban, kisebb gépekkel, és ha a saját szakmámat nézem, közepes keménységű kőzetekkel dolgozunk.  Világ szinten nem ritka, olyan nagyságú bánya, ahol egy robbantás során több kőzetet jövesztenek le, mint a legnagyobb magyar üzemek 2 év alatt.  Szóval a gyakorlatunkat nézve nem más.

2017 Kidsnews | All rights reserved