Mik azok a fake news-ok? Tényleg börtön jár az álhírterjesztésért?


kidsnews (127éves) - 2 hónapja

 „A Kiberbűnözés Elleni Főosztály munkatársai azonosították azt a youtubert, akinek videóblogjában elsőként, 2020. március 10-én jelent meg az a minden alapot nélkülöző híresztelés, hogy az operatív törzs a főváros lezárására készül.” – „2020. március 18-án elfogták az álhírt közlő 23 éves pusztaberki lakost, és közveszéllyel fenyegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki”  – olvasható a police.hu hírfolyamában. 

Márciusban számtalan hírt hallottunk arról, hogy az egyenruhások fake news terjesztőkre csaptak le, és álhír oldalak üzemeltetői ellen indítottak eljárást.

A koronavírus esetében ugyanis a kattintásvadász tartalmak különösen veszélyesek lehetnek, így érthető a hatóságok szigorú eljárása. Az álhírek terjesztése jogi szempontból azonban nem csak most a koronavírus járvánnyal összefüggésben bűncselekmény. Mindezekkel kapcsolatosan dr. Magyar Erika szakértőnket kérdeztük.

Kezdjük az elején: Mi az álhír, és mi az a rémhírterjesztés? 

“Az álhírek (fake news, hoax) elsődlegesen politikai vagy gazdasági célból nyilvánosságra hozott, valótlan vagy elferdített valóságtartalommal rendelkező hírek. “

Nem újkeletű dolog az emberek gondolkodását hamis tényekkel befolyásolni, cselekedeteiket irányítani, kihasználni bizonyos élethelyzeteiket, amelyekben még fogékonyabbak az információkra. Az álhírek azonban az internet és a közösségi platformok megjelenése óta váltak életünk mindennapos szereplőivé. Bármilyen téma kapcsán találkozhatunk velük, céljuk pedig az, hogy az olvasó gondolkodását és ezáltal tetteit befolyásolják (pl. bizonyos termék megvásárlására késztessék). 

Mivel sok problémát okoztak társadalmi szinten, így komoly szankcionálás kezdődött visszaszorításuk érdekében, amelyek célja elsődlegesen a nyugodt és pánikmentes társadalmi élet védelme.

Álhírek megosztásával, terjesztésével többek között a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338.§) bűncselekménye is megvalósítható. Ennek alapján, aki közveszéllyel járó esemény (tűzvész, árvíz, földrengés, járvány stb.) bekövetkezésére vonatkozóan szándékosan valótlan tényt közöl, amely alkalmas a köznyugalom megzavarására bűncselekményt követ el.  

Ez lehet nem létező robbanószerkezet elhelyezése vagy épp egy földrengés várható bekövetkezésére felhívás, de akár annak terjesztése is, hogy a helyi menza romlott ételt szolgál fel, ezért tömeges megbetegedés várható. A lényeg, hogy a közveszély még nem történt meg, de a terjesztő ennek hírével próbál nyugtalanságot kelteni. Járvány idején azt állítani, hogy az Operatív Törzs Budapest lezárására készül már rémhírterjesztésnek (Btk. 337.§) minősül, mivel már fennálló vészhelyzettel kapcsolatos az állítás.

A szabályozás magyarázata szerint a cselekmény kizárólag tűzvész, árvíz, földrengés és egyéb közveszéllyel járó, már fennálló veszélyhelyzetek során és annak helyszínén tanúsított pánikkeltés, azaz tudottan valótlan tények állítása, amelyek alkalmasak arra, hogy zavart, félelmet keltsenek emberek nagy számú csoportjában. A szabályozás célja annak megelőzése, hogy emberek a valótlan híreszteléseknek alapot adva olyan magatartást tanúsítsanak, amelyek károsak a társadalomra, mint pl. a tömeges árufelvásárlások vagy a települések tömeges elhagyása.

illusztráció/pixabay.com

A kormány a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel az alábbi bekezdéssel egészítette ki a rémhírterjesztés tényállását, amely március 31-én életbe is lépett:

Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A kiegészítés magyarázata alapján különleges jogrend (mint ami jelenleg is fennáll) idején súlyosabban bünteti a rémhírterjesztőket, és mivel a jelenlegi járvány és az azzal összefüggő védekezés az egész országot érinti, így az ország bármely szegletében megvalósítható. A bűncselekmény súlyát pedig attól teszi függővé, hogy az országot fenyegető veszély elleni védekezés eredményességét milyen szinten befolyásolja, akadályozza az adott kijelentés. A jogszabály igen tágan fogalmaz, így az esetek megítélése sem lesz egyszerű. Mind a közveszéllyel való fenyegetés, mind a rémhírterjesztés szándékosan követhető el, azaz az elkövetőnek tisztában kell lennie, hogy nyilvánosság előtt, valótlan tényeket közöl, amely alkalmas arra, hogy pánikot keltsen (nem szükséges, hogy a pánik be is következzen). Valós tény állítása, még ha alkalmas is lenne köznyugalom megzavarására, nem minősül bűncselekménynek. 

Mindezek alapján tényleg egyértelműen kijelenthető, hogy az internetes tartalmak szűrése, az áloldalak üzemeltetőinek felelősségre vonása az egyedüli megoldás az álhírek visszaszorításában? 

Az Alkotmánybíróság rémhírterjesztéssel kapcsolatosan meghozott korábbi határozata ([18/2000. (VI. 16.) AB hat., Indokolás, III. 4. pont]) szerint az internet az elektronikus véleménynyilvánítás lehetőségének széleskörű megteremtésével nem csak a hamis tájékoztatások súlyát és gyakoriságát növelte meg, hanem ennek cáfolatához, azaz a valóságnak megfelelő tények közlésének és bizonyításának lehetőségéhez és eredményességéhez is hozzájárult. Így a világháló, amennyiben a demokratikus elveknek megfelelően működik „igen hatékony eszköz a köznyugalom megzavarásának megelőzésében, illetve a közvélemény félrevezetésével, hiányos tájékoztatásával, a mesterséges pánikkeltéssel megzavart köznyugalom gyors helyreállításában”. 

Azt gondolom, hogy amellett, hogy védekezési tervekre késztetjük a techvállalatokat és szankcionáljuk a szándékos álhír- és rémhírterjesztőket, az azokat „fogyasztók”, az olvasók oldalán elérhető lehetőségeken is el kell gondolkodnunk. Hiszen az álhírek terjedését az azoknak alapot adó fogyasztói attitűdök tartják fenn. A következő cikkben körbejárjuk, hogy egyéni szinten mit tehetünk, miként változtathatunk hírfogyasztási szokásainkon.

Készült a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

kiemelt képünk illusztráció / pixabay.com

2017 Kidsnews | All rights reserved