David Attenborough szerint az édenkert nincs többé


kidsnews (124éves) - 3 hónapja

Minden idők talán leghíresebb természettudósa, Sir David Attenborough is felszólalt a világ gazdasági és pénzügyi elitjének éves találkozóján, a davosi Világgazdasági Fórumon. Meghívása jól mutatja, hogy már a gazdasági szakemberek is kezdik fölismerni, hogy a gazdaságról nem lehet beszélni a természettől függetlenül. A fórumot megelőző felmérés ugyanis rámutatott, hogy a világgazdaságra a legnagyobb veszélyt a környezeti fenyegetések jelentik. Ez persze nem véletlen, mivel a gazdaság a társadalom alrendszere, ami pedig az ökológia alrendszere, így a gazdaság és a civilizáció hosszútávú fennmaradása is az ökológiai stabilitástól függ.

„A természet globális viszonylatban évezredeken át jórészt kiszámítható és stabil volt.” – mondta a davosi fórumon Attenborough. Ezzel a nagyjából 12 ezer éven át tartó, klimatikus stabilitás jellemezte holocén nevű földtörténeti korszakra utalt. Ám hozzátette, hogy ez a stabilitás az ő élete során odalett. Így fogalmazott: „A holocén véget ért. Az édenkert nincs többé.”

A földtörténeti korokkal foglalkozó tudósok abban még nem állapodtak meg, hogy pontosan mikorra tennék a holocén és az antropocén határát. Egyes kutatócsoportok az 1610-es évet javasolták, ami a középkori ún. „kis jégkorszak” kezdetét jelenti, és ami egyben az első mérhető ember okozta globális változás. De fölmerült az 1945-ös és a 1964-es év is, ami az első atombombatesztet, illetve az atombombatesztek gyakoriságának csúcspontját jelentik. A 92 éves Attenborough valószínűleg ezek közül valamelyikre hivatkozott, amikor arra utalt, hogy ő még egy másik korban született.

Beszédében elmondta, őt is meglepte, milyen gyorsasággal sérült a környezet: tévés karrierje során végigkövethette, milyen károkat szenved el a természet az ember miatt. Már nincs olyan terület a Földön, ahol ne lenne nyoma az emberi tevékenységnek, a természetvédelmi területek pedig védtelenek a klímaváltozással szemben. A tapasztalt természetfilmes így fogalmazott:

„Amit a következő néhány évben teszünk, alapvetően befolyásolni fogja, hogy mi fog történni az elkövetkező néhány ezer évben.”

Attenborough sürgette a világ vezetőit, hogy növeljék erőfeszítéseiket a klímaváltozás elleni küzdelemben, mielőtt még a károk helyrehozhatatlanná válnának – vagyis mielőtt a globális átlaghőmérséklet növekedése átlépné a 1,5°C-os határt, ami 2030-ra várható. Erre azért is volna óriási szükség, mivel a tavaly decemberben lezárult klímakonferencia igencsak gyengére sikerült a klímavédelmi kitűzések tekintetében. Nem sikerült ugyanis megállapodni azokban a célkitűzésekben, amik elengendőek volnának a közelgő klímakatasztrófa elkerülésére, és még a kitűzött célok nem betartása sem számonkérhető.

Beszéde után az újságíróknak elmondta, hogy szükség van a gazdasági modellek megváltoztatására. A fenntarthatóság érdekében figyelembe kell venniük a gazdaság valódi alapjait, a természeti erőforrásokat, amik végesek, ám ebből az következik, hogy a gazdasági növekedés nem tarthat örökké. A gazdasági növekedésnek még a mi életünk során vége fog szakadni, csak az a kérdés, hogy hirtelen, káosz kíséretében, vagy fokozatosan, egy tudatos erőfeszítés eredményeképp.

A tudósok szerint még mindig van egy kis időnk megelőzni az ökológiai katasztrófát.

A most élők tettein múlik, hogy az emberiség jövője egy ökotudatos utópiára fog inkább hasonlítani, vagy inkább egy Mad Max-világra – illetve hogy lesz-e egyáltalán az emberiségnek jövője.

A gazdasági célkitűzések átalakítása is fontos, ám a gazdaságon kívüli, illetve annál mélyebben meghúzódó okok méginkább meghatározóak jövőnk szempontjából.

Egy korábbi beszédében Attenborough arra figyelmeztet, hogy a legfontosabb és legsürgősebb tennivaló az, amit már 50 éve halogatunk; az oktatás és a fogamzásgátlás jogának biztosítása minden lány és nő számára. Ezek ugyanis így együtt a leghatékonyabb klímavédelmi stratégia, és elegendők volnának ahhoz, hogy végre megálljon a globális népességnövekedés. Néhány fejlett országban már megállt a népességnövekedés, mivel magas az iskolázottság, és viszonylag könnyen hozzáférhetők a fogamzásgátlók. Ám ha a fogamzásgátlás továbbra is a gazdagok kiváltsága marad, akkor minden környezetvédelmi erőfeszítés kárba vész. Tegyünk együtt azért, hogy ez még időben megváltozzon!

Kántor Sztella Nóra, BOCS Alapítvány

Ha tetszett az írásunk, oszd meg másokkal is, nyomj egy lájkot és kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a youtube-on is.

2017 Kidsnews | All rights reserved