Zrínyi Miklós- Mint a szomjú szarvas.


Csata Emma (14éves) - 8 hónapja

Zrínyi Miklósról, esetleg irodalom órán hallhattál, amikor a Szigeti veszedelmet tanultad, vagy ha még nem: akkor annyit érdemes tudni róla, hogy 1620-ban született, és egy politikus, nagybirtokos főnemes volt. De mi lenne, ha azt mondanám, hogy költő is volt. Egy költő, aki nem csak a háborút és a politikát vetette papírra, hanem a lelkében dúló csatákkal is foglalkozott. Volt szerelmes, sőt csalódások is érték.

De ki nem járt még úgy azzal, akit szeretett volna megkapni, hogy még a szavát sem hallotta meg az illető. Ha pedig meghallotta lehet dacból, vagy azért, mert az adott helyzetben lévő lehetőségei nem engedték meg, hogy a másik érzelmeit viszonozza. Zrínyi azt, hogy milyen is a viszonzatlan szerelem árnyékában lenni, s hogy az embert ez mennyire reményvesztetté teheti egy versben így fogalmazta meg: (a szöveget a közérthetőség érdekében egy kicsit korszerűsítettem)

Nyavalyás, mit futok, mint a szomjú szarvas
Forráshoz, utánad? az ki vagy mint egy vas.
Mint szelídíthetetlen sebes keselyű-sas
Elröpülsz előttem, s elfutsz, mint vad farkas.

De bizony nem úgy van, mert szebb vagy farkasnál,
Nem szelídebb, fehérebb fekete sasnál;
De nem is márvány vagy, mert ha márvány volnál,
Én előttem oly igen el nem futhatnál.

Sasnak is szíve ég a szerelem miatt;
Nézd meg, társa után magasról mint kiált.
Hordozza farkas is szerelem igáját,
Mert társa kedvéért szereti barlangját.

De mi vagyon kemény mágnesnél keményebb?
De mi vagyon ennél is még szerelmesebb?
Szereti a vasat: te pedig keményebb
Mágnesnél és vasnál, és jégnél hidegebb.

 

Ami talán igazán különlegessé teszi a verset, az a szimbolika. Mégpedig, abban tér el a megszokottól, hogy a női alak a versben nem a gyengébbik állat, vagy esetleg egy madár képében jelenik meg, hanem a ragadozók vad és megszelídíthetetlen képét ölti magára. Míg a férfi, a védtelen préda szerepében formálódik meg. Ebben megmutatkozik a szerepek felcserélődése, persze csak érzelmi szempontból. De érdekes gondolatot vet fel a vers azzal, hogy így változtatja meg az általános elgondolást: lehet-e egy férfi érzelmeiben bizonytalan, vagy, hogy lehet-e egy férfi érzékeny?

Szerintem, érdemes elvonatkoztatni az általánosításoktól. Hiszen minden ember érző lény. Bár, alapvetően az az elfogadott, hogy „a férfiak nem sírnak”. Azt hiszem, hogy a 21. század elején, bátran kijelenthetem, hogy az érzelmeink megélése egyáltalán nem egy tiltandó, és tiltható dolog. Sőt, szerintem fontos tisztában lenni az érzelmeinkkel, mert önmagunk megismerése is egy tanulási folyamat, amivel saját magunkat fejlesztjük.

A másik szimbólum, a versben megjelenő nő keménységét ábrázolja: jég, vas, márvány. Mint egy várfal, amit se ember, se gép le nem rombolhat. Ez egyfajta érzelemmentességet, legalábbis az érzelmek ki nem mutatását jelenti. Így azt hiszem összegzésként, azt lehetne elmondani: az érzelmek megélése fontos és szükséges, legyenek azok akár negatívak akár pozitívak, mert mind a személyiségünket, mind a gondolatainkat alakítják. Pont úgy, ahogy a tetteink – kismértékben, de alakítják a világot.

„- Akármit is teszel, annak sosem lesz nagyobb hatása, mint egy árva cseppnek a határtalan tengerben!

– De hát mi is a tenger, ha nem cseppek sokasága?!”

– Felhőatlasz című film-

 

Ha tetszett az írásunk, oszd meg másokkal is, nyomj egy lájkot és kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a youtube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved