Hangszerész – Balázs Lajos hegedűkészítő mesterrel beszélgettünk


kidsnews (124éves) - 3 napja

Valószínűleg hallottál már hegedűszót, de nem biztos, hogy eszedbe jutott, milyen bonyolult és hosszú útja lehet egy rezgésnek, mire az a füledben gyönyörű hanggá változik.

És hogy hogyan lesz képes minderre egy darab fa? Hát úgy, hogy egy mester elkészíti, kifaragja. Hogy részletesebben tájékozódjak erről, meglátogattam Balázs Lajos hegedűkészítő mestert váci műhelyében.

Kidsnews.hu: Honnan jött az ötlet, hogy hangszerész lesz? Volt ennek a szakmának hagyománya a családjában?

Nem, nem volt a felmenőim között hangszerész. Az ötlet egyik hegedűtanáromtól jött, amikor egy baleset miatt abba kellett hagynom, amit addig csináltam. Így jutott eszébe, hogy ha nem hegedülhetek, akkor ismerkedjek meg a hangszerészettel. Voltak ismerősei, akikhez elmehettem megnézni a mesterek munkáját. Miután elmentünk a műhelybe, felötlött bennem, hogy én ezt szeretném megtanulni. Kezdetben Tatár Györgyhöz és Varga Mihályhoz jártam tanulni Zugligetre, miközben dolgoznom kellett a megélhetésért. Ők tanítottak ki, hogy aztán felnőtt fejjel tehessek több magánvizsgát az egykori Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskolában (itt akkor még volt egy hangszerész osztály). Ezek után kezdtem el dolgozni a szakmában. Hogy új eljárásokat ismerjek meg és képezzem magam, nyaranta kijártam külföldre, egy-egy mesternél eltöltöttem egy kis időt, majd hazajöttem és mestervizsgát tettem. 

Most egyébként van hangszerészeti képzés az állami oktatásban?

Igen, a Zeneművészeti Egyetemen nyílt egy hangszerkészítő, illetve restaurátor szak, azonban ide sem könnyű bejutni: kell hozzá érettségi, legalább két nyelvet kell beszélni valamilyen szinten a szakirodalmi hozzáférés miatt, és emellett kell találni egy mestert – ez a legnehezebb feladat.

Nagyon magas szintre került ez a szakma, annak ellenére, hogy nehéz pénzre váltani a tudásod.

Még ma is nehéz ezt a szakmát kitanulni, pedig az új képzéssel és különböző külföldi ösztöndíjakkal (pl. Olaszországba vagy Németországba) könnyítették a fiatalok életét. Érdekes, mert így visszajött az 1800-as években vett szokás: a hangszerész-kezdemény  elmegy egy mesterhez, ott segédként kitanulja a szakmát, majd elmegy külföldre “vándorútra”, hazajön, mestervizsgát tesz, és akár saját céhet is alapít. A történethez viszont hozzátartozik az is, hogy amikor mesterré avatják, az alany mindig rendezett egy kis mulatozást, amire elment az utolsó fillérje is, lényegében nulláról kezdett. Azonban a céh segített az anyagiakban is, ha kellett.

Mi volt Önnek a legnagyobb kihívás pályakezdésnél? Talán a kapcsolati tőke?

Nem feltétlenül. Igaz, hogy nagyon fontos a kapcsolati tőke ebben a szakmában: ha vannak ismerőseid, akkor van üzlet, de jól is kell dolgoznod, hiszen csak akkor ajánlanak másnak is. Nekem szerencsém volt, mert korábban jártam zenekarokba, ott voltak ismerőseim. Számomra a legnagyobb kihívás az új hangszerek eladása volt. Hangszerjavításból, és -restaurálásól élek, mert új hangszert csak egyet-kettőt készítek egy évben, ezek eladása csak pluszt jelent.

Egyébként nem megrendelésre készít hangszert?

Nem, általában nem. Én egy évben megcsinálok két hangszert, de az még érlelődik, még bejátszom, és csak utána adom el. Ezért mikor eladom, az már egy 3-4 éves hangszer.

képünk illusztráció

Pont ezért azt már rögtön be lehet dobni a mélyvízbe, nem kell bejátszani. Volt már olyan is, hogy bejöttek és megrendelték a hegedűt, de én általában előre dolgozom, így ha valaki rögtön szeretne egyet, az mindig 3-5 hangszerből válogathat. Nekem ez jobban bejött, mintha csak várnék a megrendelésekre.

Általában mennyi ideig készül egy hangszer?

Ezt nagyon sok minden befolyásolja. Általában 2-3 hét alatt megvannak az alkatrészek, de ezeket lakkozni kell, és az elkészítési idő attól is függ, hogy milyen lakkot használunk. Például ha szesz lakkot, akkor rövidebb ideig tart a száradás. Azonban így sem kevés: minden alkatrészre felviszünk egy alapozóréteget a lakk előtt, utána meg kell csiszolni, megtisztítani a szennyeződésektől, jön a lakk, csiszolás, tisztítás, lakk, csiszolás, tisztítás…

Mindig egy hétig kell száradnia a lakkrétegnek, és embere válogatja, hány réteg kerül fel.

Nálam a szesz lakkozás kb. 2-4 hónap. Na most az olajlakk megint mást: könnyebb vele a munka, nem ragadunk bele és szebben el lehet dolgozni, viszont lassabb a száradás, akár 3-4 hétig is eltarthat egy réteg. 7-8 hónapba telhet, mire elkészülünk az olajlakkozással. Közben “nyomásérzékeny-próbát” kell csinálnunk, vagyis a szélen belenyomjuk az ujjunkat a lakkozott alkatrészbe, és ha a lakkban marad a nyomat, akkor még nem száradt meg.

Lehet gyorsítani a dolgot, léteznek száradást gyorsító kemikáliák, de én szeretem a természetes száradást. Általában egy évet hagyok a lakkozásra, akkor biztos számomra a minőség. Ha készen van a lakkozás az összes alkatrészen, már csak össze kell szerelni a hangszert, lábat kell vágni neki, és lelket kell berakni. Amikor beletesszük a lelket, kialakulnak a rezgőkörök. Ha nem megfelelő a rezgőkör, bántja a fülünket, akkor igazítani kell a lelkén egészen addig, amíg olyan nem lesz, amit elképzeltünk.

Az egész hegedűkészítés így működik: van egy hang-ideálunk, és addig csináljuk a hangszert, amíg az a hang ki nem jön belőle.

Na most ezt a hang-ideált csak az tudja elképzelni illetve ellenőrizni, aki tud játszani az adott hangszeren. Ezért a jó mestereknek minimum középfokú hangszeres tudásuk van. Ha  megvagyunk, el lehet kezdeni játszani rajta. A bejátszás első szabálya: nem szabad kímélni a hangszert. A bejátszásnak pont az a lényege, hogy teszteljük a munkánkat, és hogy bejáratódjanak a rezgőkörök.

Hogyan jön létre a hang a hegedűben?

Amikor vonóval húzzuk a hangot, a lószőr mikroszkopikus fűrészfogai ún. transzverzális rezgést keltenek, ami hosszirányú rezgésbe megy át a húron. Eléri a lábat, a láb átadja a tetőnek, a tetőben szétterjed. A rezgések erősítésében nagyon fontos a lélek és a gerenda. A gerendát mindig régi fából csinálom, ez is egy legalább száz éves törzsből van. A gerenda módosítja, erősíti a mélyebb húrok hangjait, a lélek átviszi a hátnak a rezgést és erősíti a magasabb húrok hangjait, szakszóval a diszkantot. A háton is szétterjed rezgés, így keletkezik egy vákuum a testben és az nyomja ki a hangot az F-lyukakon. Nagyon bonyolultnak hangzik és az is, de szerintem ez a világ legzseniálisabb találmánya. 🙂

Volt, hogy saját eljárásokat próbált ki?

Igen, pl. a lakkozással nagyon sokat kísérleteztem, mire megtaláltam a számomra leginkább megfelelő technikát. Ezen kívül is megpróbálok néhány egyedi részletet belevinni a hangszerekbe (persze úgy, hogy ne zavarja meg az összképet), de nagyrészt nem szabad hozzányúlni, mert a hegedű már kiforrott. A brácsa viszont… Ott még van terület, amit nem aknáztak ki, akusztikailag még nagy lehetőségek rejlenek a hangszerben. 🙂 Szerintem úgy juthat előre az ember, úgy fejlődhet, ha kísérletezik. És igen, volt, hogy le kellett szednem az egész lakkréteget, de megérte.

Önnek melyik részét volt a legnehezebb megtanulni a hegedűkészítésben?

képünk illusztráció

Szerintem a legnehezebb beállítani a hegedűt. Kell hozzá hallás, látás, szaglás – erre felnevetek – nem vicc! Egy jó hegedűkészítőnek ezek az alapismérvei.

Képzeld el, hogy hoznak neked egy hegedűt, hogy becsüld meg, hány éves, ki készítette és hol, netalán hamisítvány-e (bizony van ilyen).

Ilyenkor a legelső a látás: megnézed, van-e jellegzetes stílusjegye, milyen színű, megvizsgálod a csigát. Jön a szaglás: megszagolod, és ha érzed a lakkot, akkor tudod, hogy frissen lakkozták, ha pedig “pisiszagot” érzel, akkor tudod, hogy romlik az enyv a hangszerben. Megnézted, megszagoltad, és következtetsz egy eredményre 50-60%-os biztonsággal. Ha erről tanulmányt készítenek, vagy szakvéleményt kell adni, akkor azért részletesebb vizsgálatoknak vetik alá, például karbonos kormeghatározásnak. 

Kinek ajánlaná a hangszerész szakmát?

Annak, aki elhivatott, mert kell egyfajta elhivatottság, hogy a nehézségek ellenére szeressük a munkánkat. Kell hozzá kíváncsiság is: az újításokat mindig a kíváncsi emberek vitték véghez. Ha megvan benned az elhivatottság és a kíváncsiság, kísérletezni fogsz. Ezekre mindig szükség van.

Ha eldöntötte, hogy hangszerész lesz, mindenképp keressen egy mestert. Én is tanítok, de persze csak a gyakorlati oktatásban veszek részt, az elméletet az iskola adja. Az a probléma, hogy sokan csak azt látják ebben a szakmában, hogy jól lehet vele keresni, az üzlet, az üzlet, az üzlet. A másik gond pedig az, amiért oly sokan kedvetlenek: nem azt csinálják, amit szeretnek. Igaz, hogy többirányú ismeretanyagot igényel ez a szakma, nagyon nehéz megtanulni biztonsággal használni az életveszélyes faipari eszközöket, nehéz önuralmat gyakorolni, ha nem sikerül valam, és nehéz türelmesnek lenni, ha már 7 hónapja csak szárad a lakk. Azonban mégis csodálatos dolog, hogy egy farönkből rezgéseket, hangokat, vagyis egy fantasztikus hangszert tudsz alkotni. Szóval azt üzenem a leendő kollégáknak: gondolják meg.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

képek: pixabay.com

2017 Kidsnews | All rights reserved