“A mentális egészség nem divat” – Ayesha Tan-Jones a kifutóról üzent a Guccinak


Miss Úszósapka (15éves) - 6 napja

A Gucci egyik modellje, Ayesha Tan-Jones Milánóban a 2020-as tavaszi kollekció bemutatóján két tenyerét felmutatva vonult fel a kifutón, ahová a következő feliratot írta: “mental health is not fashion” azaz “a mentális egészség nem divat”, kifejezve ezzel ellenérzéseit a kényszerzubbony inspirálta ruhákkal kapcsolatban.

A divat fővárosában ugyanis a modellek egy szalagjárdára állítva “vonultak fel” fehér, kényszerzubbonyra hajazó ruhákban.

Az ázsiai modell néma tüntetés formájában a tenyerébe írt üzenettel üzent a saját ügynökségének. 

A divattervezők gyakran vallják magukat művésznek, hiszen ma már ruhákkal épp oly könnyen játszadozunk, mint egy pötty festékkel és ecsettel. Nem hiába van azonban külön ága a divatnak és a művészeteknek, bár kétségtelenül összefolyik a kettő olykor-olykor. Ebben a konkrét esetben azonban felmerülhetnek az egész társadalmat érintő kérdések is: lehet divatot csinálni a mentális egészségből? Divatot csinálunk belőle, vagy csak művészi eszközként használva hívjuk fel az emberek figyelmét a világ brutalitására?

Hol vannak az alkotói szabadság határai? 

Két oldala van ennek a konkrét kollekciónak, már ami az üzenetét illeti, de Ayesha csak az egyikre mutat rá, holott a másik is érdekes lehet. A ruhákat, amikre fel volt háborodva a modell, nem fogják a polcokra helyezni, csupán a show részei voltak, ám így is kellő jelentőséget hordoztak magukban.

Ahogyan egy verset, szöveget, dalt, festményt tudunk átvitt értelemben értelmezni, a divatot és az elemeit miért ne tudnánk? Egy kényszerzubbony kiváló jelmez, találó kifejezése annak, ami a mai világban történik az emberekkel; az állandó szorongás, stressz, rohanás szorít és meghatároz, rengeteg korlátozás és saját gátjaink állnak utunkba a mindennapjainkban.

Ha hátrébb tudunk lépni a “kényszerzubbony” szó hallatára a mentális nehézségekkel küzdő emberekre asszociálástól, és mélyebbre megyünk, ez a kényszerzubbony tulajdonképpen nem is (csak) egy olyan kényszerzubbony, amit mi ismerünk.

Lehet ez a ránk nehezedő, minket szorító globális vagy egyéni problémákból szőtt köpeny, amit nap mint nap felveszünk. A világunkban történő, szorongást keltő embertelenségeket, az emberi hülyeséget mind ki lehet fejezni egy kényszerzubbony ihletésű jelmezzel , és zalán ebben a formájában ez nem is ruha, hanem egy kifejező jelmez.

Furcsa az összkép amint az ember megpillantja a harminc Gucci-modellt egy futószalagon egyforma, fehér kényszerzubbony-jelmezben, kifejezéstelen arccal siklani.

Nehéz diszkréten párhuzamokat vonni, de ez az egyformaság, ráadásul ilyen módon egyformaság egyértelműen azt üzeni a világnak: “igen, ilyen, ha te is a birkanyájjal tartasz!”

A ruházat másik oldala, amin Ayesha felháborodott azt a kérdést feszegeti, hogy vajon tudjuk-e (ÉRDEKEL-E MINKET EGYÁLTALÁN), hogy hol a határ az alkotói szabadság, a művészeteken keresztüli üzenetküldések, az elvonatkoztatott utalások és az emberek valódi problémái között. Szabad-e nekünk, akikhez egyáltalán eljutnak olyan dolgok, mint egy másik országban folyó divatbemutató, kedvünkre üzengetni mentális problémákhoz kapcsolódó borítékba csomagolt levelekkel.

Mi az, amit ezzel átléptünk? Valódi határokról lenne szó, vagy költői kérdéseket boncolgatunk?

Ayesha üzenete felbolygatta a divatvilágot és a médiát is, úgyhogy feltételezni merem, hogy itt bizony túlszárnyaltunk a költők feje felett. A dolog másik oldalán ott virít piros betűkkel, szinte kiégeti a szemet, hogy még nem ismert, vagy csak nagyon egyenetlen talajon lépkedünk. Valakiknek annyira jó dolguk van, hogy mások nyomorát használják művészi eszközként?

Ennyire unatkozunk, hogy nincs jobb dolgunk, mint divatbemutatókra kényszerzubbony jelmezt tervezni, mintha nem is lenne akkora probléma már csupán azzal, hogy létre kellett hoznunk a kényszerzubbony fogalmat és tárgyat? A kényszerzubbony egy olyan ruhadarab, amire nem kellene büszkének lennünk, a helyzethez mérten a lehető legjobban támogatnunk és segítenünk kéne azokat a társainkat, akik ezt komoly okkal viselik. Érthető, hogy a modell lány nem egészen támogatta a Gucci ötletét, hiszen pont az ellentétét csinálja ezzel a segítésnek: olyan semmiségnek veszi, amivel lehet üzenetet közvetíteni, használja a jelentését és hátterét a valódi használatától teljesen eltérő dolgok közlésére.

Vajon helyes ez így?  

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

kiemelt kép: Youtube

illusztráció: pixabay.com

2017 Kidsnews | All rights reserved