Semmi után Minden!


Solymosi Máté (16éves) - 5 hónapja

Janne Teller írónőről került már ki anyag kezeim közül, most pedig, hogy a Minden című novelláskötetét is elolvastam, elégedetten vallom magam rajongónak.

A könyv egy laza téma köré van felfűzve; minden történetnek így, vagy úgy, de része az erőszak. A szerző utószavából azonban kiderül, hogy valamivel több ennél a kapocs: „az csak a felszín” – írja. „Az számít, mit mutat meg, mit hoz felszínre az erőszak.” Valóban ez tűnik a közös vonásnak a nyolc történetben (a zárónovellát leszámítva, amely magáról az írási procedúráról szól), ígyhát érdemes ebből a szempontból is megvizsgálni mindent.

 

Vannak olyan történetek a könyvben, amikben csak ímmel-ámmal jelenik meg az erőszak szó szerinti formája; ilyen például a Nyalóka című novella, amelyben a lezárástól eltekintve egy kisgyerekek között lezajló „aranyos” történetet tisztelhetünk. Vannak azonban olyan fejezetek is, amelyekben egy gyilkosság a középpont, a Miért? c. könyvindítóban például egy tizenhét éves, tehetséges és sikeres srác bűncselekménye képezi a dialógusalapú cselekmény gerincét.

Ezek a komoly végletek lehetőséget adnak a könyvnek arra, hogy variált, színes módon prezentálja központi témáját. Semelyik történet nem tud olyan sokáig lógni a levegőben, hogy élvezhetetlenné váljon. Ez a fő hátulütője is ezeknek a novelláknak azonban: nem hagynak maguknak elég időt arra, hogy teljesen ki tudjanak bontakozni. Néhány történet, mint például a Míg a halál el nem választ többet tudnának nyújtani, mint amennyit a novella műfaja megenged. Mire az ember a végére ér, felfogja, mit kell tudnia az elemzett karakterről, ám nem feltétlenül érti meg őt; én legalábbis így éltem meg néhányat a válogatásból.

Vannak azonban igazi magaspontok a könyvben, ilyen A török szőnyeg is. A novella egy fiatal lányról szól, aki az apjával egy külföldi úton egy gyönyörűszép szőnyegre alkudozik. Ez is az erőszakkal kicsit kimondatlanabbul foglalkozó darabok közé tartozik, és ez az egyik nagy erőssége is. A történet huszonöt oldalán lényegében semmi sem történik, de ez az aránylag terebélyes hossz teret enged a főszereplőnek kibontakozni, nekünk pedig megérteni őt, anélkül, hogy kifejezetten a szánkba rágná karakterét a könyv.

Szintén magaspont az Ahogy úgy ringatják a csípőjüket, szemüket a földre szegezve. E történet végtelen egyszerűsége miatt olyan effektív: magasan relativizált szemszögből képes megközelíteni egy évszázados problémát, amit (én legalábbis) ritkán szoktam látni, főleg ilyen rövidformájú irományokban. A cselekmény egy egyszerű hölgy gondolatmenetén keresztül mutatja be, hogyan jön létre két csoport között ellenségeskedés a modern világban. Nagyon megfog, és nem enged el, a lezárás ugyanis csak megerősíti, hogy az ilyen gondolatok nem szűnnek meg azzal, hogy befejeződik egy szöveg.

Kiegyensúlyozatlan, ingadozó mű a Minden, bár soha nem jut olyannyira mélypontra, hogy ne tudjam ajánlani bárkinek, akit megfogott a Semmi. Pont ugyanarra számítani nem szabad, de az a fajta hangulat, ami átjárta Teller korábbi művét, az itt is megtalálható, ilyen-olyan formában.

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a youtube-on is.

2017 Kidsnews | All rights reserved