A humor szubjektív! – Nicky Larson – Ölni vagy kölni című francia akció-vígjátékának kritikája


Solymosi Máté (17éves) - 1 hónapja

Mindenekelőtt fontosnak tartom megemlíteni, hogy részt vettem a Nicky Larson című remekmű szinkronizálásában, még ha erre csak film közben döbbentem is rá. Ha valakinek ez beszámíthatatlanná, elfogulttá teszi a véleményemet, azt sajnálom. Mindenki másnak itt a kritika.

A Nicky Larson – Ölni vagy kölni című francia akció-vígjáték nagyon egyszerű alapvetéssel indul: a nőcsábász szuperképzett főszereplőnk munkát kap, hogy egy kvázi szerelem szérumként funkcionáló veszélyes parfümöt megvédjen, illetve visszaszerezzen. A szimpla kiindulópontból sok helyre kifut a sztori, a végén pedig még egy jó nagyot csavarnak is rajta, ebből a szempontból nincs a filmmel probléma.

Vizuális és filmkészítési szempontból igencsak túltolt a film, minden nagyon kontrasztos és színes, az akciójelenetek a végtelenségig koreografáltak és műek, minden vagy giccses vagy simán csak sok. Ez szerencsére nem véletlen, a film többi része is ebben a vénában készült el.

Szóval… na jó.

A film végtelenül ordenáré. Ezzel szerintem alapból nincsen semmi baj, lehetnek az ilyen típusú sztorik működőképesek. A Nice Guys-nak – csak hogy egy példát hozzak az egyik legjobb vígjáték az utóbbi évekből konkrétan egy pornófilm volt a központi konfliktusa. Szóval nincsen önmagában a szexuális humorral probléma, de mint minden mást, ezt is jól kell csinálni ahhoz, hogy működjön. A Nicky Larson poénjai kiszámíthatóak, céltalanok, üresek.

Hogy mindenki értse, pontosan miként kéne elképzelni ezt a filmet, hagy illusztráljam az első nagy viccel, ami a filmben megjelenik.

Egy plasztikai sebészeten nyitunk, ahol egy beteg éppen műtéthez készül. Elaltatják, majd közvetlen a műtét megkezdése előtt belép a főszereplőnk egy ellenfelével dulakodva, felforgatják a termet, leemelik a meztelen páciensről a sebészi vásznat, majd a teste fölött verekednek. Az egyetlen lőfegyver a teremben a férfi nemiszervén landol, ezt próbálja a műtőasztal két oldaláról megkaparintani a két szembenálló fél. Amikor azt hinnénk, hogy a gonosz kezébe került a fegyver és a hősünknek lőttek, akkor emeli a kamera látószögébe Nicky a Pisztolyt. Ekkor a kamera lenéz a műtendő férfi testére, és kiderül, hogy igazából a gonosz nem is a pisztolyt, hanem a férfi genitáliáját ragadta meg.

Ez ebben a filmben a szint.

A humor persze szubjektív (bizonyos értelemben), szóval amennyiben valaki már az én leírásomtól is hahotázott, az mindenképp üljön be, imádni fogja. Aki szerint pedig vérgagyi, az nincsen egyedül.

Ezen a részen eredetileg a film néhány kissé problémás poénját taglaltam volna, amit végül azért nem teszek meg, mert amikor visszaolvastam, akkor túlérzékenynek hatott és nem akarom, hogy esetleg úgy tűnjön, hogy a film a szépérzékemet sértette volna meg és csak ’túl sok’ lett volna.

Az egyetlen lényeges mondat az eredeti bekezdéseimből az az, hogy a viccek sokkfaktora nem elég számottevő ahhoz, hogy pótolja az egyébkénti érték hiányát.

Persze vannak kivételek, egy-két tényleg jó geg, amire nem számítottam és jól is van kivitelezve, de ezeknek a mennyisége igencsak csekély.

Lehet, nem kéne humorban vagy filmkészítési téren bármiféle igényt támasztanom egy szándékosan túlzó és ordenáré filmmel szemben. Lehet, hogy hülye vagyok e miatt, de szerintem igenis lehet ebben a műfajban is értéket alkotni, még ha a Nicky Larson meg sem próbálja.

Nagyon kevés mindenkinek tudom ajánlani ezt a francia mangaadaptációt (?!?). Az a gond ugyebár, hogyha a viccek nem fekszenek, akkor unni fogjuk magunkat mind a nyolcvan valahány percében, ugyanis ez egy olyan vígjáték, aminek minden értékét a humor képzi és csak a köré csavartak egy sztorit így vagy úgy. E helyett meg lehet nézni mondjuk tényleg a Nice Guyst. Aki meg látta, az meg megnézheti megint, még mindig jobban jár.

Nicky Larson: Ölni vagy kölni?, Philippe Lacheau, 2/10

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved