Kidsnews-felelek


Kidsnews-felelek:gyerekpszichológus,agymanók,pszichológia,gyermekpszichológia,válás,felvilágosítás,szex,szexuális felvilágosítás,kamasz,kamaszoknak,nő,női,fiú,férfi,nemi szerv,,partner,szerelem,első kapcsolat,járás, csajok és pasik,maszturbálás,peteérés,fogamzásgátlás,önkielégítés,g pont,óvszer,zaklatás,bullying,szüzesség,válaszol,depresszió,pattanás,gyakori,kérdések


9. osztályba járó lány vagyok, és amióta elkezdtem a sulit, engem bántanak az osztálytársaim. Barátaim egyáltalán nincsenek pluszba még piszkálnak is az osztálytarsaim. Sokszor kinevetnek a megjelenésem miatt. Az az igazság hogy a szüleim nagyon szigorúak velem és így ezeket a dolgokat nem engedhetem meg magamnak mert nem engedik meg nekem. Aztán a tanulásba menekültem de azért is piszkálnak hogy stréber vagyok. Ami utoljára betette a kaput hogy első perctől tetszik egy srác aki most jár 13.-ba ilyen plusz egy évre, és kiderült hogy az osztályból az egyik lány vele jár. Ott összeomlottam kezdek teljesen tönkremenni nem bírom a sok bántást, szüleim hallani sem akarnak más suliról. Mit tegyek?

Mit gondolsz arról, hogy miért nincsenek barátaid? Tényleg azon múlik ez, vagy az, hogy bántanak, piszkálnak, hogy milyen ruhába jársz, vagy hogy jó tanuló vagy? Szerintem az, hogy valaki a szülei értékrendjének megfelelően viselkedik, öltözködik ebben az életkorban teljesen természetes. Lehet, hogy Neked az ő elvárásaival, normáival van gondod? Vagy azzal, hogy úgy érzed, hogy emiatt bántanak, piszkálnak téged? Egy másik iskolában másként lennének ezek? Szeretnélek megnyugtatni. Teljesen rendben van, hogy összeomlasz azon, hogy ha a neked tetsző fiú az osztálytársaddal jár. Szerintem, amit átélsz most, az egy fontos állomás a felnőtté válásodhoz. Önállóan kell rátalálnod arra, hogy kikkel, milyen értékek mentén tudsz/akarsz kapcsolatba kerülni, milyen „szerepekre” vágysz, és hogy ezeket hogyan tudod elérni. Szembesülsz azzal, hogy ha bántanak, neked kell kiállni magadért, illetve, hogy megértsd, hogy mi miért történik.


Idén költöztünk ki Angliába, és nagyon egyedül érzem magam az osztályban. Van egy-két ember, akivel beszélgetni szoktam, de amúgy egyiket se mondanám a barátomnak.  Mit tehetnék hogy beilleszkedjek?

Természetes, hogy a beilleszkedésed nem zökkenőmentes. Próbálj türelmes lenni, hidd el, hogy idő kell neked és a többieknek egyaránt, hogy megszokjátok ezt az új helyzetet. A barátságok kialakulásához is idő kell. És ahhoz is, hogy azt feldolgozd, amit itthon hagytál.


 

Egy éve volt meghalt az édesapám amit jó ideig nem tudtam feldolgozni, szinte mindig szomorú voltam, nem szerettem emberek közelébe menni és beszélni, túlérzékennyé váltam. Azelőtt pozitív voltam és életvidám. Mostanában, hogy kezdenék visszatérni a régi kerékvágásba, állandóan hangulat ingadozásaim vannak, egy két óráig kirobbanóan boldog vagyok, utána depresszív hangulatú. Azt vettem észre, hogy nem tudatosan vágyok az állandó szomorúság nyugalmára. Mit tegyek?

A gyász feldolgozásának van egy folyamata, aminek vannak szakaszai (erről sok információt találhatsz a neten), de igaziból mindig egyéni módon történik. Szerintem az a fontos, hogy legyél türelmes, elfogadó magaddal. Próbálj engedélyt adni arra, hogy lehetsz felszabadult és vidám is. Egy veszteség – főként, ha hozzánk közelálló, számunkra fontos személyről van szó – mindig felveti azt a kérdést, hogy folytatható-e az élet, akkor, ha a másik hiányában már semmi nem lesz ugyanolyan. Mit gondolsz édesapád, mit tanácsolna Neked?


Mindig egyedül vagyok/voltam, sosem voltak barátaim. Nagyon sokat vagyok itthon. Mindent egyedül csinálok. Barátnőm sem volt soha. Nagyon zavar engem, de úgy érzem sosem fog ez már változni. Nem foglalkozik velem senki, nem érdeklek senkit, levegőnek néznek.

Rajtad múlik, hogy változtatsz-e ezen. Tudom, hogy nehéz kezdeményezni, hogy mindenki fél attól, hogy visszautasítják, de ha kívülről várod a megoldást, a csodát, akkor az sokkal kisebb valószínűséggel fog megtörténni. Érdemesebb lenne azt tisztázni, hogy vajon miért alakult ez így. Mi a Te részed ebben? Úgy látom, hogy egy olyan „ördögi” körbe kerültél,


14 éves vagyok és nagyon kínos hamis dolgokat pletykálnak rólam a suliban és most már a Népszerűbb vagyok, de nem én akartam az lenni. Már töröltem magam minden közösségi oldalról, már az utcán kapucniban járkálok, mert az ismerőseim összesúgnak a hátam mögött. Félek utcára járni, iskolában is leghátul ülök egyedül. Mindennap sírok, mindennap kérdezgetik, hogy tényleg igaz-e a pletyka. Mit tegyek?

Nem egyértelmű a leveledből, hogy Te csináltál (mondtál, írtál, posztoltál) valamit, aminek ez lett a következménye, vagy hogy miért kerültél ebbe a nehéz helyzetbe? Az látszik, hogy szégyelled magad. De, még ha rajtad is múlt, hogy ez így alakult, abban biztos vagyok, hogy vannak olyan tulajdonságaid, értékeid, ami miatt máshogy is láthatnak. Gyűjtsd össze ezeket a magad számára, és tedd láthatóvá mások felé is. Próbálj úgy tekinteni arra, ami éppen most történik veled, hogy mit tanulhatsz belőle. Keress olyan személyt, akivel beszélhetsz érzéseidről, gondolataidról.


2017 Kidsnews | All rights reserved