Két végén égetjük a műanyagot is?!


kidsnews (124éves) - 3 hete

Ezerszer lerágott csont és már mindenkinek a könyökén jön ki a műanyaghulladékok szennyező hatása, de ha az ember végig megy az utcán, a bevásárlóközpontban azt látja, hogy az emberek jelentős része még mindig nem gyűjti szelektíven a hulladékot. A minap megkérdeztem az egyik ismerősöm, aki szintén mindent egy helyre dobál, hogy miért nem szelektál, mi az az indok, ami igazolhatóvá teszi döntését vagy ha úgy tetszik hanyagságát. A válasz megdöbbentett, az általa kimondott szó feldolgozása még a tudatlanság tényénél is nehezebb volt, és ez maga a kényelem. Sokaknak ugyanis valahogy sehogy sem kényelmes környezettudatosan élni.

Persze feltehetjük a kérdést, hogy mennyire lesz kényelmes a szennyezett és műanyagrészecskékkel teli óceánokat és tengereket róni, vagy a bennük egykoron létezett élőlényeket mellőzni? Mennyire lesz kényelemes az üvegházhatástól forrósodó bolygón, vagy az elhagyott metróalagutakban, bányákban vakond módjára vegetálni? Mennyire lesz kényelmes gyermekeinknek térdig gázolni az évszázadokon keresztül bomló szemétkupacokon, vagy egykori otthonaink romjain?

Sokan azt gondolják, hogy már kissé túltolt műanyagelleneség ténye bőven elegendő arra, hogy ezt mindenki megértse és elfogadja, azonban a számok nem ezt mutatják, hiszen bármennyire is hihetetlen még napjainkban is emelkedik a műanyagok használata a világban.

Eddig az aktivisták, a kutatok főként fizikai élettartamukkal foglalkoztak és alapvetően az óceánokban landoló többmillió tonna hulladék élettani hatásait tanulmányozták, de egy Hawaii-n készült új kutatás a kémiai bomlási folyamatokat és azok környezetükre gyakorolt hatását vette górcső alá. A tanulmányból kiderül, hogy a műanyagok élettartamuk során számos kifejezetten káros vegyület juttatnak a környezetbe.


A kutatócsoport tesztelte a polisztirént (PS), a kis-(HDPE) és nagy (LDPE) sűrűségű polietilént, a polikarbonátot (PC), az akrilt (AC), a polipropilént (PP), és a polietilén tereftalátot (PET).

A különböző műanyagokat az UV sugárzást is átengedő lezárt kvarcüvegben tárolták, és így tették ki azokat a napsugárzásnak, a tengervíz hatásának, illetve zárták el fénytől, imitálva a tengervízbe kerülő műanyagokat ért hatásokat.

A kísérlet teljes időszaka alatt mérték a felszabadult gázok mennyiségét, amely alapján a különböző műanyagok kibocsátásában két nagyságrendnyi különbség is volt. A legtöbb műanyag esetében az éjszakai körülmények között nem volt mérhető a metán és etilén kibocsátása, de a műanyagszatyrok esetében a napfény beindította a folyamatot, ami a sötétség beálltával is folytatódott.

Innen már nem bonyolult végig gondolni, hogy az óceánokon úszó több ezer kilométeres szemétszigetek a napfénynek kitéve mennyivel rontják tovább a klímaváltozási adatainkat.

 

Ha szeretnéd, hogy a kidsnews.hu, a kedvenc weblapod legyen az év ifjúsági honlapja 2018-ban.

Szavazz ránk!

Ha tetszett az írásunk, oszd meg másokkal is, nyomj egy lájkot és kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a youtube-on is. 

2017 Kidsnews | All rights reserved