Gyengélkedő űr-infrastruktúra


kidsnews (124éves) - 2 hete

Az orosz infrastruktúra hibái elérték az emberes űrrepülések eszközeit is, az amerikai magánűrhajók pedig még mindig nem készültek el. Az űrkorszak hetedik évtizedében sem magától értetődő embereket az űrbe juttatni. Közvetlenül a Szojuz MSZ–10 októberi sikertelen startja után Jim Bridenstine, a NASA főigazgatója Moszkvában az „eltérő redundancia” előnyeit ecsetelte. Arra gondolt, hogy ha az egyik ország rendszerében valamilyen fennakadás történik, akkor egy más ország eltérő, de hasonló funkciót ellátó rendszere segítséget nyújthat. Ezzel kapcsolatban fejti ki véleményét a Space Review portálon Jeff Foust főszerkesztő.

Mint írja, az elmélet szép, de a gyakorlatban nem mindig működik. Jó példaként a teherűrhajók rendszerét említi, bármelyikkel történik is baleset, az ISS ellátásában nincs komoly fennakadás, az utánpótlást a többi ország és cég eszközei biztosítani tudják. Ugyanez viszont nem igaz az emberes űrrepülésre, ahol az űrrepülőgépek leállítása óta az ISS-t üzemeltető partnerek kizárólag a Szojuz űrhajókra hagyatkozhatnak. Annak idején ezt az állapotot átmenetinek gondolták, mégis jócskán elhúzódott, a kereskedelmi alapon működő, embert szállító űrhajók még nem készültek el.

Ugyanakkor Foust hangsúlyozza, hogy ha kénytelenek egyetlen űrhajótípusra támaszkodni, akkor az évtizedek óta rendkívül megbízhatóan működő Szojuz a legjobb választás. Az októberi sikertelen start azt is bebizonyította, hogy szükség esetén a mentőrendszer is megbízhatóan működik, ennek köszönhetően nem történt tragédia, az űrhajósok épségben leszálltak.

A Szojuz kondezcsíkja a küldetés megszakításához vezető hiba körüli másodpercekben. (Kép: NASA / Bill Ingalls)

A szerencsés kimenetelű baleset után viszont most azt kell tisztázni, milyen hatással lesznek a történtek az ISS-re és más űrprogramokra. Ami a legfontosabb, az Alexander Gerst német ESA-űrhajós parancsnoksága alatt dolgozó 57. állandó személyzet nincs veszélyben, folytatják a munkát. Szükség esetén bármikor visszajöhetnek a Földre, a Szojuz MSZ–9 az ISS-hez van kapcsolva. Mivel ez az űrhajó júniusban indult, és a Szojuzok űrbeli szavatossága 200 nap, ezért ez az űrhajó december végénél tovább nem maradhat az űrben. (A 200 nap kissé meghosszabbítható ugyan, de jelentősen nem, szakértők szerint legfeljebb január elejéig.)

Ha nem sikerült volna gyorsan megállapítani a hiba okát, akkor a következő lehetőségek valamelyikét választhatták volna. Egyrészt megvizsgálhatják, hogy lehetne kiterjeszteni a fent lévő Szojuz szavatosságát. Másrészt, felküldhettek volna egy „üres” Szojuzt, amelyik további 200 napig az ISS-hez kapcsolt mentőűrhajóként szolgált volna. Harmadik (és a legkedvezőtlenebb) lehetőség a mostani legénység azonnali visszahozása lett volna, ezzel üresen hagyva a 2000 óta folyamatosan lakott ISS-t.

Nick Hague (balra) szerencsés visszatérése után Jim Bridenstine NASA főigazgatóval. (Kép: NASA / Bill Ingalls)

Szerencsére a vizsgálat az előzetes ígéreteknek megfelelően hamar, de Jeff Foust cikkének megjelenése után lezárult, így december elején elindulhat újabb három űrhajós az ISS-re. Ez azonban nem old meg minden problémát, valamikor egy extra starttal helyre kell állítani az öt- vagy hatfős legénységet és a Szojuzok 200 napos szavatosságához igazodó féléves váltásokat, a parancsnoki pozíció negyedévenkénti váltásával.

Mindesetre Alexander Gerst a vizsgálat eredményének és az új repülési tervnek az ismeretében optimistán nyilatkozott „kvázi-élő” adásban a német közszolgálati tévé híradójában, és elmondta, hogy szükség esetén készek a valamivel meghosszabbított küldetést is teljesíteni. (Az adás előtt néhány órával rögzített beszélgetés Alexander Gersttel, az ISS parancsnokával a német ZDF közszolgálati adó esti híradójában hangzott el. A bevezető film a híradó kezdetén látható, amelyet 3:44–9:34 között követ a beszélgetés Gersttel. Az adás 2019. novemberig tekinthető meg és tölthető le.)

Visszatérve Foust cikkére, a szerző kitér arra, hogy bár az októberi start vizsgálata örvendetesen gyorsan lezárult, még mindig nincs eredmény az augusztusban a Szojuz MSZ–9 falán talált lyukeredetét tisztázó vizsgálatban. A brémai IAC kongresszuson október elején az orosz illetékesek november közepére ígérték ennek a vizsgálatnak az eredményét, de ezt a közbejött baleset nyilván késlelteti. Elsősorban azért, mert november elején az ISS-en dolgozó orosz űrhajósok űrsétán ellenőrizték volna a Szojuz külső falát, ezt az űrsétát az októberi sikertelen start után törölték a programból.

A vizsgálat megnyugtató lezárása annál is inkább sürgető, mert mint Foust megemlíti, az orosz médiában olyan képtelen találgatások is napvilágot láttak, hogy az űrhajót esetleg amerikai űrhajósok fúrták meg, akik idő előtt vissza akartak jönni az ISS-ről. Ugyanakkor Oroszországon kívül az az általános vélekedés, hogy a lyuk az űrhajó gyártása vagy startja közben keletkezhetett. A NASA mindenesetre október 3-án közleményt adott ki, amely szerint „a gyártási hiba kizárása azt jelenti, hogy egyedi esetről van szó, ami nincs szükségszerűen hatással a további űrhajók jövőbeli gyártására. Ebből viszont nem következik szükségszerűen az, hogy lyukat szándékosan vagy rossz szándékkal fúrták.”

Foust szerint a hibák rendszerszintű problémákra utalhatnak. Emlékeztet a Proton rakéta 2013-as startbalesetére és egy Progressz teherűrhajó 2016-os elvesztésére. A hibák az elmúlt években az emberes űrrepüléseket szerencsére elkerülték, a legutóbbi két esettel azonban ez a helyzet megváltozott. Az ISS partnerek azonban egyelőre rá vannak utalva a Szojuzokra, mert a Boeing CST–100 Starliner és a SpaceX Crew Dragon űrhajóiról szóló hírek többnyire az újabb és újabb csúszásokról számolnak be. A NASA egy héttel a Szojuz sikertelen startja előtt közölte, hogy a SpaceX űrhajójának űrhajósok nélküli próbarepülése novemberről januárra csúszik, az emberes repülés pedig 2019. áprilisról júniusra, vagyis a két hónappal korábban nyilvánosságra hozott tervhez képest újabb két hónap halasztást szenved a program. A Boeing űrhajójának repülését ugyancsak elhalasztották, márciusban várható az űrhajósok nélküli, augusztusban az emberes próbarepülés.

Puszta véletlen, de a NASA repülésbiztonsági tanácsadó testülete éppen a sikertelen Szojuz-start napján tartotta negyedévenként esedékes ülését. A hírek nyomán aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy előállt helyzet miatt nyomás helyeződhet a magánűrhajók fejlesztőire, ami biztonsági kockázattal járna. Az ülésen egyébként elsősorban a magánűrhajók technikai problémáival foglalkoztak, ennek nyomán még a módosított ütemtervet is teljesíthetetlennek tartották. A SpaceX esetén a Falcon–9 több mint két évvel ezelőtti kudarcát és az ejtőernyők problémáját vizsgálták, A Boeingnél ugyancsak az ejtőernyőkkel és a szervizmodul hajtóművével adódtak problémák.

Foust optimista marad ugyan (és a Szojuz hibája okának tisztázása optimizmusának ezt a részét indokolja is), de végkövetkeztetése mégis az, hogy az esetek együttesen azt bizonyítják, hogy még hat évtizeddel az űrkorszak kezdete után is mennyire bizonytalan és törékeny lábakon álló vállalkozás embereket a világűrbe juttatni.

Forrás:

urvilag.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved