Élet a kőolaj után.


kidsnews (124éves) - 2 hónapja

A korábban a világ legelmaradottabb régiói közé tartozó, de jelentős kőolajtartalékokkal rendelkező arab országok a fekete arany exportjának hála a XX. század eleje óta jelentős fejlődésnek indultak. Az óriási mennyiségnek és a világ még ennél is nagyobb igényeinek köszönhetően a tartalékokkal jól gazdálkodók, mint például Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar vagy az Egyesült Arab Emírségek egy főre eső GDP-je kiemelkedő mértékben nőtt és napjainkra már világ leggazdagabb országai között tartják számon őket, miközben Szomália, Mauritánia és Jemen továbbra is a legszegényebb országok csoportjába tartozik.

A szakemberek szerint azonban a kőolajból származó költségvetési bevételek a jövőben drasztikusan csökkenni fognak, mivel a világ egyre nagyobb mértékben fordul az alternatív és zöldenergiák felhasználásának irányába miközben persze a kőolajkészletek is kifogyóban vannak.

Általános gyakorlat az öbölmenti országokban, hogy a legnagyobb munkáltató az állam, ami sokszor nem is tud valódi feladatokat biztosítani, így egyfajta fizetett munkanélküliség, vagy divatosabb nevén az alanyi jogon járó, ellentételezés nélküli ellátás jellemzi őket. Az állampolgárok jelentős része a boldog semmittevésben tölti idejét, cserébe viszont nem kívánnak beleszólni az államot képviselő arisztokrácia döntéseibe.

Mindezt figyelembe véve az elkövetkezendő időszak különösen nehéz lesz ezeknek az országoknak, hiszen az olajfelhasználás csökkenése miatt a irányitó szerepek megváltozhatnak ezért a gazdaság működésének fenntartása és annak átstrukturálása miatt reformokat kell bevezetni.

A kérdés az, hogy képesek lesznek-e ezeket a reformokat kidolgozni és végrehajtani, vagy a világ egy újabb arab tavasszal kell, hogy szembenézzen.

A Kuvait vezetés korábban megpróbálta bevezetni, hogy alkalmazottai reggel „becsekkoljanak” a munkahelyükre úgy, hogy minden munkavállalónak egy biometrikus leolvasóra kellett tennie a ujját, ezzel demostrálva, hogy megérkezett a munkahelyére, és ott még ha valódi tevékenységet nem is végez legalább fizikailag jelen van.

Az intézkedéseket hatalmas felháborodás követte és a rendszer bevezetést követő három hónapban több mint ötezren mondtak fel, feltehetően azért, mert nem szerettek volna lebukni, hogy be sem járnak a munkahelyükre.

Szaud-Arábiában is óriási mértékekben van jelen a „ghost employees” jelenség és már bevezették a 3 napos munkahetet is, amikor a munkavállaló saját jogon hozott döntés alapján 2 nappal kevesebbet dolgozik egy héten.

Ezeken a problémákon kíván változtatni Mohamed bin Szalmán koronaherceg aki korántsem a kifinomult módszeriről híres. A trónörökös az elmúlt időszakban kisebb családi torzsalkodás után ( erről részletesebben itt olvashatsz : Hatalmi harc király módra ),  a királyság eddig példanélküli hatalmát építette ki majd komoly társadalmi, gazdasági és vallási reformokba kezdett.  Ezek közül talán az egyik legismertebb az, hogy néhány napja már a szaúdi nők is vezethetnek autót, de folyamatban van a nyugdíjrendszer megreformálása is amely eddig a nyugalom egyik letéteményese volt.

A herceg a reformok során nem kíméli a hatalmasságokat sem, a letartoztatott és korrupcióval megvádolt szaúdi elit természetesen hamar egyességet kötött és befizetéseik miatt dollármilliókkal gazdagodott a királyság államkincstára.

Úgy tűnik a trónörökös meglátta az olajnélküli sötét jövőt és most országa gazdaságát megpróbálja piacgazdasági alapokra helyezni. Arra azonban, hogy hogyan fogja kezelni a térség lakossága, hogy a munka nélkül szerzett luxust fel kell, hogy váltsa egy mérsékelt javakkal rendelkező de munkával töltött élet senki sem tud válaszolni.

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a youtube-on is

 

Forrás:

kitekinto.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved