Téli túlélési kiképzés űrhajósoknak


kidsnews (124éves) - 4 hónapja

Az űrhajózás napjainkban sem mentes a kockázatoktól. A felszállás jelenleg is a legkockázatosabb szakasz. Ha baj történik, nagy a valószínűsége, hogy ez az indulást követő első 10 percben következik be. Rengeteg bonyolult rendszer lép egymással kölcsönhatásba, a start megpróbáltatásai, a rezgés, a gyorsulás, az ingadozó elektromos áram és hőmérséklet hatására jelentősen megnő a problémák esélye.

A jelenleg emberi utazásra használt egyetlen űrhajó, amivel elérhető a Nemzetközi Űrállomás (ISS), a Szojuz irányítása automatizálva van. Ha valamilyen végzetes hiba lép fel, akkor ebben az űrhajóban jók a túlélési esélyek. A visszatérő kabin, az indításkor abban tartózkodó legénységgel együtt automatikusan leválik a jármű többi részéről. Ez történt 1975-ben. A rakéta emelkedése közben lépett fel súlyos üzemzavar a hajtóműben. A pirotechnikai rendszerek automatikusan lerobbantották a legénység kabinját a rakéta többi részéről. A kabin ejtőernyői előírásszerűen kinyíltak, a kabin épségben visszaesett a Földre. A Szojuz kényszerleszállása azonban egy távoli, hegyvidéki területen történt. Vagy például 1983-ban, két másodperccel a Szojuz felrobbanása előtt az indítóállásban a végső visszaszámlálás közben működött sikeresen a rendszer. A legénység túlélte az esetet.

Ha hiba lép fel, akkor vissza kell fordulniuk, és a világ különböző részein elhelyezkedő tartalék leszállóhelyek valamelyike felé kell venniük az irányt. Vagy ha a helyzet még súlyosabb, akkor bárhol, azonnal le kell szállni.

A másik veszélyes szakasz a visszatérés. Mielőtt a Szojuz leszáll, robbanótöltetekkel leválasztják az orbitális kabint és a műszaki egységet, amelyek elégnek a Föld légkörében. Csak a visszatérő kabinon van olyan elpárolgó hővédő pajzs, amely megóvja azt a túlmelegedéstől. 2008-ban történt, hogy a leválás nem volt tökéletes, ezért az eredetileg kijelölt leszállóhelytől jó messzire értek földet, ahol senki sem várta őket.

Figyelembe véve a földet éréskor várható extrém helyzeteket, a legénység felkészülésének része a kietlen vidéken, vagy a tengeren való túlélés begyakorlása. Kiképzésük során megtanulnak a legkülönfélébb forgatókönyvek bekövetkeztére is megfelelően reagálni. Ezen felkészülések egyik fontos eleme a téli túlélési gyakorlat.

Február hónap folyamán két csapat is sikeresen végrehajtotta ezt az elengedhetetlen feladatot az orosz Roszkoszmosz által irányított Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központ szervezésében. A gyakorlatot a Moszkva környéki erdőben végezték, ahol leszállást szimuláltak mocsaras területen téli viszonyok között.

A résztvevők Andrej Boriszenko és Nyikolaj Csuba orosz, Christina Cook amerikai, valamint Szergej Rizsikov orosz, Jessica Mier amerikai és Szoicsi Nogucsi japán űrhajósok voltak.

A tevékenység a sajtó számára tartott bevezetővel kezdődött, ahol a képzés vezetője, Anatolij Zabruszkov bemutatta az űrhajósok felszerelését. Ez tartalmaz meleg ruhát, tábori felszerelést, három napra elegendő élelmiszert és hat liter vizet. Az újságírók megtapasztalhatták a téli erdő extrém körülményeit és bepillanthattak a táborozók életébe.

Az űrhajósok képzése még az ilyen rendkívüli és szerencsére ritka esetek túlélésének megtanulására is kiterjed, de oktatást kapnak tengeri és sivatagi túlélésből is.

 

Forrás:

urvilag.hu (Képek: Roszkoszmosz)

2017 Kidsnews | All rights reserved