A kábítószerek története


Safagi (17éves) - 5 hónapja

Hónapunk témája apropóján fogtam magam és leástam egészen a kábítószerek legmélyebb, alvilági bugyráig. Ha eddig csak magát a szót ismerted, de a drogok történetét nem, akkor jelentem: jó helyen jársz. Az alábbiakban a kezdetektől, egészen napjainkig az illegális szerek történetével kapcsolatban kalauzollak el.

Rengeteg mese szól gyógyító hatású italokról, a fiatalság elixírjéről vagy a szerelem bájitaláról. A drogok származásukat illetően megegyezhetnek ezeknek a történeteknek a keletkezési idejével, mivel nem új keletű anyagnak számítanak. A legelső ilyen fajta szer az ópium, amit már az ókori népek, sumérok is terjesztettek.

Kezdetben a gyógyító hatása miatt használták, de később a szer ismerői rájöttek, hogy mind a fizikumra, mind a pszichikumra negatívan hat. A Keleti világból származó anyag kereskedelem útján sok helyre eljutott. Kína háborúba is keveredett az ópium miatt Angliával, nem is egyszer. Maga a kábítószer-fogyasztás is ekkor ütötte fel igazán először a fejét, köszönhetően az ópium elterjedésének. Ezt követően szabályozta az USA a 19.században, a kínai bevándorlást országukba, hogy ezzel is csökkentse az ópiumszívás szenvedélyét és az ottani terjesztését.

Az ópium után a heroin használata alakult ki, ez az anyag ópiumszármazék. Ezeket fájdalomcsillapításra, illetve feszültségoldásra egyaránt használták, majd a 20. század elején a morfium váltotta fel ezeket. Ma azonban talán a legelterjedtebbnek nevezhető szer a kannabisz vagy marihuána, az indiai kender. Ennek használata sok országban legális, gyógyászati és rekreációs célra is használják, azonban Magyarországon illegális szernek számít!

A probléma ezekkel leginkább az, hogy legtöbbje olyan függőséget okoz, amit képtelenség legyőzni. A függőség egy olyan állapot, amikor az egyén állandóan sóvárgást érez a szer után, használatát már nem tudja kontrollálni és annak elhagyása már testi-vagy akár lelki tüneteket okoz.

Lesújtó adat, hogy országunkban jelenleg 4-5000 rendszeres droghasználó ember él, és a legérintettebb a 20-25 éves korosztály! A kábítószerrel még nem is a függőség ténye a legnagyobb gond, hanem ennek a következménye: a szervezetre mért hatása. Pszichés tünetek például az idegeskedés, a szorongás, a depresszió, a pánikérzés, vagy az alvászavar. (Persze ezek a kamaszkor beköszöntésével együtt fellépő tünetek is lehetnek a tinédzsereknél, ezért nem kell egyből pánikba esni. Ha testi jelekkel is párosulnak, akkor javasolt szakemberhez fordulni).

Testi jelei, hogy az arc beesetté válik, erős fogyás indul meg, és a bőr elszíneződik, tűnyomok jelennek meg a testen. Majd a magatartás béli változások következnek be, a családi viszony megromlása, pénz kéregetése az anyagra és még lehetne sorolni. A szervezetet rövid távon és hosszú távon is roncsolja. És akkor még nem is esett szó a különféle fertőzésekről, mint például a Hepatitis C, vagy a HIV. Akinek ezek nem lennének elég elrettentő példák (és mert nem csatolhatok be ide ilyen képeket), akkor az keressen rá a krokodil drogra. Minket anno ilyen képekkel ijesztgettek drogprevenciós órákon és nem is kellett ennél több.

Több egyezmény is igyekezett tehát már korán, a pszichotróp anyagok szabályozásáról dönteni. Az első jelentős fordulatot az 1912-es hágai konferencia hozta el. Olyan fontos pontok kerültek rögzítésre, mint például az ópiumalapú készítmények termelésének korlátozása, az ópiumok exportjának és importjának ellenőrzése, majd megfogalmazzák, hogy a különféle ópiumszármazékok, maga az ópium és morfium birtoklása bűncselekmény. Itt merül fel először a kokalevél neve is. Az ópiumegyezményhez hamar csatlakozott 59 állam, majd hazánk 1923-ban iktatta be törvényei közé.

A következő igazán jelentős esemény az 1936-os genfi ülés. Itt a büntetőjogi szigorítási eszközöket vették górcső alá. Olyan javaslatok hangzottak el, mint az ópium kizárólagosan orvoslásban való használata, a kábítószerekkel összefüggésbe hozható személyek felelősségre vonása, speciális rendőrségek létrehozása, és a nemzetközi együttműködés fontossága.

New Yorkban, 1961-ben fogadták el az egységes kábítószer-egyezményt, ez később Genfben egészült ki 1975-ben. Az ENSZ 1987-ben hirdetett meg újabb konferenciát, majd 1989-ben kihirdette a gyermekek jogairól szóló egyezményt.

Rengeteg fajta kábítószert ismerünk ma, de sajnos a tudósok/orvosok nem mindegyiket tudják beazonosítani, a különféle szerek keresztezésének köszönhetően. Így előfordulhat olyan eset, hogy bármit is veszünk be, vagy belőjük magunkat a csillagos egekig, olyan előre láthatatlan következményeket okoz, amivel a mai tudomány egyszerűen nem tud mit tenni.

A probléma azonban az, hogy sokan felismerték, hogy a különböző szerek keresettsége miatt milyen jól fizető üzlet is ez. Az illegális kábítószerpiac egyre inkább csak nő, mára már behálózza az egész világot. Így kerül képbe a maffia, aminek az irányítása alatt áll a kereskedelem. Azért hozzá kell tennem, hogy amennyire jól fizethet egy ilyen üzlet, olyannyira van negatív hatással az emberekre és a világra az efféle üzérkedés.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

bunmegelozes.hu;  nimrod-mohacs.hu

Albert Dezetter képe a Pixabay -en. ; sammisreachers képe a Pixabay -en. ; A_Different_Perspective képe a Pixabay -en.

2017 Kidsnews | All rights reserved