Mellbámulás? Füttyögés az utcán? – Szerinted hol a határ?



Az emberek – főleg a fiatalok – életének része az ellenkező neműekkel való ismerkedés, vannak azonban íratlan és írott szabályok, melyeket mindenkinek fontos lenne betartania, hiszen komoly sérüléseket tudunk okozni egymásnak.

Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket a témában és megpróbáltuk őket megválaszolni az Etikett Iskola vezetőjének, Dr. Kibédi Varga Katalin, etikett-szakértő segítségével.

Meddig mehet el a két nem a másik végigmérése során?

Ms Úszósapka: Az első benyomás egy személyes dolog, fontos kihangsúlyozni, hogy elkerülhetetlen és természetes is. Mindenki a maga módján méri fel az embertársait, saját belátásra von, vagy nem von le következtetéseket. Ami viszont már mindenki mást is érint, az az a kérdés, hogy miután megtörtént ez a sokat emlegetett végigmérés, mit is kezdünk az információval, azaz a benyomással? Magunkba tartjuk? Kimondjuk? Ha igen, kinek és hogyan?

Barna: A másik ember végigmérése szerintem hozzátartozik az első találkozáshoz, de egyfelől fontos, hogy az diszkrét legyen, másfelől nem árt, ha tudjuk kontrollálni utána ezzel kapcsolatban a gondolatainkat – pláne, ha elvárjuk, hogy a másik fél is hasonlóképpen tegyen. A velünk szemben ülő hús-vér lény egy személy, amit fontos mindig szem előtt tartani. Mindenkivel megesik, hogy kicsit elkalandoznak a gondolatai és/vagy a tekintete, de ilyenkor szükség van rá, hogy kontroláljuk önmagunkat.

Beszélgetés során mennyire kalandozhat el a szem?  Hogyan lehet helyre utasítani egy fiút ilyen helyzetben? Fiatal nőként ezt hogyan lehet lekezelni?

képünk illusztráció

Ms Úszósapka: Nincs is annál idegesítőbb, amikor egy fiúval beszélgetek, és a mondandója közben a melleimet nézi ahelyett, hogy a szemembe nézne. Értem én, hogy vonzó a női mellek látványa egy tizenéves srácnak és valahol nekem is felelősségem van abban, hogy milyen mély kivágású, vagy mennyire tapadós felsőt veszek fel. Én nagyon megalázónak élem meg minden alkalommal, amikor érzékelhetően megbomlik a szemkontaktus és rá kell szólnom a másikra, hogy hahóóóó, itt vannak a szemeim, húsz centivel feljebb! 

Nem is azért megalázó, mert megnézi a mellemet – mert ezt úgyis megoldja, ha kíváncsi rá, akkor is ha bő pólókat hordok, amik kevesebbet mutatnak –, hanem mert mindezt egy velem folytatott beszélgetés során teszi. Egy beszélgetésnek megvan a maga egyenessége, a másik gondolatára – és nem a mellére –figyelés. Nekünk, lányoknak itt van nagy felelősségünk, ebben a részben.

Nem várhatjuk el a fiúktól, hogy ne nézzenek meg minket, ha a fenekünkre tapad a nadrág – vagy ha éppen nincs rajta elég nadrág –, és ugyanez érvényes a mellnézegetésre is.

Ha a köldököd is látható a dekoltázsodon, akkor nincs min csodálkozni. A kirakat, felhívás keringőre. Ebben az esetben viselnünk, kell a tekinteteket.

Barna: Egyetértek, bizonyára elképesztően zavaró lehet, ha az ember azt érzi, hogy nem is számítanak a szavai csak az, hogy hogyan néz ki, ettől függetlenül egy teljesen semleges témájú beszélgetésben is előfordulhat, hogy a fiú szemei elkalandoznak egy-egy pillanatra, és ilyenkor nem hiszem, hogy segít egy megjegyzés, hiszen általában a srácok is érzik, hogy kínos, amit csinálnak, de van, hogy nem tudatos. Természetesen teljesen más a helyzet azzal, ha valaki hosszú másodpercekig, tudatosan bámulja a vele szemben ülő melleit, ilyenkor jogos a helyreutasítás, bár merem remélni, hogy ez annyira gyakran azért nem fordul elő.

Dr. Kibédi Varga Katalin, etikett szakértő:  A mai etikett esszenciája abban rejlik, hogy minden helyzetben legyünk tekintettel a másik félre.

Ahogy Barna is említette, a tekintet elkalandozása lehet véletlenszerű, de tudatos is, akár átfordulhat hosszabb ideig tartó bámulásba, ami rendkívül kellemetlen érzéseket válthat ki rajongása tárgyában.

Fiatal nőként jogosan érezheted azt, hogy a tested ilyen feltűnő módon történő szemrevételézese tiszteletlenség, amit nem hagyhatsz szó nélkül.

De, ez nem jelenti azt, hogy a rendreutasítás során a fiút/férfit megalázó, megszégyenítő helyzetbe hozhatod.

A szemkontaktus nagyon fontos, első lépésként próbálkozz azzal, hogy a kívánatosnál egy kicsit hosszabban, merevebben nézz a fiú szemébe. A hatás kedvéért még köhinthetsz is párat, és megérintheted az arcodat. Amennyiben ez nem vezet eredményre, tárgyilagos hangon közöld, hogy kényelmetlenül érzed magad ebben a helyzetben. Végül, a humor, a könnyedség sokat segíthet :,Na, jól megnézted őket, szuper, akkor folytathatjuk is a beszélgetést!”

Hogyan kezeljük az utcán tett megjegyzéseket idegen emberektől?

Ms Úszósapka:  Elég mindennapos esemény, hogy ezek primitív füttyögés formájában, vagy csak egy klisés, “viccesnek akar tűnni” beszólásként érkeznek. Ilyenkor eleinte felmegy a pumpa egy pillanatra, aztán már csak legyintesz és sétálsz tovább. A visszaszólás semmiképp nem tartozik a megoldások közé, ugyanúgy, ahogyan a rosszalló pillantás és a feltűnő zavarodottság jelzése sem. Az egyetlen céljuk ezeknek a füttyögéseknek, hogy észrevegyük őket, zavarba jöjjünk és visszaforduljunk.

Ha ezeknek egyszerűen nem teszel eleget, talán nem hangzik el egy második beszólás. Volt idő, hogy amikor kocsiból dudáltak rám, vagy az ablakból kiabálva/füttyögve tettek megjegyzést bármely testrészemre, bátran mutattam nekik a középső ujjamat, ami igazán kielégítő érzés volt, csak aztán beláttam, hogy ha egyszer megáll a kocsi és kiszállnak, abból nem jövök ki jól és inkább abbahagytam eme nőies szokásomat.

képünk illusztráció

A fapofával tovább sétálás, az ügy teljes ignorálása a legbarátibb és legtűrhetőbb megoldás a tirpák emberek lereagálására.

Barna: Erre nehéz mit írni, fiúk után nem igazán szólogatnak be, én meg nem szoktam élni ilyen módszerekkel. Számomra nagy rejtély, hogy akik füttyögnek, megjegyzéseket tesznek, pontosan mit is szeretnének elérni. Ezt kezdeményezésnek szánják? Esetleg poénnak?

Kibédi Varga Katalin: Érthető, hogy zavarbaejtő lehet amikor füttyentenek, ártalmatlan megjegyzéseket tesznek az utcán,

de nem kell feltétlenül arra gondolnod, hogy az illetőnek az a célja, hogy ettől rosszul érezd magad, vagy észrevedd őt.

Könnyedén, játékosan kell ezeket a helyzeteket kezelni és semmiképpen sem szabad megsértődni, durva megjegyzést tenni, vagy egyéb non-verbális jelekkel kifejezésre juttatni a véleményed. Az már a habitusodon múlik, hogy-hogy reagálsz:rezzenéstelen arccal folytatod tovább az utad, vagy esetleg megengedsz magadnak egy mosolyt is.

Következő cikkünkben Katalinnal a kamaszokra jellemző haverokkal, osztálytársakkal való  testi évődés témáját járjuk körbe, megkérdezzük szerinte hol a határ az ismerkedni akarás és a tolakodó közeledés között és megprobáljuk megtalálni azt a pontot, ahol a vonzalom kifejezése már zaklatássá válik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

képek: pixabay.com

2017 Kidsnews | All rights reserved