Aki ver nem haver – Bánki Beni és Trunk Tamás az idei kampányarcok


kidsnews (124éves) - 2 hónapja

Aki ver az nem haver kampány házigazdái idén Bánki Beni és Trunk Tamás influenszerek. A két fiatal híresség a csatorna nézői mellett a saját rajongótáboruk aktivizálásával is igyekszik majd minél több információt eljuttatni a fiatalok számára a bántalmazásról, vagyis a bullyingról. A kampányban Tomi elkésztette az első anti-bullying sneakert Beni pedig önmagát nem megtagadva slam verset írt a kampányfilmhez, ennek apropóján beszélgettünk velük.

kidsnews.hu: A tapasztalat azt mutatja, hogy az online bántalmazás általában kapcsolódik az iskolákban zajló „konfliktusokhoz” és sokszor ezeknek egy újabb teret ad az online tér. Az így kialakult feszültségekének nem csak a bántalmazó és a bántalmazott az elszenvedője, hanem az egész közösség. Szerintetek ők mit tehetnek ez ellen?

Tomi: Az online bullying, vagy mindenféle erőfitogtatás azért nem jó szerintem, mert elrejti mind a bántalmazó, mind az úgymond “áldozat” egyéniségét, és a közösség is elveszti a színességét. Pedig mi egy valóban sokszínű generáció vagyunk, annak ellenére, hogy sokat mozgunk digitális környezetben. Erről a Sneakerek, Márkák, Z-Generáció című könyvemben is írtam. Egy példát mondok: egy évvel ezelőtt az interneten írt nekem egy fiú – 14 éves volt akkor – hogy semmi más vágya nincs, mint az , hogy a városi Füstölőt felújítsa. Elkezdtem vele az interneten beszélgetni és rávettem a szüleimet, hogy látogassuk meg. Érdekesnek tartottam, így videót is készítettem vele, gondoltam hátha a videómon keresztül más is felfigyel rá.  Először mindenki cikizte, mert ez nem megszokott egy 14 évestől és az interneten is sokan elutasítóak voltak vele.  Egy idő után aztán megszokták az emberek, és már sokan melle álltak. Kitartott a szenvedélye mellett.

De hagy meséljek a sneakerekkel kapcsolatosan is egy kicsit. Benne vagyok különböző sportcipőkkel foglalkozó hazai és külföldi facebook csoportokban, amelyekben adás-vétel és beszélgetés is folyik a sneakerekkel. Vannak úgynevezett “call out”-ok (kihívások) amik már a magyarországi csoportokban is működnek.  Ha valaki megsérti az egymás közti megállapodásokat, a csoport tagjai “jogosultak” ezt egymás előtt elmesélni, úgymond “beposztolni”.  Ezekben az esetekben és felületen valóban kimondja és érezteti is a közösség,  hogy “Aki ver, az nem haver”. Ez szerintem jó.

Beni: A gyerekek a legtöbb közös időt az iskolában töltik egymással és az ott szerzett élményeket az online térben görgetik tovább. Figyelni kell a másikra és még a suli keretei között elrendezni a konfliktusokat, mert a neten már nem lehet megállítani az elszabadult indulatokat. A tanárok is sokat segíthetnek, hiszen a klasszikus értelemben vett pedagógus nem csak a tananyagot adja át, hanem foglalkozik a gyerekek lelkével is. Ez azért is különösen fontos, mert ebben az életszakaszban vagyunk a legérzékenyebbek. A lényeg, hogy beszéljünk róla, senki se tegyen úgy, mintha nem látná mi történik körülötte.

kidsnews.hu: Ti az ismertségetek okán a rajongók mellett találkozhattok olyannal is akit esetleg irritáltok -mert nem lehet mindenkinek szimpatikusnak lenni-  de ahogy látjuk megtanultátok kezelni ezeket a helyzeteket. Mesélnétek erről a folyamatról?  Ki segített nektek ezeket a bántó kommenteket, leveleket vagy postokat kezelni, feldolgozni? 

Beni: Amikor elkezdtem járni iskolai versmondó versenyekre, rendezvényeken léptem fel, vagy az önálló irodalmi esteken a fogadtatás minden esetben pozitív volt és nagyon kedvesen bántak velem, ami rendkívül inspirált a folytatásra. Az interneten szervezett KiMitTube tehetségkutatóra is beneveztem, azonban az első videó feltöltése után hidegzuhanyként ért a megszokott dicséretek mellett a számtalan negatív komment. Akkor a családom egy emberként mellém állt és segített feldolgozni a helyzetet. A szüleim elmagyarázták, hogy Ők ugyanúgy szeretnek, mint eddig és az önértékelésemet nem befolyásolhatja névtelen és arctalan személyek véleménye, a trágárság pedig nem engem, hanem őket minősíti.

Sok idő azonban nem volt rágódni az eseten, hiszen rövid időn belül kellett újabb anyagot készíteni, amire érdekes módon már sokkal kevesebb “oltás” érkezett. Persze a mai napig kapok hideget-meleget, de a rosszindulatú megjegyzések minimális szintre csökkentek, mert akik megismerték a tevékenységemet szép lassan megváltoztatták a hozzáállásukat. A tanácsom az, hogy senkit ne rettentsenek el a trollok, nem szabad begubózni, meghátrálni, mert az csak újabb támadásokat fog eredményezni.

Tomi: Amikor alkalmam van, megpróbálom szemtől szemben, vagy hát az online térben profilról profilig tisztázni a dolgokat. Visszakérdezek hátha csak egy indulatos komment, aztán kiderül, hogy van közös témánk az érdeklődővel, vagy kialakul egy vita, ami szintén lehet érdekes, amiből akár én is tanulhatok. Nem tudom, hogy nálam ez egy folyamat volt-e, mert én már akkor is amikor csak egy-egy srác, vagy lány írt oda ugyanígy próbáltam rendezni a dolgaimat, mint most, amikor valóban többen írnak.

Persze van, amikor teljes az elutasítás a kommentelőtől de azt is el kell fogadni. El kell fogadni a kritikákat, mert az egy teljesen normális dolog. Az online térben viszont alaposabban kell fogalmazni, mert ott nem látjuk a másik arcát és az írás, az emotikonok lehet, hogy nem is azt adják vissza, amit a másik ember gondol. Beszélni szeretnék arról is, hogy sokszor nagyon sok jó beszélgetés indult el egy-egy egyszerű messanger üzenetváltásból, ezekkel csak pozitív tapasztalatom van. Az online tér tehát jó dolgokat is tartogat. A sneakerek iránti érdeklődésem miatt sok fiatallal kapcsolatba kerülök és tök jó ötleteket kapok, ráadásul olyan fiatalokat ismerek meg, akikkel megvan a közös érdeklődés, ezekből akár jó ismeretség, haverság is kialakulhat. A szüleimmel a jó és rossz dolgokat is megbeszélem, általában nagyon sokat beszélgetünk.

kidsnews.hu: Külföldön gyakori iskolapszichológiai foglalkozásokkal, pszichodráma csoportok létrehozásával próbálkoznak szakemberek segítségével feldolgozni a feszültségeket a tizenéveseknek. Ti mit gondoltok erről, lehetne ez egy irány? 

Beni: Nagyon fontosnak tartom a kontroll alatt szerzett tapasztalatok kibeszélését.  Szerintem is a megfelelő megoldás az edukáció, az osztályfőnöki órákon, szakemberek bevonásával kellene elmagyarázni a fiataloknak, hogy a cyber bulliing ugyanolyan komoly és hosszú távú sérüléseket okoz, mint a fizikai erőszak, csak mentálisan. Az érintettek speciális helyzetekben, szituációs gyakorlatokban tesztelhetik, hogy milyen bántalmazónak, vagy bántalmazottnak lenni, esetleg egyszerre mindkettőnek.

Tomi: Szerintem nagyon jó dolog az irányított beszélgetés, mert gyakran a kezdet a nehéz abban, hogy megmutassuk magunkat, és utána kialakulhat egy nagyon érdekes vita vagy simán beszélgetés.

kidsnews.hu: Mit gondoltok a vitakultúra fontosságáról?  Szerintetek mennyire van itthon kultúrája egy másik nézőpont befogadásának, vagy az ellenvélemények és érvek ütköztetésének?

Beni: Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vitakultúra nálunk gyerekcipőben jár. Ha bármilyen internetes fórumra benézünk, a kezdeti kérdésfelvetést követő rövid időn belül a beszélgetés fonala  személyeskedésbe csap át, az érvelés helyett a másik becsmérlése, kritizálása kerül előtérbe. Ugyan ez figyelhető meg a televíziós műsorokban, a valóság show-ban, de még a politikai porondon is ez köszön vissza. Sajnos ezek a rossz példák épülnek be a fiatalok mindennapjaiba és formálják a személyiségüket, ezért szükség lenne a disputa játékos bevezetésére, ami kulturált körülmények között segíti a pozitív életkori tendenciák felszínre jutását.

Tomi: Érdekes, mert én azt tapasztalom, hogy a másik véleményének befogadása és az azon való gondolkodás hihetetlenül fokozhatja a saját kreativitásunkat. Ezért örülök, hogy mióta videókat csinálok és előadásokat tartok a generációnkról, hihetetlenül sok különböző emberrel találkoztam. Mivel alpesi síversenyző vagyok Ausztriában, egy teljesen másképp működő,  sportolói közösségben töltöm a hetet. Ők például online nem annyira aktívak, de  párhuzamosan az itthoni online közösségekben is benne vagyok. Én ebben a kérdésben sem általánosítanék, mert az általánosítás a vitakultúra nagy ellensége miközben a kíváncsiság megnyithatja a vitákat. Ha sokan ezt jól csináljuk, akkor az már igazi vitakultúrát jelent.

Ha szeretnéd, hogy a kidsnews.hu, a kedvenc weblapod legyen az év ifjúsági honlapja 2018-ban.

Szavazz ránk!

Ha tetszett az írásunk, oszd meg másokkal is, nyomj egy lájkot és kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a youtube-on is

2017 Kidsnews | All rights reserved