Szivárvány nemzet


kidsnews (124éves) - 8 hónapja

Dél-Afrikát gyakran hívják „szivárvány nemzetként”. A népesség a világ egyik legheterogénabb összetételű társadalma és sokkal inkább Dél-Amerikára emlékeztető. A rabszolga-kereskedelem és a kontinensen belüli vándorlások nyomán kialakult színes összetételű lakosság főként a betelepült európaiak és ázsiaiak, és az ott élő afrikai eredetűek keveredéséből alakult ki.

Az eredetileg Fokgyarmatként alapított Tábla-öbölbeli települést az európaiak – egész pontosan a Holland Kelet-Indiai Társaság – hozta létre. A később Fokvárosnak keresztelt helység volt Afrika egyik legfontosabb települése az európai hajózásban érdekelt országok számára a Szuezi-csatorna megnyitásáig. Így Fokföld irányítása többször is változott az európai nemzetek között.

Például a britek 1795-ben, majd 1806-ban kétszer is elvették a hollandoktól, hogy megakadályozzák a francia kézre jutását, és a második esetben még a bécsi kongresszussal is szentesítették ezt.

Ebben az időszakban még nem volt faji megkülönböztetés törvényi szinten a településen. Az első faji rendelet 1685-ben jelent meg, amiben megtiltották az európaiak és a rabszolgák közötti házasságokat. Később, a 19. században útlevélrendszert is bevezettek az országban élő színes bőrűek számára. Talán a nácizmus mellett legközismertebb rasszizmus eszméje az apartheid, amely a faji elkülönítés politikája és gyakorlata Dél-Afrikában 1950–1994-ig terjedő időszakban. Az országra jellemző sajátságos etnikum és az uralkodó fehér csoportoknak a félelmei is szerepet játszottak a második világháború után kialakult helyzetben, és egy 1950-es törvénnyel vált igazán láthatóvá, amiben kötelezővé tették a faji hovatartozás nyilvántartását is a lakosok esetében.

Mivel az ország szerelmi viszonyait nem a politika és a buta félelmek határozzák meg a faji besorolás nem ment zökkenőmentesen. A négy törvény adta kategóriába – európai, színes, ázsiai, és fekete – nem mindenki volt beleilleszthető, így tízezrével adódtak bíróság által eldöntendő egyedi esetek.

Nemegyszer volt rá példa, hogy a személyenként kezelt ügyek – amiben a legfőbb döntési alap a „ránézésre minek tűnik volt” – miatt testvérek, más-más kategóriába sorolódtak. Ilyenkor a jobb besorolással rendelkezők igyekeztek mindent eltüntetni maguk körül, ami kompromittáló rokonokkal kapcsolatba hozható.

Az egyik legdurvább besorolási próbatétel az úgynevezett ceruza teszt volt, amikor is a bírság előtt megjelenő szerencsétlen embereknek a hajukban az íróeszközzel előre kellett hajolniuk. Ha a ceruza kiesett, akkor a szerencsésebb „színes” kategóriába került a delikvens, ha göndörebb haja miatt az eszköz benne maradt, az „kaffernek” gúnyolt fekete eredetet bizonyította.

Az országban a nyolcvanas években kezdődtek az első óvatos reformok, ami az őrület időszakának lezárását célozta, de valójában az 1994 áprilisában megtartott első, mindenki számára szabad választásokat tekintjük az apartheid lezárásának.

A hatalmas nemzetközi médiaérdeklődés által kísért választásokban kikerült két Nobel-békedíjas győztes Mandela és Klerk, még két évig egymás mellett dolgoztak az ország rasszizmus mentes hangulatának megteremtésért.

Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, kérjük, kedvelj minket és oszd meg ismerőseiddel, hogy minél többen olvashassák alkotói közösségünk írásait.

2017 Kidsnews | All rights reserved