Neked megéri ingyen? – A segítség pszichológiája


Tigirl (14éves) - 8 hónapja

A társadalmi felelősségvállalás fontosságáról már beszéltünk. Most nézzük, mi is történik az agyunkban, amikor észleljük, hogy valaki segítségre szorul. Ha tudjuk, hogy valami nincs rendben, értelmeznünk kell, hogy mi lehet a baj. Ezután eldöntjük, hogy felelősek vagyunk-e, vagyis kell-e segítenünk. Ezt sok minden befolyásolhatja, mint például a rászoruló és a köztünk lévő hasonlóság. Ezt úgy értem, hogy ha van közös vonásunk, akkor nagyobb eséllyel döntünk a segítségnyújtás mellett, hiszen sokkal könnyebben tudunk empatikusan gondolkodni a bajbajutottról (pl. egy anyuka és egy agglegény közül valószínűleg az anyuka segítene inkább egy kismamán).

Emellett a tömeg is befigyel. Elképesztő, de minél többen észleljük a segítségkérést, annál kisebb az esélye, hogy bárki is közbeavatkozik, ezt nagyon jól demonstrálja a híres Kitty Genovese esete New Yorkban. Azonban ha a tömegből valaki mégis kilép, akkor jó eséllyel elindít egy lavinát, és még sokan felajánlják a segítségüket. Ez azonban nem történt meg a gyilkosság esetében, és szegény Kitty az életével fizetett a szomszédai tanácstalanságáért…

Ezen kívül az érdemtelenség fogalma is meghatározó. Egyszer segítettem az egyik osztálytársamon, aki kipróbálta az alkoholt, mire a többiek leszóltak, hogy “Minek segítesz neki, hisz maga kereste a bajt!”. Ha az agy úgy ítéli meg a helyzetet, hogy nekünk nincs közünk az esethez, illetve az áldozat felelős a történtekért, akkor nem is fogunk segíteni.

És mi a helyzet, ha valakinek örömet okozok? Nos, az nekem is jó. Biztosan hallottatok már a kávé-kuponos kísérletről. A kísérleti alanyokat két csoportra osztották: az egyik csoport úgy kapott kupont, hogy vegyen magának kávét, a másik csoport pedig azt utasítást kapta, hogy adják oda a kupont egy olyan embernek, akit nem ismernek eléggé. Amikor megkérdezték őket, hogy hogy érzik magukat, bizony az “adakozó” csoport nagyságrendekkel boldogabb volt utána. Tehát tudományosan is be lehet bizonyítani, hogy az adakozás, illetve mások boldoggá tétele ránk is pozitívan hat.

Ezek után bizton állíthatom, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem szent kötelesség, hanem igenis örömforrás.

Ha tetszett az írásunk, oszd meg másokkal is, nyomj egy lájkot és kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a youtube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved