Húsvéti körkép – minden, amit tudni szeretnél az ünnepről


kidsnews (124éves) - 9 hónapja

Ebben az évben a pészah – azaz a húsvét – április elsejére és másodikára esik, ezt az ünnepet rengeteg hagyomány őrzi, a népszokások közül azonban nem mindegyik olvadt be a keresztény vallásba.

A tradíció szerint a nyuszi hozza az ajándékot a gyermekeknek. Emlékszem, óvodás koromban a nyuszitól kaptam életem első kerékpárját, azt a bizonyos hárombetűs márkát, rózsaszínben, fehér kerekekkel, még pótkerék is járt hozzá. Az első kérdésem az volt mikor megláttam: hogy tudta kitojni ezt a nagy biciklit a nyuszi? : )

Miért éppen a tapsifüles okoz nekünk meglepetést és hogyan alakult ki mindez, ennek jártunk utána. A szerkesztőségben összeszedtünk pár különlegességet erről az ünnepkörről.

Pár dolog, amit nem tudhattál a húsvétról:

Egy 16. századi egyházi szabályzat szerint ez az ünnep a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik, változóan március 22. és április 25. között.

nagypéntek

Nagypénteken a keresztények a keresztútjárás alkalmával felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút 14 állomásból, stációból áll. Ez a 40. nap a nagyböjtből, amikor a hívők nem fogyasztanak húst.

A tradíció szerint ez kedvezőtlen nap, így tilos volt állattartással, földműveléssel foglalkozni. A babona úgy tartja, hogy nem lehet beteg az, aki napfelkelte előtt tisztálkodik.

nagyszombat

Az ünnep előnapján a feltámadás áll a középpontban. Felidézzük, mikor Krisztus harmadnapon, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása jelzi a feltámadást.

Ezen a napon ér véget a negyvennapos böjt, ilyenkor reggel az első harangszónál kimentek az udvarra megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi termésektől megváljanak, és egészséges legyen az új. A tűzszentelésnek sokféle hagyománya, szertartása alakult ki. Hamuját, parazsát eltették, gyógyításra használták, valamint a házban és a földeken szétszórták.

húsvétvasárnap

A feltámadás napja, a keresztények a feltámadt Krisztust ünneplik és ide köthető az ételszentelés szokása is. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben klasszikus húsvéti ételek (sonka, bárány, tojás, kalács) és bor sorakozott, így ebédnél már a megszentelt ételt tudták fogyasztani. Akárcsak nagypénteken, ezen a napon sem szabadott dolgozni.

húsvéthétfő

A locsolkodás napja, amit alapvetően a víz tisztító, termékeny képessége leng körbe. A keresztelésre vezethető vissza és a legendára, miszerint a Jézus feltámadását terjesztő jeruzsálemi nőket a zsidók locsolással próbálták elnémítani.

barkaszentelés

A 6. századtól kezdve a  pálmalevélnek különleges erőt tulajdonítottak, ugyanis a hiedelem szerint az időjárási viszontagságokon kívül a hókuszpókuszoktól is megvédte az embereket. Hazánkban a szentelt pálmát helyettesíti a barka. A húsvét előtti vasárnap – virágvasárnap – Krisztus bevonulását ünneplik, ennek emlékére rendezik meg itthon a barkás meneteket.

Annak ellenére, hogy a barkaszentelés egyházi eredetű a népi hagyományokban rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására is használták.

A babona szerint, ha a szentelt barkát a házban tárolja valaki, akkor elszaporodnak a legyek és a bolhák, és átokkal is járhat. Mindemellett jósló, pozitív tulajdonságokkal is bír: ha a kertben helyezzük el, akkor elűzi a férgeket, de a népi gyógyászatban a gyomorégés és a torokfájás ellen is használták.

kiszehajtás, villőzés

Húsvét előtti hétvégén egy szalmabábura – általában – piros ruhát adnak és ez lesz a kisze, vagyis a banya, ami a telet, a böjtöt, és a betegséget fejezi ki, ezt énekelve kísérik át a településen, majd vízbe dobják vagy elégetik.

A népi hagyomány szerint ezt követően a lányok villőnek titulált szalagozott, néha tojással is díszített faágakkal jártak házról házra. A kiszét a tél kivitelével, a villőt a tavasz behozatalával azonosítják.

locsolkodás

A népi hagyomány szerint a férfiak húsvéthétfőn házról házra mennek és különböző verseket szavalva locsolják meg a gyengébbik nem képviselőit. A frissítésért cserébe a lányok piros tojást ajándékoznak a legényeknek, ami a szerelmet, az életet szimbolizálja. A mítosz szerint azért is festjük pirosra a tojásokat, mert Krisztus vére a keresztről lecseppenve egy asszony kosarában található tojásra esett és megszínezte azt.

tojás

A tojás az élet újjászületésének, termékenységének, illetve a megújulás legrégebbi szimbóluma. A kereszténységben a feltámadás jelképe, hiszen Krisztus a feltámadásakor úgy morzsolta szét a sírja feletti sziklát, ahogy egy madár a tojás héját, amiben nevelkedett.

bárány

A tojás mellett a legősibb és a legelterjedtebb húsvéti szimbólum, Isten bárányát, Jézus Krisztust jelképezi, aki a tanok szerint áldozati bárányként halt meg az emberiség megváltásáért.

nyúl

A húsvéti nyúl szimbóluma Németországból származik, hazánkba a XIX. században került át. A rege szerint Ostara, a germán istennő a színes tojásokat tojó madarát varázsolta át nyúllá azért, hogy a gyermekeket szórakoztassa. Egy másik legenda szerint viszont nem jókedvében, hanem bosszúból változtatta át a tollas jószágot. Akárhogyan is történt mindkét történet ugyanoda fut ki. A tartalmi része viszont rávilágít arra, hogy hogyan kapcsolódik az ünnephez a nyúl, aki tojást tojik és ajándékot hoz a gyerekeknek. A legenda szerint az Ostara nevéből ered a húsvét angol és német elnevezés is (Easter/Ostern).

Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, kérjük, kedvelj minket és oszd meg ismerőseiddel, hogy minél többen olvashassák gyermekalkotói közösségünk írásait

2017 Kidsnews | All rights reserved