Miért fontos a kritikus gondolkodás? – Interjú Molnár Áronnal a noÁr alapítójával


Gréti (15éves) - 3 hete

Nemrégiben sikerült interjút készítenem Molnár Áron színművésszel, akit többek között a Fridában, Az ügynök halálában és még számos nagy sikerű darabban láthattunk. Színészi teljesítményét 2013-ban Junior Prima Díjjal ismerték el, és ő volt az Európa legjobb tv-filmjének díját elnyerő, 2016-ban bemutatott MEMO főszereplője is. Most azonban mégsem a színházi- és filmszerepeivel kapcsolatban kérdeztem, hanem leginkább az új projektjére, a noÁr-ra voltunk kíváncsiak. Ennek tudatában talán nem is meglepő, hogy az interjúban a vezető téma egyértelműen a kritikus gondolkodás lesz!

Mi is az? Ez az a módszer, amivel egy gondolkodóbb és észszerűbb világot tudnánk alkotni. Ha mindenki csak a saját elintézendő dolgait gondolná át kritikusan, máris óriási fejlődés lenne tapasztalható. Ez ugyanis egy olyan gondolkodásforma, ahol egy hallott információt nem fogadunk el rögtön, feltétel nélkül. Inkább körbejárjuk a témát, meghallgatjuk mások véleményét és nézőpontját. Utánajárunk a dolgoknak, mérlegelünk, és csak utána hozzuk meg a döntést. Ez a módszer kiváltképp jól jöhet az életben, hiszen nap mint nap fontos döntéseket kell meghoznunk!

kidsnews.hu: Mi is a noÁr pontosan?

Áron: A noÁr egy gondolkodásmód! Egy olyan közösség, amihez bárki csatlakozhat. Az egész abból áll, hogy ne csak elfogadd a tényeket, hanem gondolkodj is el rajta, járd körbe a témát! Ne csak ülj a problémákon, hanem gondold végig mi lehet rá a megoldás! Segíts, ahogyan tudsz azoknak, akiknek szüksége van rá. Gondolkodj, kérdezz, mérlegelj, vitatkozz egy jobb jövő érdekében, mert ez csak rajtunk múlik!

Említetted a vitatkozást, mint építő elemet. De hogyan lehet egy olyan emberrel vitatkozni, aki nem nyitott erre?

A vita folyamata abból áll, hogy két ember megosztja egymással a – jelen helyzetben különböző álláspontú – véleményét. Próbálják a másikkal megértetni a saját nézőpontjukat, ami mellett érvelnek. Közben viszont nem hagyják figyelmen kívül a másik álláspontját. Így létrejöhet a végére köztük egy – ha nem is teljes – egyetértés. De ehhez két ember kell. Ha az egyik nem hajlandó figyelembe venni a másiknak a véleményét, akkor a másik bármennyire is igyekszik, nem lehet egy egészséges vitahelyzetet kialakítani.

A noÁr egy gondolkodásmód! Egy olyan közösség, amihez bárki csatlakozhat.

De ettől eltekintve a vita nem rossz!?

Egyáltalán nem, sőt! Fontos, hogy az emberek vitatkozzanak egymással, mert így lehet formálni, változtatni és fejlődni.

Te is egy ilyen világot festesz le a rapvideóiddal. Miért pont rap?

Igazából ez egészen a gyerekkoromig nyúlik vissza. Még kisgyerekkoromban, egyik délután otthon épp Eminem egyik száma ment az MTV-n. Amint meghallottam, teljesen letaglózott. Megbabonázva hallgattam. Nagyon menőnek tartottam, hogy valaki így tud rappelni. Attól kezdve én is próbálkoztam a műfajjal.

De a rap zene amolyan „fiatalos” műfaj. Gondolod, hogy az idősebb korosztályt is megérinti?

Látod ez nagyon érdekes! Pont ma voltam egy rendezvényen, ahol előadtam az egyik számomat. Amikor megláttam a nézőteret, nagyon megijedtem, ugyanis a nézők legtöbbje legalább 60 felett volt. Amikor eléjük álltam, köszöntöttem a nézőközönséget, majd megkérdeztem őket, hogy tegye fel az a kezét, aki tudja mi az a noÁr, és képzeld, a nézők 80%-a ismerte. Ez egy olyan kellemes meglepetés volt a számomra, amit nem lehet szavakba önteni. Így a válasz a kérdésedre, igen, az idősebb korosztályokhoz is eljut.

Sokszor megkapom, hogy én csak a „baloldali” ügyekért állok ki, pedig ez nem igaz!

A videókon kívül mit csinálsz még? Hívnak a maihoz hasonlóan rendezvényekre?

Igen, szoktam menni. De ezeket az eseményeket nem nevezném rendezvényeknek. Az ügyek érdekelnek, amelyeket ha jó formába öntenek szívesen veszek bennük részt.  Igazából sokszor megkapom, hogy én csak a „baloldali” ügyekért állok ki, pedig ez nem igaz! Közügyekért állok ki. Ha meghívnának egy jobboldali műsorba, hogy beszélgessünk, biztos, hogy igent mondanék! Nekem nem az a célom, hogy egy oldalt támogassak, képviseljek, hanem az, hogy a két „oldal” között elindítsak egy kommunikációt, mert szerintem ez hiányzik.

Mindenki el van a saját világában, és nem konfrontálódnak más álláspontú emberekkel. Pedig nagyon fontos, hogy az ember többfélét is lásson, tapasztaljon, és aztán alakítsa ki a saját véleményét. De ha ez már megvan, akkor a következő lépés: attól, hogy nekünk már megvan a saját véleményünk, ne zárjuk ki a többi lehetőséget, és maradjuk nyitottak a változásra.

Ha már a politikánál tartunk, mit gondolsz, hogyan lehetne egy országot a legjobban kormányozni?

Ha nem egy párt irányítaná az országot, hanem fel lennének osztva a munkakörök, az oktatásügyet tanárok vinnék, a környezetvédelmet környezetvédők stb., mert ők tudják igazán, hogy mire van szüksége az adott területnek.

Egy szakértői kormányban hiszek, amiben nincs jobb és bal oldal, de van gondolat.

Miről fog szólni a következő videód?

Április 8-án fog megjelenni  #anoÁrMivagyunk, ami a noÁr szellemiségről szól, arról, hogy noÁr nem én vagyok, hanem bárki, aki szeretne és képes változtatni a dolgokon. Arról, hogy változtatni vagány.  A noÁr mi vagyunk után szeretnék  a kilakoltatás témájával is foglalkozni. Tudtad, hogyha egy családot kilakoltatnak, akkor a gyereket automatikusan gyámság alá helyezik és elveszik a szüleitől, ha a szülők nem tudnak szállást biztosítani neki? Pedig most is több ezer üresen álló önkormányzati lakás van, melynek sorsáról az önkormányzat dönt.

Hogyan készül el egy videó? Mi a folyamata?

Amikor egy videót elkészítek, először találkozok szakértőkkel, akik elmondják töviről hegyire, hogyan is zajlik az adott téma. Utána megírom a szöveget, majd a csapattal összerakjuk a zenei részét is. Egyébként egy csodálatos csapat dolgozik velem. Valaki névvel, valaki név nélkül, de ez számomra teljes mértékben elfogadható!

Honnan tudod, hogy jó felé haladsz? Hogy ez a jó út?

Abból, hogy rengeteg pozitív visszajelzést kapok. Onnan, hogy ennyi eseményre elhívnak, és hogy látom mennyi ember van velem.

Szerinted van remény a változásra?

Pont most karácsonykor szerveztem egy #utcaimikulás mozgalmat. Az volt a lényege, hogy segíts valamilyen formában egy hajléktalannak és posztold ki azt. Később rájöttem, hogy a posztolás hülyeség volt a részemről, mert itthon ez még nem működik.  A tizenhatezer követőből összesen 4 emberről tudok, aki alkalmazta is. De úgy gondolom, hogy már ez is változás, hiszen mindent el kell valahol kezdeni. Ez a szám pedig egyre csak nőni fog, ahogy egyre többen megismerik a noÁr-t. Igen, van remény a változásra!

Most forgattunk egy klipet, amiben 130-an voltak.

Honnan veszel erőt ahhoz, hogy a kudarc élmények (negatív kommentek) ellenére is folytasd?

Leperegnek. Sokkal fontosabb a célunk. Igazából én egy folyamatos pörgésben vagyok. Írni az új szöveget, megtanulni a casting-ra a párbeszédet, egyeztetni a szakértőkkel, egyeztetni a csapattal, szöveget tanulni a darabokhoz, rendezvényekre, tüntetésekre menni, kommentekre válaszolni, posztolni stb. Szóval, az egész egy folyamatos felfordulás. Hetente ötször elmegyek edzeni – Szabó Győző barátom ajánlotta. Ilyenkor nem igazán tudok másra figyelni, csak a mozgásra. De nagyon szeretem, és nagyon jó aktív pihenés. Én inkább így tudok kikapcsolódni, mert ha egy napsütötte tengerparton feküdnék egy nyugágyban, nekem még akkor is a noÁr lenne a fejemben. Egyfolytában jelen van az életemben. De természetesen az is rengeteg erőt ad, mikor látom, hogy mennyi ember kíváncsi a noÁr-ra és hogy már most mekkorává nőtte ki magát ez az egész.

Mi a célod?

Az, hogy elinduljon egy kommunikáció. Hogy beszéljünk ezekről a témákról ahelyett, hogy homokba dugott fejjel várjuk mi lesz.

Mi, mint fiatalok mit tehetünk?

Vitatkozzatok! Ne fogadjatok el mindent feltétel nélkül! Merjétek elmondani a gondolataitokat! Beszéljetek! Beszélgessetek más gondolkodású emberekkel! Kérdezzetek! Legyetek tudatában annak, hogy ti is a társadalmunk részét képezitek! A jövő tőletek is függ! Éljetek ezzel a lehetőséggel és formáljátok a világot!

A közel kétórás beszélgetés után elköszöntünk egymástól. Még az interjúról hazafelé jövet is többször kirázott a hideg. Persze nem a félelemtől, hanem a lehetőségektől, amik ezzel a beszélgetéssel megnyíltak előttem!

Köszönöm az élményt, Áron! 🙂 

 

Ha tetszett az írásunk, oszd meg másokkal is, nyomj egy lájkot és kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a youtube-on is.

2017 Kidsnews | All rights reserved