Borneói manó


ABácsiAkiÚjságotÍr (14éves) - 9 hónapja

Az Indonéziai szigetvilághoz tartozó Borneón – a világ harmadik legnagyobb szigetén –, ha az őserdőben járunk elképzelhető, hogy furcsa állattal találkozunk. Ez a faj másfél méter magas, dús, selymes kék, barna és vörös bundával, és hatalmas orral rendelkezik. Ha meglátjuk, tudnunk kell, hogy egy különleges lénnyel állunk szemben; egy borneói manó (Nasalis larvatus) van előttünk.  A borneói manó egyedül Borneó szigetén honos, sehol máshol. Nagyorrú majomnak is hívják, pedig csak a hím visel elvert alkoholistára emlékeztető hatalmas, vörös „ormányt”. Ez a tekintélyes orr az evésben is akadályozza: ha eledelt akar a szájába tenni, félre kell hajtania dagadt szaglószervét, így mindig két „kézzel” eszik: az egyikkel az orrát tartja, a másikkal tömi magába az eledelt. Szakálla is van: az álla alatt hosszú szőr található. A hasa is nagy, tehát nyugodtan elmondhatjuk róla, hogy egy tökéletes férfiideál.

Eme divatelemek közül csak a hasára van mentsége, ugyanis tele van baktériummal, amelyek segítségével akár mérgező növényeket is megemészt, amiktől más állatok elpusztulnának. Az különösen érdekes, hogy kedvenc ételei közé tartozik a mérgező pedadafa gyümölcse is. A nőstény egyedek sem szépek, de egy borneói manó-hímnek mégis megfelelnek. Sokszor csak ül, maga elé bámulva, mintha elhagyta volna az életkedve, ám cseppet sem hasonlít megtört szívű állatra, amikor vidáman ugrál fáról-fára, akár hat méter távolságra is. Különös orrhangon társalognak egymással a fák tetején.

Úszni is jár, erre utal a lábujjai között található úszóhártya is, szívesen lubickol a folyókban, kutyaúszásban, és hátúszásban egyaránt. Harminc másodpercig is kibírja a víz alatt, ám úszóképességei akkor mutatkoznak meg igazán, amikor egy krokodil lép a színre, mivel a krokodilok élnek-halnak a borneói manó-pecsenyéért (de inkább élnek), ám a borneói csak ritkán kerül a krokodilcsalád asztalára, mivel a veszélyben lévő társukat segítve elterelik a ragadozó figyelmét. Csapatban élnek, amelyben több hím, nőstény, és fiatal kap helyet. Ha támadás éri a hordát, a hímek visszatartják az ellenséget, míg a többiek elmenekülnek. Borneó egyes részein a háremek a gyakoriak, ahol egy hím vezeti az egész csapatot.

A nőstény állatok öt évesen válnak ivaréretté. 160-200 napig hordják porontyukat a méhükben, és megszületése után megeszik a méhlepényüket, majd tisztára nyalják utódjukat. A kicsi hat hetes korában kezd el szilárd táplálékot fogyasztani, de hét hónapos koráig még az emlőkből is táplálkozik. Az anyák egymás kicsinyeit is gondozzák, egyfajta bölcsödét alakítanak ki.A fiatal hímeknek szép lassan átalakul az orruk: a kölyökkori tömpe orrból lassan hatalmas ormány kerekedik. A nőstények orrmérete nem változik különösebben. Sajnos nem nagyon ismerjük ennek a különös állatnak a viselkedését, mert a fogságban elpusztulnak, így nem tudják alaposan megfigyelni a kutatók.

Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, kérjük, kedvelj minket és oszd meg ismerőseiddel, hogy minél többen olvashassák gyermekalkotói közösségünk írásait.

Forrás:

wikipedia.org

2017 Kidsnews | All rights reserved