Kezdődik a suli és előkerülhetnek a bántalmazók is, de tehetsz ellene!


Miss Úszósapka (15éves) - 4 hete

Sajnos a mindennapi élet része, hogy az önbizalomhiányos, gyenge, félrenevelt fiatalok más társaikon töltik ki a beléjük szorult keserűséget – ezt szoktuk iskolai bullyingnak, avagy piszkálódásnak nevezni.

Nem csak a mi életünkben, a szüleink gyermekkorában is jelen volt a bullyingolás, és ugyanúgy, ahogy mi küzdünk ellene, ők is így tettek anno, úgyhogy ha téged is érintenek a piszkálódások, nyugodtan fordulj a felnőttekhez.

Ez nem generációs tulajdonságunk, problémánk, ők is érteni fogják, miről van szó.

Ha külső szemlélő vagy, biztos megfordult már a fejedben, hogy vajon miért történnek ilyenek egy közösségben, mi visz rá egy fiatalt, hogy egy társát szekálja. Az a helyzet, hogy ezek a gyerekek nincsenek rendben. Minél nagyobb valakinek az arca vagy a szája, minél többet henceg kifelé, annál több dolog van odabent, amit ezzel kell kompenzálni.

képünk illusztráció

Aki a társait abuzálja akár verbálisan (a szavak szintjén) akár fizikailag, az önmagával küzd, és gyakran sokkal nehezebb helyzetben áll, mint a bántalmazott fél.

Lehet a háttérben a család, lehet, hogy nem kapott elég szeretetet a szüleitől és a környezetétől, lehet, hogy bizonytalan, gondjai vannak az önismerettel, a kapcsolódással, a kommunikációval, lehet, hogy nem tanulta meg senkitől, hogy el kell fogadni és segíteni kell a másikat.

Ezeknek a gyerekeknek segítségre van szükségük, legbelül ők a gyengék, nem azok, akiket piszkálnak. Persze nagyon nehéz a bántalmazót tolerálni és szeretni, hiszen ártatlan társakat szekál, tehát nem tartja be a közösség játékszabályait, mégsem a lecseszés, a rászólás vagy az utálkozás viszi őt előre.

Egy igazán jól működő közösség felismerheti közösen a helyzetet és támogathatja egyszerre azt, aki a piszkálódásokat elszenvedi és aki szítja őket.

Elszenvedőként az első feladatod az, hogy Te ne érezd magadat rosszul. Mindenképp találj valakit, akinek el tudod mondani a történeteket, esetleg az érzéseidet a dologgal kapcsolatban. Ha a szüleiddel nem vagy olyan jó kapcsolatban, hogy megoszd velük, fordulj egy szimpatikus tanárodhoz, egy kedves barátodhoz/barátnődhöz, nagynénihez, nagybácsihoz, tesóhoz, nagyszülőhöz stb.

Elszenvedőként az első feladatod az, hogy Te ne érezd magadat rosszul.

Kezdd azzal, hogy észreveszed, bármivel is piszkáljanak, amit mondanak, nem téged, hanem őket minősíti, a tartalmával érdemben nem tudsz semmit sem kezdeni, mert a piszkálódással valami olyan tulajdonságodat, dolgodat támadják, amivel önmagukban nincsenek megelégedve, vagy amiben gyengének, vagy pont erősnek látnak Téged.

Ha a szavaikban találsz valódi, építő kritikának minősülő gondolatot, azt dolgozd fel, gondolkodj el rajta, de sose vidd túlzásba az agyalást, mert sajnos az emberek nem azért abuzálják a másikat, hogy segítsenek neki az építő jellegű kritikájukkal, hanem hogy céltáblának használhassák őt, amire kidobálhatják saját nehézségeiket.

Ha olyan dologgal találod magadat szemben, amit már más, jóindulatú emberektől is hallottál, vagy akár magad is tapasztaltad már magadon/magaddal kapcsolatban, akkor el kell gondolkodni, hogy valójában bullyingról van-e szó, vagy csak sokadjára igyekszik a közösség egyre agresszívabban felhívni a figyelmedet egy romboló tulajdonságodra. Ilyennel is találkoztam már, ezt sem könnyű kezelni.

Ha testi bántás szituációjába sodródsz, nem érdemes agresszióval indulni a másik fele, mert az agresszió agressziót, a bántás bántást szül.

Ilyenkor határozottan meg kell mondani a másiknak, hogy ez a Te tested, és Te nem szeretnéd, ha mégegyszer megérintene, hozzád nyúlna. Ha ezt nem tartja tiszteletben, fordulj egy tanárhoz, nyugodtan meséld el neki, hogy mi történt és kérd őt, hogy segítsen kezelni az ügyet. Akkor is tégy így, ha pl. megfenyegettek, hogy ez meg az lesz, ha bárkinek el mered mondani.

Az agresszió agressziót, a bántás bántást szül.

A testeddel Te rendelkezel, és ha ezt Te magad nem tudod nyomatékosítani, majd egy felnőtt megteszi helyetted bármilyen esetben, bármilyen felnőttről legyen szó. A pedagógusok általában értenek a gyerekekhez ráadásul kötelességük is, ha egy diákjukról van szó.

A fentieket olvasva abszolút ér arra a következtetésre jutni: bakker, én is piszkáltam már valakit a suliból… Mindenkinek vannak gyengeségei, és ha ezeket nem tudja megfelelően kezelni, az bizony mások indokolatlan piszkálásába is fulladhat.

A lényeg, hogy ismerd fel magadban, hogy rólad adnak képet a rosszindulatú megjegyzéseid és nem arról, akinek célzod őket.

Van egy kedvenc arcom a médiában, egy vegán anyuka, aki minimál és nagyon természetes életmódot folytat, akit sokat “piszkálták” kvázi azért, mert úgy döntött, nem szőrtelenít sehol. Ő ezt úgy reagált le, hogy békésen kifejtette: addig, amíg erre a döntésre nem jutott, ő is megjegyzéseket tett a szőrös nőkre, aztán ráébredt, hogy ezt azért teszi, mert nem elégedett a saját testével, majd áttért valami olyanra, amiben ő jól érzi magát. Ajánlja mindenkinek az elgondolkodást, vajon őket miért zavarja egy másik ember testén bármi is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

képek: pixabay.com

2017 Kidsnews | All rights reserved