A Nap energiatermelését utánozzák: épül a világ első kísérleti fúziós erőműve


kidsnews (124éves) - 3 hete

A franciaországi Cadarache-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg körülbelül 60 százalékos készültségű, a nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen előállítani a Nap energiatermelését modellező technológiával. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor.

A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor építése a világ legnagyobb tudományos projektje a fúziós erőmű megalkotásával tulajdonképpen a Nap energiáját hozzák a Földre a tudósok.

A Nap által kisugárzott hatalmas mennyiségű energia a hidrogén termonukleáris fúziójából származik. Az ötlet már valamikor az ötvenes években felmerült, ennek az energiatermelésnek Teller Ede volt a nagy propagálója.

“A lényege az, hogy valahogy úgy, ahogy a csillagokban a hidrogénatommagok egyesülésével energia keletkezik, itt a Földön valósítsuk meg ezt a folyamatot” – magyarázta a tudós az eljárást.

Hasonló módon termeli az energiát a Nap is. Az elemi hidrogén két izotópja, a deutérium és trícium nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő fúziója szolgáltatja az energiát. A Földön valami hasonló folyamatot lehetne megvalósítani, de ennek a feltétele az, hogy sokkal melegebbet kellene létrehozni, azaz a 10 millió kelvin fokos hőmérséklet tízszeresét kellene prezentálni. Ehhez olyan energiatermelési mód kellene, ami extrém körülményeket igényel, és itt a Földön olyan berendezéseket kell alkotni, amelyek még soha nem voltak a világban, és ehhez pedig óriási tudásra van szükség.

A termonukleáris erőmű egy mai atomerőmhöz képest nem termel hosszútávon bomló radioaktív anyagokat és nem termel széndioxidot sem.

A berendezés építésének ötlete nagyon hosszú időre nyúlik vissza, az első még 1985-ből származik, amikor Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megállapodtak arról, hogy az enyhülés keretében szükség lenne egy ilyenre. 2006-ban sikerült eljutni oda, hogy született egy megállapodás hét partner – az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Dél-Korea, Japán és India – részvételével a berendezés megépítéséről. 

forrás: flickr.com

Ha az erőmű megépül 2025-26-ban már tesztelhetik a fő egységeket, majd valamikor a 2030-as években lehet demonstrálni, hogy fizikailag hogyan lehet egy ilyen folyamatot megvalósítani. Zoletnik Sándornak, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársának nyilatkozata szerint valamikor a század második felében már működhetnek ilyen erőművek.

Kitért arra is, hogy Csillebércen, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének plazmafizikai osztályán többek között az ITER-hez kapcsolódó mérnöki tevékenységgel is foglalkoznak, méréstechnikai megoldásokban, különleges méréseken dolgoznak.

A 2005-ös években létrehoztak egy 11 fős mérnökcsoportot, ez a csoport dolgozott be az ITER-kísérletbe, most folyamatosan 5 magyar mérnök vesz részt Cadarache-ban a munkálatokban, néhányuk főállásban dolgozik az ITER-rel kapcsolatos fejlesztéseken.

Mint mondta, ha megépül a reaktor, amely a mindennapi életben leginkább elektromos energiatermelésre használható, és ha 100-200 év múlva ezek az erőművek el tudnak terjedni, akkor nem lesz szükség a szén-dioxid-kibocsátás korlátozására.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

MTI

kiemelt kép: pixabay.com

 

2017 Kidsnews | All rights reserved