„Mind a véremet szívják!” – pedig nehéz lenne az élet a bankok nélkül


kidsnews (127éves) - 11 hónapja

Korábban azt jártuk körül, hogy miért van szükség a pénzre, most pedig azt fogjuk boncolgatni, hogy miért lenne nehéz az élet a bankok nélkül.

Gyakori vád a bankokkal kapcsolatban, hogy túl sok pénzt keresnek a lakosságon azzal, hogy a szolgáltatásai drágák, vagy hogy a (lakossági) hitelek kamata magas, sőt, van, aki tovább is megy: „a bank rajtam élősködik”, vagy „szívja a véremet”.

Nézzük meg, hogy tulajdonképpen mi is a bank? Nem más, mint egy vállalkozás, persze annak egy speciális formája. De ugyanaz vezérli, mint pl. a sarki pékséget: a tevékenységével hasznot (profitot) szeretne elérni.

Vajon mennyi is egy átlagos kenyér előállítási ára? Legyen 250 forint, de ha a pékség ennyiért adná, akkor mi lenne a vállalkozás haszna? Semennyi és így a vállalkozás (a pékség) hamar bezárhatna. A legtöbb ember persze elfogadja, hogy a pékség egy adott haszonkulccsal dolgozva pl. 300 forintért adja el nekünk a kenyeret (hiszen a pékségnek, a péknek is meg kell élnie valamiből).

A bank azért speciális vállalkozás, mert nem egy adott árucikkel, hanem magával a pénzzel kereskedik.

Azaz pl. abból él, hogy a megtakarítással rendelkezők pénzét befogadja és így lehetőséget teremt arra, hogy azok, akik (elegendő) megtakarítással nem rendelkeznek, de most szeretnének pl. lakást, autót, vagy mást, azok hitelhez jussanak. A bank ezért a közvetítésért pedig nyilván hasznot vár el.

Tehát Józsi berakja a bankba a pl. 500.000 forintját, ezt a bank kihitelezi Pistának. A bank haszna az, hogy Pistától nagyobb kamatlábat (pl. 8%) számít fel, mint amennyit Józsinak biztosít (pl. 2%), ezt nevezzük kamatmarzsnak (ami jelen esetben 6%), leegyszerűsítve ez a bank haszna. (Most nagyon leegyszerűsítettük az egész mechanizmust.)

Felmerülhet a kérdés, hogy nem járna-e jól Józsi és Pista, ha kihagynák a láncból a bankot?  Így Józsi és Pista pl. megegyeznének, hogy egy olyan kamatlábban, amely nagyobb, mint a bank által kínált betéti kamat, de kisebb, mint a hitelkamat (pl. 5%). Mindenki jól járna….

De várjunk csak! Honnan tudná Józsi, hogy Pistának szüksége van pénzre? És honnan tudná, hogy a pénzét Pista biztosan visszafizeti? Utóbbi nemcsak amiatt történhetne meg, ha Pista „elszaladna” a pénzzel, hanem akkor is, ha pl. Pista elveszítené a munkáját. A bank viszont mindig fizet, ha nem tudna, akkor is államilag garantált a betétesek pénze, kb. 32 millió forint összegig.

Szerintünk nem sok ember kockáztatna néhány százalékért…

Ugyanakkor mégis megjelentek olyan „fintech” (financial technology) cégek, amelyek pont azt ígérik, hogy úgy kötik össze a megtakarítókat és a hiteligénylőket, hogy kizárják a bankokat, de mégis egyfajta biztonságot garantálnak. A „crowdlending” (vagy peer-to-peer lending) nagyon új dolog, a kockázat egyelőre még nehezen felmérhető és Magyarországon nem is létezik még. De erről és az ehhez hasonló témákról majd máskor. 😊

Kárpáti István, Közép-európai Brókerképző Alapítvány


Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved