Segítség, megosztottam egy álhírt, akkor engem most letartóztatnak?


kidsnews (127éves) - 3 hónapja

Előző cikkünkben kiveséztük, hogy mit jelent a „fake news” milyen szankciókra számíthat az, aki valótlan állításokat tesz közzé a világhálón. Persze legtöbben nem szándékos rémterjesztőként vagy értelmi szerzőként jegyezzük ezeket a bejegyzéseket, hanem sokszor mi magunk áldozatai vagyunk a kamuhíreknek. Most dr. Magyar Erikával járjuk körbe, hogy egyéni szinten mit tehetünk az érdemi kommunikációt fojtogató üzenetek visszaszorításáért.

Mi a helyzet akkor, ha én valóban elhiszem az állítást és úgy terjesztem?

Kérdésként merülhet fel. hogy hol húzódik a határ a véleménynyilvánítás szabadsága és az álhírek megosztása között. Nagyon nehéz megfigyelni és úgy közölni tényeket, hogy abban semmilyen értékítéletet nem fogalmazok meg, a vélemény pedig sokszor eltér az általánosan elfogadott valóságtól, igazságtól.

Amennyiben azonban a tények valóságtartalmát szándékosan ferdítjük el, hogy azzal gazdasági előnyt szerezzünk (pl. kattintásvadászat) vagy más rosszhírét keltsük már álhírterjesztésről beszélhetünk.

Nagyobb felelőssége mindenképpen az álhír készítőjének, kitalálójának van, akinek tudnia kell arról, hogy az adott tény, állítás hamis. Az olvasó, hírfogyasztó egyéni felelőssége azonban szintén hatalmas ebben a kérdésben, hiszen a félretájékoztatás sikere egyértelműen azokhoz köthető, akik azt tovább küldik.

Képünk illusztráció

A kanadai Regina Egyetem pszichológusai 2500 amerikaival végeztek kutatást arra vonatkozóan mennyire képesek megállapítani egy hír valódiságát. Az eredmények alapján arra jutottak, hogy az emberek egészen jól felismerik a hamis híreket, azonban ennek ellenére szívesen megosztják azokat, ha annak üzenete megerősíti politikai véleményüket.

Amennyiben azonban akár csak egy kérdést is feltesznek a hír kapcsán, amely annak valódiságára utal és elgondolkodtatja az olvasót, már csökken a megosztási hajlandóság. Így arra jutottak, hogy sok esetben az álhírek könnyű, érthető megfogalmazása és üzenete miatt sokak számára fogyaszthatóbbak és fel sem merül az emberekben annak hamissága, mindaddig míg figyelmüket erre nem irányítják. Így az álhírek miatti probléma kezelése kapcsán mindenképpen változtatnunk kell hírfogyasztói szokásainkon.

Mit tehetünk? Az internet böngészése során mindig legyen felkapcsolva a képzeletbeli jelzőlámpánk, amely kritikus gondolkodásra késztet bennünket?

Az álhírek, rémhírek kiszűrése tudatosságot igényel, amelyben az alábbi javaslatok talán segítséget nyújthatnak:

  • Sokszor már a cikk főcíme felkeltheti bennünk a gyanút, hogy álhírrel van dolgunk, főként ha szenzációhajhász vagy túlzott mértékű érzelmeket közvetít.
  • Keressünk rá a forrásra: megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik-e ahhoz, hogy az adott kérdésben tanácsot adjon, irányt mutasson?
  • A cikk állítása önmagában hihetőnek vagy épp túlzásnak tűnik-e?
  • A cikk olvasását követően végezzünk önvizsgálatot arra vonatkozóan, hogy hiedelmeink vagy épp érzéseink mennyire befolyásolnak minket abban, hogy állításait igaznak fogadjuk el. Attól még, hogy a saját véleményünket erősíti meg, támasztja alá, még nem feltétlenül igaz is.
  • Vizsgáljuk meg a témát többféle nézőpontból, keressünk más véleményeket is, illetve a környezetünkben élő személyektől is kérhetünk tanácsot. Én például minden egészséggel, gyógymódokkal kapcsolatos kérdésben is kikérem orvos nővérem tanácsát.

Segítségünkre lehetnek azok az oldalak, amelyek összegyűjtik az álhírportálokat és egyéb tanácsokat is adnak az álhírek kezelésében. 

Ma már szinte minden kérdésben találunk pro és kontra véleményeket, így nagyon nehéz valóban hiteles ajánlásokat találni. Ha már megosztásra szánjuk magunkat igyekezzünk olyan írások mellett dönteni, amelyek ésszerűek, átgondoltak, ellenőrizhető tényeken alapulnak és inkább tényközlésből, mint véleménynyilvánításból állnak.

Ha ismerősünk oszt meg hasonló tartalmakat, próbáljuk meg felhívni a figyelmét arra, hogy  álhírekről van szó és tegyük ezt a legtámogatóbb módon és segítsük őt abban, hogy a későbbiekben hogyan ismerheti fel a valótlan tartalmakat.

Azinformáció pontosan annyit ér, amennyit a forrása. (Dan Brown)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

Fotó: Gerd Altaman ;Smailax

2017 Kidsnews | All rights reserved