Konfliktuskezelés: ezt lehet tenni az osztályon belüli klikkesedéssel


Gréti (15éves) - 2 hete

Az iskolakezdés a közösségekben is mindig valahol egy új kezdet, hiszen egy nyár telt el, és mindenki sokat változik mire egy újabb évbe belekezd, így érdemes beszélgetni arról, hogyan lehet ilyenkor egy jó közösség kialakításán dolgozni.

A témával kapcsolatban Magyar Erika mediátorhoz, a Közép Európai Mediációs Intézet szakértőjéhez fordultunk.

Az ember társas lény, így a legalapvetőbb szükséglete tartozni valakihez, személyhez, csoporthoz, közösséghez – kezdte a beszégetést Erika. Egy osztály baráti társaságokból és/vagy klikkekből állhat. Egy 30 fős osztályban elkerülhetetlen a csoportok kialakulása, amelyekre jellemző valamilyen belső szabályrendszer kialakulása, amely a csoport dinamikáját, működését és morális korlátait szabják meg. Az, hogy ez a szabályrendszer mennyire ad mozgásteret a személynek és mennyire ad lehetőséget a csoporttagoknak a csoportok közötti átjárhatóságra különbözteti meg a baráti társaságokat és a klikkektől.

A klikkek általában zárt csoportok, amelyek komoly elvárásokat támasztanak a tagokkal szemben.

Szemben a baráti társaságokkal a klikkekben nem igazán számít az egyén, az egyéni vélemény, alapvető elvárás a klikk szabályainak elfogadása, az abban való gondolkodás. Általában hierarchikus berendezkedésű, azaz mindig egy irányító szemléletű személyhez kapcsolódik. Az egyén számára rendkívül erős a kapcsolódás iránti igény, ennek érdekében pedig sok mindenre hajlandó, hogy a csoport részévé váljon és benne is maradhasson. Sokan úgy gondolom, hogy ezeket a klikkeket baráti kapcsolatoknak is tekintik, és nem tartom kizártnak, hogy a klikk tagjai között kialakulhatnak komoly barátságok is. Amennyiben a klikknek kifelé kell megnyilvánulnia egy bizonyos kérdésben, azt tagjai akár a saját értékrendjükkel szemben is képviselni fogják mégsem válnának meg tőle.

Egy baráti társaság azonban az egyenjogúságon alapul, amelynek tagjai önmagukért fogadják el egymást és nem támasztanak szigorú elvárásokat a tagokkal szemben, amelyek nem konszenzuson alapulnak. 

Így, ha gyakran azon kapod magad, hogy nem értesz egyet barátaid véleményével vagy éppen folyamatos és frusztráló megfelelési vágyat érzel a csoport vagy a „legjobb” barátod felé, akkor el kell gondolkodnod azon, hogy valóban barátságról vagy inkább klikkesedésről van-e szó. 

Egy osztály kiválóan tud működni, amennyiben baráti csoportok alkotják, a klikkek azonban folyamatos feszültséget generálnak, hiszen általában folyamatos a verseny közöttük, a másik utálata határozza meg a mindennapokat, amely konfliktusokhoz és az osztály együttműködésének romlásához vezethet.

Az osztályfőnök, ha klikkesedést tapasztal az osztályban fontos, hogy reagáljon erre a folyamatra. Amennyiben rendelkezik megfelelő ismeretekkel csoportmunkát, illetve csapatépítő tréninget alkalmazhat, amelyek során a különböző csoportok tagjait vegyítve kell a diákoknak teljesíteniük a feladatokat, amely alatt új ismereteket és új élményeket szereznek egymásról, amelyek elősegítik egymás elfogadását. A csapatépítés egyik fontos célja lehet a közös szabályalkotás, amelynek alapján az osztályközösség együttműködése biztosítható. Amennyiben az ofőnek nincsenek ilyen irányú ismeretei segítséget kérhet szakemberektől. 

A legcélravezetőbb azonban talán az lehet, ha az osztályfőnök a klikkesedés megelőzése érdekében, amikor új osztályt kap az első lépése csapatépítés lenne, és ha az osztályfőnöki órák a bizalomépítésről szólnának. Hogy mit tehetsz te?

Ha azt tapasztalod, hogy az osztály légköre romlik, a mindennapokat a konfliktusok szővik át, már egyre nehezebb bemenned az iskolába mert tartasz az újabb vitáktól, mindenképpen légy kezdeményező. Mindenekelőtt keress olyan osztálytársa(ka)t, aki(k) hasonlóan gondolkodik és érez, fogjatok össze és közösen kérjétek az osztályfőnökötöktől, hogy reagáljon a kialakult helyzetre. Mindenképpen segítenie kell, hiszen minden diák jólLéte fontos. Az ofő lehet nem azt tapasztalja majd, amit te átélsz, fontos, hogy megosszátok vele érzéseiteket. Ha mégsem tenne semmit, menjetek tovább, akár a szüleiteket is megkérhetitek a segítségre, akik felkereshetik az ofőt, vagy az igazgatót.

1, Mennyire érdemes a tavalyi sérelmeket feszegetni ilyenkor Emlékezzünk? vagy indítsunk mindenkivel tiszta lappal? Esetleg pont azokkal kezdjünk bele a szocializálódásba akikkel a múltévben konfliktusaink voltak?

Egy nyár alatt sok minden történik velünk. Diákként kicsit eltávolodunk az iskolától és az osztálytól és ez az eltávolodás sokat segíthet abban, hogy átgondoljuk a múlt történéseit és mérlegeljük a saját és mások viselkedését is akár. Azt gondolom nem kizárt túllépni sérelmeken, ebben a leginkább nekem az segített, ha felismertem, hogy a kialakult helyzetben saját felelősségemet. Persze ez nem mindig áll fenn, így azt hiszem a legjobb az első alkalmakkor megfigyelni önmagunkat, az érzéseinket, amikor újra találkozunk a számunkra sérelmet okozó személlyel. Mennyire húzódik görcsbe a gyomrunk, mennyire hat ránk ez a találkozás. Ha meghatározóan, akkor mindenképpen érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, ha van bennünk elég bátorság beszélgetést kezdeményezni erről a másik féllel, vagy akár segítséget kérni ehhez olyan személytől, akit mind a ketten elfogadunk.

Vannak iskolák, ahol kortárs mediátorokat képeztek/képeznek ki, akik diákként segítik diáktársaik konfliktusainak feloldását. De sokszor elegendő már csak a beszélgetés kezdeményezése is. 

2, Ha tiszta lap akkor hogyan kezdjünk bele?

Azt hiszem, a tiszta lappal indulásnak is a feltétele, hogy erről megegyezzenek a felek, mert nem elég magamban eldönteni, hogy túllépek egy sérelmen jó, ha a másik is képes erre (a sérelmek sok esetben mind a két oldalon fennállnak). 

3, Ha épp egy kirekesztetett tagja voltál a közösségnek, hogyan tudsz most ezen az új év kezdetén változtatni?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Azt hiszem egyedül nagyon nehéz, ha nem lehetetlen az újrakezdés.

Fontos a család támogatása, a barátok jelenléte, hogy a nyár során volt-e lehetőség dolgozni az átélt sérelmekkel.

Beszélni róla a családban, baráttal esetleg szakemberrel. Tisztázódik-e a kiközösítés oka. Mennyiben szól a kiközösítés a kiközösítőről. Mi az ő indoka: személyiségbeli tulajdonság, származás, bőrszín, vagy esetleg a kiközösített magatartása? Magatartáson lehet változtatni, és fontos is lehet, ha mondjuk az a közösséget rombolja (indokolatlanul hangoskodik, lopkod, köpköd stb.). Csoportfoglalkozások épülnek arra, hogyan tudja a csoport a tagok felé kommunikálni a romboló attitűdöket és hogyan tudja a közösség segíteni a változást. Van egy számomra nagyon pozitív felfogás, amely szerint egy probléma fennállása egy elsajátítandó készséget feltételez. Amennyiben ezt a készséget az egyénnek (vagy akár a csoportnak) sikerül elsajátítani a probléma is megoldódik. A készség elsajátítása pedig egy olyan folyamat, amelyben az egyén nincs magára hagyva, hanem az általa felkért személyek végig segítik őt. 

A lényeg, hogy sokféle megoldás létezhet a problémára, de egy biztos, hogy egyedül nem megy. De talán, ami az első lehet az iskola kezdetén, felvenni a kapcsolatot más kiközösítettel, hiszen a legtöbbet egy barát segíthet. 

4, Vannak olyan kommunikációs technikák amikkel sikerülhet népszerűvé válni, legalábbis elkerülni a negatív helyzeteket?

Számomra fontos kommunikációs szabály, hogy Én-üzenetekben kommunikáljunk, ezt a tréningeken is mindig kérem a résztvevőktől. A lényege:

mindig a saját nézőpontunkat, érzéseinket tárjuk fel egy adott kérdés kapcsán és ne arról beszéljünk, hogy a másik mit csinált, hogyan kellett volna, mit rontott el stb.

Ebben segítségünkre lehet az un. MONDD séma ismerete: 

  • Mutasd meg a saját látásmódodat! – “Május óta egyre ritkábban találkozunk.”
  • Osztd meg vele hogyan hat rád! – “Mivel nem igazán értettem az okát, így a nyár során sokszor eszembe jutottál és gondolkodtam azon, hogy mi történhetett.”
  • Nevezd meg az érzéseidet! – “Ez az eltávolodás nagyon szomorúvá tett. Úgy érzem a barátságodat is elveszíthetem.”
  • Derítsd ki a másik látásmódját! – “Te mit gondolsz erről, hogyan élted meg ezt a helyzetet?” 
  • Definiáld a végső következtetést! – “Fontos lenne, ha erről minél előbb tudnánk beszélni. Nyitott lennél egy nyílt és őszinte beszélgetésre?”

Persze nehéz ilyen sémák mentén működni, azonban mégis mankó lehet a saját konfliktusaink megoldásában. Mindezek mellett fontos szerintem, hogy hogyan viszonyulunk másokhoz, főként problémáikhoz. Ha kellő empátiával közelítünk a másikhoz, akkor az a bizalmunkat erősíti. Sokszor elég ha csak a közelben vagyunk. 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.




Forrás:

képek: pixabay.com

2017 Kidsnews | All rights reserved