Mégsem ütközések alakították ki a Naprendszer bolygóit?


kidsnews (124éves) - 2 hete

Az uralkodó nézet szerint Naprendszerünkben a nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká, de egy távoli égitest adatainak elemzése alapján néhány csillagász most mégis arra jutott, hogy a kialakulásukat nem egészen így kell elképzelni – írja a BBC hírportálja.

Az új adatok ugyanis arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben kellett, hogy összeálljon.

“Az 1960-as évek végétől vált uralkodóvá a nagy erejű összeütközések elmélete, és nemrég merült fel egy másik teória a békés anyaghalmozódásról. Az első most értelmét vesztette, így csak a második maradhatott fenn. Ritkán fordul ez elő a bolygókutatásban, de most rendeztük a kérdést”

– mondta el a BBC-nek Alan Stern, a tanulmány vezető kutatója.

A döntő adatok a Naprendszer legkülső, úgynevezett Kuiper-övének egy Arrokoth nevű égitestjéről származnak. Az objektum a Naptól, több mint hatmilliárd kilométerre van, és annak az időnek az emlékét őrzi, amikor a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult.

Az Arrokoth a legtávolabbi égitest, amely mellett űreszköz elrepült. Hat éve fedezték fel, akkoriban 2014 MU69-ként emlegették. Két, egymással érintkező lapos korongból áll, bár eleinte úgy tűnt, egy kisebb és egy nagyobb labdából épített hóemberre hasonlít inkább.

Az Arrokothról az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája, a New Horizons gyűjtött adatokat, amikor tavaly januárban elrepült mellette. A felvételek és az adatok először kínáltak lehetőséget a tudósoknak, hogy megállapítsák, durva ütközések vagy békésebb folyamatok alakították ki a bolygókat. Stern és kutatócsoportja nem talált összeütközések nyomaira.

Se törések, se becsapódások nem mutatkoztak, ami azt jelenti, hogy az objektumok békésen torlódtak össze.

A Kuiper-öv égitestjei a Naprendszer kialakulása óta nagyrészt változatlanok maradtak, a letávolabbi idők fennmaradt kövületeinek számítanak. A békés kialakulás elméletét 15 éve dolgozta ki Anders Johansen, a svéd Lundi Obszervatórium kutatója még PhD-hallgató korában. Az elmélet számítógépes szimulációk közben merült fel, de Johansen eleinte azt hitte, hibás volt a kódolás, vagy a számítást rontotta el.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

BBC, MTI, NASA

Kiemelt kép: ESA/Hubble & NASA, A. Seth

2017 Kidsnews | All rights reserved