Bullying kisokos: ki a bántalmazó, ki a bántalmazott és hogyan ismerjük fel őket?


kidsnews (124éves) - 7 napja

Napjaink egyik égető problémája a fiatalok között elterjedt bullying, vagyis az ismétlődő bántalmazás, illetve zaklatás. A bullying jellemzője a tartósság, hiszen alapvetően egy olyan ismétlődő viselkedést jelent, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani vagy megerősíteni.

Vajon kinek milyen szerepe van ezekben a cselekményekben? Ki a bántalmazó, az agresszor, és a bántalmazott? Mi a különbség a szemlélő és a támogató között? Kié a felelősség?

A napokban a Cartoon Network televíziós csatornával, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal, valamint a Star Network influencer ügynökséggel közösen indítottuk útjára az idei Aki ver, az nem haver kampányt, amely a bullying felimeréséről és elutasításáról szól. A projekt részeként az év végéig több tartalmat fogunk megjelentetni a témával kapcsolatban. Találkozni fogunk Attissal, DoggyAndival, és Kapás Boglárkával is, és igyekszünk szakértőinkkel a lehető legrészletesebben körbejárni a felmerülő kérdéseket.

Elsőként szeretnénk tisztázni a bántalmazó szerepét és motivációját, amelyben Dr. Magyar Erika jogász és mediátor volt a segítségünkre.

kidsnews.hu: Tulajdonképpen mit nevezhetünk bántalmazásnak?

A hírekben minden, az iskolákban előforduló vagy diákokkal kapcsolatos erőszakos helyzetet bántalmazásként értékelnek és szinte kivétel nélkül annak fizikai formája éri el azt az ingerküszöböt, amelyre a média reagál.

Azonban a legtöbb eset egyetlen konfliktus eredménye, de nem az a folyamat, amelyet szakmai körökben iskolai bántalmazásként kezelünk.

Azt gondolom az iskolai bántalmazó, elkövető, agresszor szerep értelmezéséhez mindenekelőtt fontos tisztában lenni azzal, hogy különbség van konfliktushelyzetből fakadó elkövetés és bántalmazás között.

  1. Két fiatal szóváltásba keveredik az iskolában, mert az egyik a másik barátnőjét cikizi. Szó-szót követ majd összeverekednek. A lányt cikiző fiúnak az ütés következtében súlyos sérülései keletkeznek, több hetes korházi kezelésre szorul.
  2. Két lány közül az egyik folyamatosan szekálja a másikat, mert szemüveges. A cikizések idővel mindennapivá válnak, van, hogy a cikiző lányhoz mások is csatlakoznak, ő az osztályban a menő lány, akinek sok más osztálytársával is akad azért konfliktusa. A sértett lány önértékelésével korábban nem volt probléma, de a hosszú hónapok során a szóbeli szekálások és a kirekesztés eredményeként zárkózottá és visszahúzódóvá vált, már az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében.

A média az első esetet kapja fel és teszi helyi szinten vagy országszerte ismerté. De vajon a két eset közül melyik a valódi bántalmazás?

A bántalmazásnak 3 fontos ismérve van: szándékosság, rendszeresség és erőfölény kihasználása.

Emellett, ahogyan Barbara Coloroso, a téma egyik neves szakértője írja a bántalmazás nem más, mint „megvetés – erős ellenszenv olyasvalaki iránt, akit értéktelennek és alacsonyabb rendűnek tartunk.”

A két történet közül a második a bántalmazásos eset, hiszen ebben a helyzetben a “menő” és ezáltal az osztály befolyására képes lány hónapokon át, szánt szándékkal gúnyolja az osztálytársnőjét. Ez a történet akkor kerül a médiába, amikor valamilyen súlyos következménnyel jár ez a folyamat.

Az első történetben pedig egy egyszeri konfliktusról van szó, amelynek megoldására rossz eszközt, a verekedést választották a fiatalok. Korábban egyik sráccal sem volt probléma az iskolában, jól tanulnak, céljaik vannak. Az ilyen eseteket könnyen karolja fel a sajtó. Emellett büntetőeljárás indul az ügyben. Az ebből származó sérülések ugyan fájdalmasak, de idővel és a konfliktus megfelelő rendezésével könnyen helyreállíthatóak, kezelhetőek.

Ha az általad elmondottakat nézem, akkor tulajdonképpen mindenki bántalmazó valamilyen formában egy iskolai közösségben.

Konfliktushelyzetben, könnyű rosszul reagálni, nem megfelelő eszközt választani a megoldáshoz, hiszen ezekben a helyzetekben az erőszak a dühből vagy frusztrációból fakadnak.

Így bárki válhat elkövetővé, még akár egy bántalmazás áldozata is.

Számos olyan esetről tudunk, amelynek során a hosszú ideje tartó bántalmazás áldozata a felhalmozódott düh és kétségbeesés következtében „saját kezébe” vette a helyzet megoldását és fizikai erőszakkal vagy online felületen torolta meg az őt ért sérelmeket.

képünk illusztráció

A bántalmazó azonban készakarva, aljas indokból bántja áldozatát, annak érdekében, hogy a szükségleteinek érvényt szerezzen. Ilyen szükséglete lehet a figyelem, az elismerés, a tisztelet megszerzése, amelyeket hatalmaskodással akar elérni. Fontos megtanulnia, hogy a céljait, békésebb módon is megvalósíthatja.

A bántalmazóról nagy valószínűséggel elmondhatóak az alábbi állítások, Coloroso véleménye alapján:

  • szívesen uralkodik mások felett,
  • számára a gyengébbek prédák,
  • erőszakkal vagy megfélemlítéssel éri el céljait,
  • nem figyel másokra, csak a saját céljait, örömeit tatja fontosnak,
  • bárkit kihasznál annak érdekében, hogy elérje céljait,
  • nagyon ügyel arra, hogy a bántásokat akkor kövesse el, amikor felnőtt nem láthatja.

Ezek azonban mind hozott vagy felvett magatartásformák, amelyek megfelelő segítség nyújtásával és támogatással megváltoztathatóak.

Ki válhat az iskolai bántalmazó áldozatává?

Korábban azt mondták, hogy a gyengébb, alacsony önértékeléssel rendelkező és önmagát megvédeni nem képes személy válhat a bántalmazó célpontjává. A kutatások azonban ezt nem támasztják alá elfogadható mértékben. Ma már azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag bárki, aki az osztályközösségtől nem kap elegendő támogatást áldozattá válhat. Nincs iskolai bántalmazás az azt támogató közösség nélkül. A bántalmazás elleni iskolai programok (pl. Békés iskolák program, KiVa program) célja kialakítani egy elfogadó, támogató osztályközösséget, amely teljes mértékben elutasító a bántalmazás valamennyi formájával szemben.

A szerepek kialakulására is a közösségnek van a legnagyobb hatása. Tapasztaljuk, hogy a bántalmazás nem szűnik meg azzal, ha a bántalmazó vagy a bántalmazott iskolát vált. A helyükre újabb személyek lépnek, mint ahogyan a szerepek is felcserélődhetnek.

Akár elkövetőről, akár bántalmazóról van szó, mindenképpen fontos, hogy lehetőséget kapjon a meghallgatásra, a helyzet megértésére, a felelősségvállalásra, a bocsánatkérésre a jóvátétel nyújtására és a változásra. A resztoratív (helyreállító) módszerek, mint a mediáció, kör- és konferenciamódszerek, mind ezt a célt szolgálják, eredményesen.

Cikkünk a Cartoon Network csatorna  Aki ver nem haver kampány keretében készült, Ha te is ilyen helyzetben vagy ne félj segítséget kérni!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

képek: pixabay.com/Iván Tamás, prettysleepy1

2017 Kidsnews | All rights reserved