Hajók nyoma a felhőkben


kidsnews (124éves) - 8 hónapja

A felhőket keresztül-kasul átszövő világos csíkok a tengerjáró hajók nyomai. Ez is a szennyezés jele.

A felvételen az Atlanti-óceán egy része látható az Ibériai-félsziget partjai előtt, pontosabban az óceán fölött elterülő felhőtakaró. A vékony, fehér csíkok a hajók nyomai, amelyek akkor jönnek létre, amikor a hajók kipufogógázával a levegőbe kerülő apró szennyező részecskék kondenzációs magokként működnek. A hajónyomok rendszerint akkor figyelhetők meg, amikor az eget alacsony rétegfelhők (stratus) vagy gomolyfelhők (cumulus) borítják.

Az Aqua műhold MODIS műszerével 2018. január 16-án készült felvétel a portugál partok előtt elterülő felhőzetről, benne a hajók szennyező hatására kialakuló, fényes csíkokkal. (Kép: NASA EO / Jeff Schmaltz / LANCE/EOSDIS Rapid Response)

A hajók által kibocsátott szennyező anyagok egy része (elsősorban a szulfátok) vízben oldódik, ezért ezek is kondenzációs magokként szolgálhatnak, amelyek körül a felhőt alkotó apró vízcseppek kialakulnak. A szennyező anyagokkal átjárt felhőkben több ilyen csepp van jelen, de azok apróbbak, mint a szennyezetlen felhőkben. Ennek következtében a szennyezett felhőket érő fény minden irányban szóródik, ezért a felhők ott világosabbnak és sűrűbbnek látszanak a szennyezetlen tengeri felhőknél, amelyekben a kondenzációs magok általában nagyobb, a természetben előforduló szemcsék, például a tengeri só szemcséi. A fizikai folyamat hasonló ahhoz, ahogyan a repülőgépek mögött kondenzcsík alakul ki, a csík szétoszlása is hasonló. Különbség viszont, hogy a repülőgépek sokkal nagyobb magasságban, a „helyszínen” bocsátják ki a szennyező anyagokat, míg a hajók kipufogógázából a tengerszintről emelkedik fel az alacsonyabb felhőkig a szennyezés.

Portugália partjai előtt élénk a hajóforgalom, mert a Gibraltári-szoros felől érkező vagy arra tartó hajók többsége ott halad végig az Északi-tenger kikötői felé vagy onnan a Földközi-tenger irányában. Amikor a kép készült, a sok hajó annyira kifehérítette a felhőket, hogy az egyes hajózási útvonalakat nehéz megkülönböztetni. A legfeltűnőbb vonalak a parttól több száz kilométerre haladnak. Sokat közülük a Földközi-tenger felől Észak-Amerika felé tartó hajók keltenek. Más vonalak viszont a Dél-Amerikát és Afrikát Észak-Európával összekötő hajózási útvonal mentén alakulnak ki.

A felvételt az Aqua műhold közepes felbontású képalkotó spektroradiométere (MODIS) 2018. január 16-án készítette. Egyes világos csíkok több száz kilométer hosszúak. A felhők keskenyebb vége keletkezett később, míg a kiszélesedő, hullámos vége a régebbi. A hajók nyomát azonban nem csak a koruk befolyásolja. A NASA kutatói azokat a légköri tényezőket is azonosították, amelyek a felhők fényvisszaverő képességét (albedóját) befolyásolják. Az egyik fontos tényező a területen eredetileg is jelen lévő felhők struktúrája. A hajók útját kirajzoló felhőcsíkok általában akkor fényesebbek, ha nyílt (üres) cellájú felhőkben keletkeznek (a képen ilyenek láthatók), a zárt (tömött) cellájú felhők esetén kevésbé jellegzetes a jelenség.

A hajók útvonalát kísérő felhőcsíkok erős fényvisszaverése azt jelenti, hogy erősebben leárnyékolják a napfényt, kevesebb napsugárzás érkezik a Földre, ami helyi lehűlést okoz. Nehéz, és az éghajlatkutatás számára eddig megoldatlan probléma azonban annak tisztázása, hogy a hajók keltette felhők előidéznek-e globális lehűlést.

Both Előd

Forrás:

urvilag.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved