5 ok miért nem érdemes élni a trágár szavak adta lehetőségekkel


Tomi (12éves) - 3 hónapja

Manapság már az sem kelt igazán megdöbbenést, ha egyszer csak egy egészen kis gyermek elkezd valahol káromkodni. Ilyenkor általában a szűkebb közösségben hallott, internetes videókból átvett, vagy éppen az otthon fülelt szavak kelnek új életre az ifjú ember szájában, amely eredményeként egyszer csak ő is elkezdi készség szinten használni a mai szleng legrondább szavait.

Mielött azonban itéletet mondanánk fontos megemlíteni:

A rendkívül ocsmány kifejezéseink használata gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, olyannyira, hogy már az ókori görög, római irodalomban is feltűntek ilyen szavak csak akkor még nem voltak annyira durvák, mint a mai míves gyűjteményünk.

Szóval akármennyire is meglepő, most már tudjuk: a trágárság néha még az irodalmi művekben is előfordul. Megjelenik versekben, elbeszélésekben és akár még hivatalos levelekben is.

Petőfiről, akiről például sokan hihettétek, hogy egy nagyon rendszerető, fegyelmezett és “szépszájú” költő volt a MIT NEM BESZÉL AZ A NÉMET… című versében olyan “gyönyörűen” formálta a szitkozódó mondatokat, hogy szerintem azon minden irodalmat kedvelő ember eltátotta a száját.

Ebben a cikkben felsorolok öt okot, hogy miért nem érdemes élni a trágár szavak adta lehetőségekkel. Igyekszem kifejteni azt is, hogy hogyan lehet leszokni a kiejtésükről! Ha érdekel, tarts velem!

1. A káromkodásoknak jelentésük is van.

Az inkább a 6-12 évesekre jellemző, hogy csak mennek az iskolai, otthoni példa után, és ők is elkezdik használni az ott említett szitokszavakat, anélkül, hogy tudnák a jelentésüket. Ha te is közéjük tartozol, akkor akár már megtudhattad, hogy milyen kínos percek következhetnek be egy beszélgetésben ilyenkor.

Szóval alap, hogy lapozd fel az értelmező kéziszótárt és keresd ki benne az általad használni kívánt ismeretlen szavakat, mert (jobbik esetben) ha már tudod, hogy mit jelentenek, akkor nem feltétlenül fogod őket kiejteni a szádon.

2. Következményeket vonhat maga után

Mint ahogyan az előző pontban is írtam, nem érdemes társaságban szitkozódni, mert annak lehetnek bizonyos következményei: megbánthatod a számodra fontos embereket, kiderül, hogy nem tudod magad választékosan kifejezni, miközben nem tudsz érvelni saját álláspontod mellett. Ezen kívül leszidhatnak, megbüntethetnek, amik nem feltétlenül lesznek számodra előnyösek.

3. Káromkodni nem menő

Általában a rondán beszélők azt hiszik, hogy minél több cifra kifejezést mondanak, annál menőbbek, pedig nem így van.

Nem attól leszel menő, hogy folyamatosan káromkodsz! Sőt, ha kifinomultan, nyomdafestéket tűrően is ki tudod fejezni a véleményed és képes vagy keményen érvelni, azzal sokkal inkább le fogod nyűgözni a környezeted.

„Mert káromkodni lehet úgy is mint egy kocsis, és úgy is mint egy úr”, népszerűségedet pedig leginkább a sport- és tanulmányi teljesítményeddel pörgetheted fel, de az is sokat nyom a latban, ha egyszerűen csak vicces és barátságos vagy.

5. Sértő lehet, nem jó vicc!

Az első leírt magyar káromkodás megjelenése a középkora tehető, egész pontosan 1458-ban Dubnici krónikában található az első erre vonatkozó írásos bizonyíték. Napjainkra polgártársaink serege dolgozott azon, hogy cifrábbnál cifrább káromkodással bővítse nyelvünk szitokszótárát.

A legtöbb ember a káromkodást feszültséglevezető megoldásnak hiszi, pedig ezzel a vitákban nem old meg semmit, csak sértettebb és rendszerint hosszabb vitákat indít.

Hogyan ne káromkodj?

Az első és legfontosabb, hogy tudd a káromkodásnak alapvetően pszichés okai vannak. Ezeket a szitokszavakat a stressz, a félelem, vagy akár az elfojtott agresszió is kiválthatja. Ha esetleg ilyen helyzet állt elő az a legjobb ha segítségül hívsz valakit, akivel meg tudod beszélni, hogy mi az ami nyomaszt.

Számos kortársam emlegetné a trágárságot mint hungarikum, én mégis azt gondolom, hogy legyen bármilyen tematikailag és formailag gazdag a magyar nyelv káromkodás terén is, semmi nincs olyan romboló hatással a hétköznapjainkra, mint a szitokszavak kötőszóként való használata.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

Kép: opten cliparts vectors

2017 Kidsnews | All rights reserved