Napelemes csigák és Izleteslábúak – Itt a Walrusz interjú


kidsnews (124éves) - 3 hónapja

Napelemes csigák, A tripszek támadása, Izleteslábúak és Kétmérföldes gomba. Ilyen és ehhez hasonló címekkel születnek az ismeretterjesztő videók Walrusz keze alatt. A közismert YouTuber anyagait, a nemritkán televíziós szintű megvalósítás és a közérthetővé varázsolt tudomány teszi igazán különlegessé.

kidsnews.hu: A te esetedben mindenki tudja, hogy végzős biológus hallgató vagy, és a csatornád jelentős része is szórakoztató ismeretterjesztő tartalmú, így adja magát a kérdés: Miért a biológia szak volt az az irány, amit választottál, és mit csinál egy biológus? Mi a te terved? Kutatás? Terep? Esetleg tovább tanulsz?

Végzős vagyok – meg nem is, pedig milyen jó lenne. A régi osztatlan ötéves biológus képzést a bolognai rendszerben egy hároméves biológia alapképzésre és egy kétéves biológus mesterképzésre bontották, én a kettő közül még csak az előbbiről fogok idén diplomázni, ha minden a terv szerint halad, így idén megint előttem áll egy felvételi. A biológia azon területek egyike, ahol nagyon ajánlott az alapszakos diploma után még egy, magasabb szintű képzést elvégezni, így sok szempontból szerintem nem a legjobb, hogy kettéválasztották a szakot, de így legalább van lehetőség félúton újra átgondolni, hogy merre tovább, hiszen a biológiának rengeteg alkalmazott területe létezik és napjainkban is elképesztő sebességgel fejlődik, így számos új képzés születik, mint a gyógyszer-biotechnológia és a bioinformatika. Engem személy szerint jelenleg az utóbbi foglalkoztat és ezen területen szeretnék továbbtanulni. A bioinformatika egy több szakterületet összekötő tudományág, melynek elsődleges feladata a biológiában napjainkban fennálló problémák megoldásának számítógépekkel való elősegítése vagy teljesen új módszerek kidolgozása. Ebből a szempontból a számítógépek legnagyobb előnye, hogy nagyságrendekkel megkönnyítik a nagymennyiségű adat feldolgozását és értelmezését – például fajok rokonságának megállapítása teljes génkészletük összehasonlításával.

Mi a legkedvesebb témád?

Nehéz kérdés. Amióta az eszemet tudom, érdekeltek a különböző gerinctelenek. Emlékszem, alsós koromban a kertben a kövek alatt keresgéltem a meztelencsigákat, soklábúakat, ászkarákokat, erdélyi nyaralásaink során pedig szöcskéket kergettem a kaszálóréten. Emlékszem, néhány alkalommal főtt zöldséggel etettem a kertben a csigákat és néztem, hogyan rágják meg. Nem tudnék egy konkrét pontot kijelölni, ahonnan az élővilág iránti érdeklődésem származott, mert olyan, mintha mindig is meglett volna. Ez nem jelenti azt, hogy a kezdetektől tudtam volna, merre szeretnék továbbtanulni, az igazat megvallva egy kisebb fejetlenség vett körül a felvételi idején, de aztán megszületett a biológia alapszakra jelentkezés gondolata és úgy voltam vele, miért is ne, hogyha olyan területről van szó, ami érdekel. Mostanában inkább a növénybiológia és a növény-gomba kapcsolatok foglalkoztatnak, de a csigák iránti szeretetem a mai napig megmaradt. Az utóbbi években a keleti teakultúra és a teanövény iránt kezdtem el érdeklődni, a biológiában aktuálisan válaszra váró kérdések közül pedig az evolúciós törzsfa megoldása, vagyis a teljes földi élővilág rokonságának feltárása érdekel leginkább. Most, hogy végigolvastam, amit leírtam, rájöttem, hogy nagyjából tükrözi is az utóbbi években feltöltött videóim tematikáját, főleg, hogy jelenleg az evolúciós törzsfával kapcsolatban szeretnék készíteni egyet.

Lassan a csapból is a fajok kihalása, a melegedő föld, a korallzátonyok pusztulása, az emelkedő tengerszínt és még sorolhatnánk hosszan a totális katasztrófa jeleit, ami ömlik ránk, de a jelek szerint az emberiség jelentős része még mindig nem törődik ezzel. Szerinted hogyan kellene ez ellen fellépni?

Folyjon is, nagyon helyes! Szomorúnak tartom, hogy sok-sok év konkrét bizonyítéka ellenére nemhogy vannak, akik agresszív módon tagadják az ember-okozta klímaváltozás létezését, de egyes országok befolyásos politikusai is közéjük tartoznak. Az internetnek hála soha nem látott mennyiségű információhoz juthatunk hozzá, de ugyanakkor az összeesküvés-elméletek is soha nem látott népszerűségre tettek szert. Mintha egyes körökben divat lenne ellenségként beállítani a tudományt. Sokan mutogatnak ujjal az elmúlt évek extrém hideg téli időjárására megkérdőjelezve a globális felmelegedés létezését, holott a klímaváltozás ennél sokkal bonyolultabb és ezek az extrém időjárási jelenségek pont, hogy még jobban alátámasztják az elméletet. Egy szóval sem állítom, hogy szakértője lennék ezeknek az éghajlati változásoknak, de nem is kell annak lenni, hogy az ember közérthető módon, informatív forrásokat találjon a témával kapcsolatban. Biztos vannak az emberek között sokan olyanok is, akik azért nem tesznek semmit, mert nem gondolják, hogy az ő személyes hozzájárulásuk bármit is érne. Az emberi faj a halogatás mestere. Ne felejtsük el, hogy a kínálatot a kereslet formálja, így hogyha az emberek tömegesen lépnének fel – ami korábban számtalanszor sikeresnek bizonyult – és változtatnának fogyasztási szokásaikon, nagyobb eredménye lenne, mint sokan gondolják.

 

Tartalmaid jelentős része a szórakoztatás mellett számos érdekes információt is megoszt a csatorna követőivel. Szerinted egy tudatosan oktatott generáció képes lenne azokra a radikális változtatásokra az életmódjában, ami elégséges lenne a felmelegedés megállítására?

Nincs mit szépíteni rajta, az embereknek nagyon ki kell lépniük a komfortzónájukból a valódi változáshoz, amit egyre nehezebb megtenni, ahogy öregszünk. Pedig valójában nagyon egyszerű a recept: akaraterő kell. Ez most közhelyesen hangzik, de ez minden változás első lépése. Hogyha jelenleg az elsődleges feladatunk a bolygónk megmentése, akkor másodlagos feladatunk a jövő generációinak nevelése arra, hogy ők már a kezdetektől tisztában legyenek vele. Na igen, az a bizonyos oktatási rendszer. Én elképesztően szerencsésnek mondhatom magam, mert középiskolai tanulmányaimat jó közegben, remek tanárok mellett végezhettem és a környezetvédelem fontossárára is többször felhívták a figyelmünket – például önkéntes szemétszedésen is részt vettünk –, de úgy érzem, hogy a jelenlegi kilátások mellett sokkal többre van szükség ennél. Egy teljesen új, a klímaváltozás megoldására kihegyezett oktatási programot – és ha már itt tartunk, egy teljesen új oktatási rendszert – kellene kidolgozni a világon mindenhol. Most így a szöveg írása után visszapillantottam a kérdésre és rájöttem, hogy válaszomban elfelejtettem megemlíteni a közösségi médiát. Ennek oka talán az, hogy számomra még ma is furcsa a gondolat, hogy fiatalok százezrei számára példaképekké váltak az internetes tartalomgyártók, hiszen amikor én voltam iskolás korú – ami azért nem is volt olyan régen, 2015-ben érettségiztem –, nem igazán volt még példa ilyesmire (sőt, az igazat megvallva a saját gyerekkoromból nem is nagyon tudnék olyan híres, befolyásos embert mondani, akit példaképemnek tartottam volna). A hazai „véleményvezérek” között szerencsére már most is vannak, akik felszólaltak a környezetvédelem mellett – például Magyarósi Csaba –, de sajnos közel sem elegen. Az internet átka ugyan az, mint az előnye: bárki bármit feltölthet, a populáris tartalmak között pedig sajnos gyakran találunk a fiatalok gondolkodására károsan hatókat is. A gondolatmenetemet ugyan azzal tudom csak zárni, amivel nyitottam: igen, az oktatás és nevelés – és azok minden formája, minden forrásból – az egyik legfontosabb eszközök a környezettudatosság népszerűsítésében, csak hatékonyabban kellene szervezni őket.

Szerinted mit kellene megfogadni mindenkinek, amit, ha betart már nagyot lépnénk előre az ökológiai lábnyomunk eltüntetésében?

A legalapvetőbb dolgok – amikről évek óta hallani – remek kezdeti lépések lennének, hogyha mindenki betartaná őket. Például a hulladéktermelés és a húsfogyasztás csökkentése – a hústermékek előállítása nagyságrendekkel több erőforrást igényel, mint a növénytermesztés, a húsipar pedig ma minden, csak épp nem fenntartható.

Miért kezdtél bele a csatornába, volt valamilyen küldetés tudatod a biológia kapcsán? Szóval mi vitt rá, hogy YouTube csatornát indíts?

Az ismeretterjesztés ötlete jóval azután született meg, hogy belevágtam. Hét évvel ezelőtt a magyar YouTube még nagyon gyerekcipőben járt. Az egész új volt és érdekes, akik pedig belevágtak, azok közül a legtöbbeket pusztán a kíváncsiság vezérelte. Akkoriban a legnépszerűbb tartalom a gameplay volt, a mentalitás pedig egyszerűen az, hogy ha már az ember úgyis játszik valamivel és jól érzi magát, miért is ne vehetné fel videóra, a végeredmény pedig, ha magas minőségű nem is, de közvetlen volt és őszinte. Az én esetem azért furcsa, mert ekkortájt szinte nem is néztem magyar csatornákat, ellenben a tesómmal, aki egyik nap megkérdezte, lenne-e kedvem betársulni a YouTube-csatornához, amit indított, én pedig úgy voltam vele, hogy miért is ne. Ekkor még egyáltalán nem volt tervben, hogy ismeretterjesztő videókat készítsek, erre először három éve gondoltam és teljesen új értelmet nyert számomra általa a videók készítése. Az igazat megvallva a videojátékok soha nem álltak hozzám annyira közel és korábban a Minecraft videók terén is inkább az utómunkába fektetett energiával igyekeztem kitűnni, mintsem magával a játékkal. A biológia a középiskolában is a kedvenc tárgyaim közé tartozott, de valahogy csak azután gondoltam bele, hogy érdemes lenne rá tartalmat építeni, miután megkezdtem egyetemi tanulmányaimat és kitárult előttem egy teljesen új dimenziója. Ma úgy hiszem, hogy bármit lehetséges érdekes és szórakoztató módon előadni, célom pedig a videókkal az, hogy szórakoztassak és egyben megmutassam, mennyi érdekesség várhatja az embert a világban, hogyha nyitott az új dolgokra.

Sokan írják, hogy lehetnél a biosz tanáruk és lassan egyfajta közösségi biosz tanárként is funkcionálsz, mit gondolsz a biológia oktatásról, tantárgyról? – Jól látható a videóid sikerességén, hogy ugyanaz (sőt adott esetben sokkal nagyobb mennyiségű) információ eljuttatható a gyerekekhez, fiatalokhoz, amit szívesen örömmel sajátítanak el, ugyanakkor iskolai szinten, vagy tananyag formájában ugyanez nem feltétlenül valósul meg.

Elképesztően jó érzés pozitív visszajelzéseket kapni arról, hogy másoknak milyen módon segítettek a videók, amiket készítek. Rendszeresen kapok hírt arról, hogy biológia órákon kerülnek levetítésre, vagy éppen valakinek a szorgalmi házifeladatában, vagy esetleg dolgozatokra készülésben segített. Igyekszem olyan témákat választani a videókhoz, amik nem feltétlenül szerepelnek a tananyagban, de érdekesek és inspirálhatják a nézőt arra, hogy mélyebben megismerkedjen a biológiával. A természettudományok oktatását nagyon a szívemen viselem, és ahogy korábban mondtam, úgy hiszem, bármiről lehet érdekes és szórakoztató módon előadni. Az érettségi óta eltelt négy évben kevésbé voltam képben az oktatás alakulásával, de korábbi tapasztalataim alapján a természettudományos oktatásra is ráférne némi felfrissítés. Először is kivehetnének a tananyagból néhány olyan infót, ami hosszú ideje elavul, vagy akár olyanokat, amik jelenlegi formájukban túl szárazok és inkább fókuszálhatnának gyakorlatiasabb dolgokra, amiknek azok is több hasznát veszik majd, akik nem feltétlenül természettudományos irányban mennek tovább. Például a fehérjék és szénhidrátok ismeretét milyen jó lenne összekötni konyhai ismeretekkel – és ha már itt tartunk, maguk a konyhai ismeretek oktatása is jó ötlet lenne, hogy utána a kollégiumokban a fiatalok ne instant levesen éljenek. Szóval összegezve, amire szerintem az oktatásnak nagy szüksége lenne, az az, hogy interaktívabbá, gyakorlatorientáltabbá tegyék. Nem tudsz az utolsó padban elálmosodni, hogyha az óra aktív részvételt igényel és az érdeklődésedet is megragadja.

Te készíted a rajzokat, animációkat is?

Igen, igyekszem a videóimban használt vizuális elemeknek nagyrészét magam megrajzolni. Talán ezt a részét élvezem leginkább a videók elkészítésének, így nincs tervben, hogy a jövőben felkérnék mást, hogy csinálja meg őket helyettem.

Hogyan választod ki a témákat?

Egyes esetekben azonnal tudom, hogy valamiről videót kell készítenem – mint mikor megtudtam, hogy egyes teaültetvényeken az élősködő rovarok befolyásolják a tea minőségét, vagy a fotoszintetizáló tengericsigák. Máskor az is lehet, hogy egy gondolat hetekig-hónapokig kering a fejemben, mire az agyam arra a konklúzióra jut, hogy várjunk csak, ez nem is lenne rossz téma – ilyen volt a gyümölcs-e a paradicsom, illetve a gombákról szóló videó. Ilyenkor általában a témaválasztást megelőzően elég sokáig érik az a fejemben, hogy úgy érezzem, ezt is mindenképpen meg kell valósítani. A jelenleg kitűzött két videóötletem közül (az egyik az evolúciós törzsfáról szól, a másikat nem árulom el) mindkettőt az egyetemi tanulmányaim során olvasottak ihlették.

A téma kiválasztásánál szerepet játszik az, hogy biológus hallgatóként milyen problémákkal találkozol, mondjuk az emberek tájékozatlansága miatt?

Ó, a paradicsom, az a bizonyos paradicsom. A „gyümöldség.” Az angol fruit szónak sokkal pontosabb magyar megfelelője a termés, mint a gyümölcs, lényegében ez szülte a félreértést. Ez is azon témák közé tartozik, amivel az évek során többször találkoztam – és minden alkalommal én is tanultam valamit. A tudományban nincs olyan, hogy gyümölcs, csak termés, így a paradicsom angol nyelven „fruit,” de magyarul ugyan ezzel a logikával nem mondhatjuk rá, hogy „gyümölcs,” mert amikor angolul fruit-nak nevezik, termésre gondolnak. Amikor azt hittem, hogy mindent tudok és magabiztosan leültem egy videót készíteni arról, hogy a paradicsom miért zöldség, nem pedig gyümölcs, közben rá kellett jönnöm, hogy a dolog sokkal bonyolultabb, mert a felhasználás szerint kell néznünk. Igaz, hogy így is sokkal inkább zöldség, mint gyümölcs, de a paradicsom olyan érdekes helyzetben van, hogy néha talán belefér a gyümölcs kategóriába is – hogyha mondjuk valaki magára eszi vagy gyümölcssalátába keveri. Az utóbbit is kipróbáltam és meglepően finom. A rokonságnak sincs semmi köze a gyümölcs-zöldség besoroláshoz, így a dinnye az gyümölcs, hiába tartozik a tökfélék családjába.

Volt segítséged a csatorna elindításában?

A technika terén a legtöbb dolgot magamtól sajátítottam el az utóbbi hat évben. A legelső csatornámat az öcsémmel közösen vezettük, aki az évek során végül kevésbé aktívvá vált, viszont az ez idő alatt becsatlakozott nézők közül sokan aktívak maradtak azután is, hogy 2014-ben átköltöztem a jelenlegi csatornámra. Ezt követően még egy szűk két év eltelt, mire 2015-ben útjára indítottam az ismeretterjesztő vonalat.

Mennyire tervezed meg az elmondott szövegeket? Hogyan alakulnak ki a filmek a téma választás után? Arra lennénk kíváncsiak, hogy a poénok készítése rajzolás közben is alakulnak e?

Az esetek többségében előre megírom a teljes szöveget, sokszor szóról-szóra – majd szinte ugyan ilyen rendszerességgel át is írom azt, miközben a videót rakom össze és rájövök, hogy sok helyen van mi csiszolni rajta A poénok szinte önálló életet élnek a fejemben ezalatt. Volt már példa arra is, hogy egy vicc született meg először és a videó többi része aköré lett felépítve – a tripszekről szóló videóm első egyharmadát például inkább formálták a viccek, a videó gondolatmenete pedig követte őket – például a rovar evésről szóló videómban végül azért tértem ki a selyemlepke gubójára is, mert megtetszett a hasonlat, mely szerint hasonlít egy cérnagurigához. Rendszeresen megesik az is, hogy egy félkész videó esetén mondjuk nem egészen tudom, hogy merre tovább, de megszületik egy poén, ami annyira tetszik, hogy a videó is olyan fordulatot vesz, hogy egy ponton bele tudjam építeni. A végleges videóban is gyakran különálló jelenetekként, sketch comedy-szerűen valósulnak meg. Általában egy felvezetés előzi meg őket, ami maga a tudományos információ, így a jelenet önmagában nem feltétlenül lenne vicces, de a videóban elhangzottak kontextusa azzá teszi.

Gondoltál már rá, hogy kilépsz a nemzetközi szintre mondjuk angol szinkronnal?

Igen. Ha belegondolok, talán ez lenne a logikus lépés minden nem-angol nyelvű ismeretterjesztő csatorna esetében. A Zállatorvos másodlagos csatornája (Else-Vet) egy remek példa arra, hogy a gyakorlatban ez milyen jól működik. Remélem, hogy az eddigi videók projektfájljaiban használt elemek közül minél többet elő tudok keríteni majd, ha a gyakorlatban meg is szeretném valósítani.

Felmerült már, hogy kiterjeszted a tevékenységet más területekre is, pl.: történelem, földrajz?

Egy tökéletes világban, ahol végtelen idő állna rendelkezésünkre, valószínűleg két-három csatornát is vezetnék párhuzamosan. Mivel a biológia eleve egy elképesztően hatalmas terület és rengeteg ötletem van, amit még meg szeretnék valósítani, így amíg ezek el nem fogynak – ami szinte lehetetlen – szerintem maradok a biológián és az azzal átfedő tudományokon belül – habár vannak nem tudományos témájú videóötleteim is a közeljövőre. Elméletben szóval sokkal kötetlenebb a csatornám tematikája, mint amilyennek a gyakorlatban megnyilvánul, csak valahogy mindig a bioszos ötletek jutnak a megvalósítási fázisba – de gondolkoztam már például tech témájú videókról is.

Ha tetszett az írásunk, oszd meg másokkal is, nyomj egy lájkot és kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a youtube-on is.

2017 Kidsnews | All rights reserved