Ismét felvállalja-e a NASA a SETI-t?


kidsnews (124éves) - 8 hónapja

Immár negyedszázada, hogy miközben a NASA jelentős összegeket költ a földönkívüli élet egyelőre sikertelen kutatására, a földönkívüli értelem hasonlóképpen sikertelen keresése háttérbe szorult. A jelek szerint most két tudományos csoport is úgy gondolhatja, hogy ez így nem biztosan jó: azok, akik a SETI-vel foglalkoznak; illetve azok, akik az asztrobiológiával.

A NASA 1993-ban állította le a földönkívüli értelem keresését megcélzó HRMS projektet. A döntés több mindennel magyarázható, kezdve azon, hogy a SETI mindig is volt téve az ún. „kuncogási faktornak”, vagyis annak, hogy egyszerű a „kis zöld emberkék” után folytatott, legjobb esetben is nevetséges kutatásnak beállítani. Richard Bryan szenátor huszonöt évvel ezelőtt például azzal „indokolta” a HRMS megtorpedózását, hogy ez „remélhetőleg majd véget vet az adófizetők pénzén folyó marsi vadászidénynek”.

A fentebbi elutasítással összhangban a „NASA asztrobiológiai stratégiája 2015” című dokumentumban még az állt, hogy „a hagyományos SETI nem része az asztrobiológiának”. Most viszont legalábbis elképzelhető, hogy valamilyen formában mégis visszakerül a fontos kutatási programok közé: a NAS-on (National Academy of Sciences) belül nem régen alakult egy olyan ad-hoc bizottság a földönkívüli élettel kapcsolatos kutatások áttekintésére, mely javasolhatná, hogy a SETI ismét szereplejen a NASA portfóliójában.

Ami a SETI iránt érdeklődők számára minden bizonnyal jelentős előrelépés lenne, de ez nyilván nem igazán befolyásolja a döntéshozókat. Viszont amellett, hogy ideje lenne magát a fogalmat is újra értelmezni, miként Almár Iván rámutat, feltehetően legalább részben a NASA-ba való esetleges bekerüléssel kapcsolatos remény motiválhatta arra Jill Tartert, hogy éppen mostanában javasolja a SETI átnevezését/átértelmezését.

Ugyanekkor az asztrobiológiai kutatások, illetve a NASA felől nézve nyomós érv lehet, hogy ha nem foglalkozunk a hagyományosan a SETI illetékességi körébe tartozó mesterséges jelek (technomarkerek) keresésével, akkor esetleg az idegen élet felfedezésének lehetőségét is elszalasztjuk.

Addig is, amíg kiderül, hogy mi fog történni a SETI és a NASA viszonylatában – és különösen, amíg eldől az is, hogy ha most be tudna is kerülni a SETI a kutatás fő témái közé, ott is fog-e maradni a következő évtizedekben –, van min tűnődnünk. Ugyanis mennyiben abból indulunk ki, hogy előbb jelenik meg élet, és csak ezt követi az értelem kialakulása, és eközben nem tételezzük fel, hogy minden élet értelmessé fejlődik, akkor logikusnak látszik, hogy – ha egyáltalán létezik – több élő, ám nem gondolkodó lényekkel benépesített hely van a Világmindenségben, mint ahány számunkra detektálható civilizáció. Hasonlóan ahhoz, hogy a Földön is több, nem magas szintű intelligenciával rendelkező faj van, mint ahány magasan fejlett értelmi képességű.

Másfelől viszont az előfordulások gyakorisága nem szükségképpen azonos az észlelhető előfordulások gyakoriságával, és – ad absurdum – elvi lehetőségként ott van a posztbiológiai értelem is, amely esetleg (a gondolatkísérlet szintjén maradva) sokkal elterjedtebb lehet a hagyományos biológiai alapú életnél. Szóval: miért is ne? Az pedig más kérdés, hogy hosszabb, 20–30 vagy mondjuk 50 éves időtávlatban, hacsak nem jár addig sikerrel a keresés, az asztrobiológia is ugyanúgy hiteltelenné válhat, mint most a SETI, amely jelenleg bizonyos értelemben az asztrobiológiától várná a segítséget. Vagy majd az asztrobiológia válik népszerűtlenné, miközben az lesz az általános meggyőződés, hogy mivel egy technomarkert mégis csak könnyebb nagy távolságból detektálni, a SETI sikerére még mindig több esély van?

Forrás:

urvilag.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved