ASCHER TAMÁS HÁROMSZÉKEN


Solymosi Máté (16éves) - 4 hónapja

Mi kerülhet színpadra egy emberről? Van vajon határ? Változtat bármit, hogyha él még ez az ember? Ezek és hasonló kérdések merülnek fel Pintér Béla új, az Ascher Tamás Háromszéken című darabjában.

A történet alapvetően egy kapcsolatról és annak a viszályos előzményeiről és utóhatásairól szól, mindez a nem is olyan régmúlt színházvilágában elhelyezve. Sok valós személy megfordul a darabban (beleértve magát Pintér Bélát), ami nagyjából elengedhetetlen is, tekintve a darab célját.

A rendező egyik korábbi darabja, a Bajnok, nagy port kavart, ugyanis egy politikus kényes válási ügyét dolgozta fel (bár Pintér maga állítja, hogy véletlen egybeesés a két történet nagyjából teljes egyezése). Hogy bebizonyítsák, hogy nem csak „ellenségeikről” képesek ilyesmi leleplező darabot csinálni, megszületett e darabnak a koncepciója.

A darab egy része Erdélyben játszódik, ami rengeteg új diskurzuskaput megnyit, ráadásul nem is csak eldobható helyszínként alkalmazzák; a cselekmény szorosan kapcsolódik a felugró dilemmákhoz, mind „üzeneti” szinten, mindpedig abban, ahogy a darab prezentálva van. Gyakran vannak tradicionális színháztól idegen népzenei betétek például.

Ha már rátértem a népzenés vonalra, akkor hadd mondjak pár szót arról, miért szeretem annyira ezeket a darabokat. Minden mű, amit eddig Pintér Bélától láttam, olyan élesen eltért attól, amit én szeretek színpadon látni (legalábbis amikor elkezdődött), hogy majdnem minden alkalommal az futott végig a fejemben, hogy ugye nem ilyen lesz végig? Igen ám, de minden alapvetően idegen koncepció olyan mesterien van kidolgozva, hogy mire vége az előadásnak, addigra készen lennék állva tapsolni. Ez történt most is, de mondjuk a Bárkibármikor is hasonló hatást ért el. Ezért gondolom őt akkora mesternek, akkor is képes velem megszerettetni egy darabot, amikor élből elítélem több elemét is.

Itt sem volt tehát más a helyzet. Az eleinte furcsa narráció, dalbetétek és a különös rímelés remekül összeállnak az előadás végére. Nem ez a rendező legjobb darabja, úgy érzem, de mindenképpen megtekintésre érdemesnek gondolom. Ha másért nem, akkor a zseniális humorért, amely átjárja az egész produkciót, még akkor is, ha a háttértörténettel az ember nincsen tisztában.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a youtube-on is

Forrás:

Kép: Katona József Színház

2017 Kidsnews | All rights reserved