Kidsnews-felelek


Kidsnews-felelek:gyerekpszichológus,agymanók,pszichológia,gyermekpszichológia,válás,felvilágosítás,szex,szexuális felvilágosítás,kamasz,kamaszoknak,nő,női,fiú,férfi,nemi szerv,,partner,szerelem,első kapcsolat,járás, csajok és pasik,maszturbálás,peteérés,fogamzásgátlás,önkielégítés,g pont,óvszer,zaklatás,bullying,szüzesség,válaszol,depresszió,pattanás,gyakori,kérdések


Idén költöztünk ki Angliába, és nagyon egyedül érzem magam az osztályban. Van egy-két ember, akivel beszélgetni szoktam, de amúgy egyiket se mondanám a barátomnak.  Mit tehetnék hogy beilleszkedjek?

Természetes, hogy a beilleszkedésed nem zökkenőmentes. Próbálj türelmes lenni, hidd el, hogy idő kell neked és a többieknek egyaránt, hogy megszokjátok ezt az új helyzetet. A barátságok kialakulásához is idő kell. És ahhoz is, hogy azt feldolgozd, amit itthon hagytál.


 

Egy éve volt meghalt az édesapám amit jó ideig nem tudtam feldolgozni, szinte mindig szomorú voltam, nem szerettem emberek közelébe menni és beszélni, túlérzékennyé váltam. Azelőtt pozitív voltam és életvidám. Mostanában, hogy kezdenék visszatérni a régi kerékvágásba, állandóan hangulat ingadozásaim vannak, egy két óráig kirobbanóan boldog vagyok, utána depresszív hangulatú. Azt vettem észre, hogy nem tudatosan vágyok az állandó szomorúság nyugalmára. Mit tegyek?

A gyász feldolgozásának van egy folyamata, aminek vannak szakaszai (erről sok információt találhatsz a neten), de igaziból mindig egyéni módon történik. Szerintem az a fontos, hogy legyél türelmes, elfogadó magaddal. Próbálj engedélyt adni arra, hogy lehetsz felszabadult és vidám is. Egy veszteség – főként, ha hozzánk közelálló, számunkra fontos személyről van szó – mindig felveti azt a kérdést, hogy folytatható-e az élet, akkor, ha a másik hiányában már semmi nem lesz ugyanolyan. Mit gondolsz édesapád, mit tanácsolna Neked?


Mindig egyedül vagyok/voltam, sosem voltak barátaim. Nagyon sokat vagyok itthon. Mindent egyedül csinálok. Barátnőm sem volt soha. Nagyon zavar engem, de úgy érzem sosem fog ez már változni. Nem foglalkozik velem senki, nem érdeklek senkit, levegőnek néznek.

Rajtad múlik, hogy változtatsz-e ezen. Tudom, hogy nehéz kezdeményezni, hogy mindenki fél attól, hogy visszautasítják, de ha kívülről várod a megoldást, a csodát, akkor az sokkal kisebb valószínűséggel fog megtörténni. Érdemesebb lenne azt tisztázni, hogy vajon miért alakult ez így. Mi a Te részed ebben? Úgy látom, hogy egy olyan „ördögi” körbe kerültél,


14 éves vagyok és nagyon kínos hamis dolgokat pletykálnak rólam a suliban és most már a Népszerűbb vagyok, de nem én akartam az lenni. Már töröltem magam minden közösségi oldalról, már az utcán kapucniban járkálok, mert az ismerőseim összesúgnak a hátam mögött. Félek utcára járni, iskolában is leghátul ülök egyedül. Mindennap sírok, mindennap kérdezgetik, hogy tényleg igaz-e a pletyka. Mit tegyek?

Nem egyértelmű a leveledből, hogy Te csináltál (mondtál, írtál, posztoltál) valamit, aminek ez lett a következménye, vagy hogy miért kerültél ebbe a nehéz helyzetbe? Az látszik, hogy szégyelled magad. De, még ha rajtad is múlt, hogy ez így alakult, abban biztos vagyok, hogy vannak olyan tulajdonságaid, értékeid, ami miatt máshogy is láthatnak. Gyűjtsd össze ezeket a magad számára, és tedd láthatóvá mások felé is. Próbálj úgy tekinteni arra, ami éppen most történik veled, hogy mit tanulhatsz belőle. Keress olyan személyt, akivel beszélhetsz érzéseidről, gondolataidról.


Van egy lány, akiről csúnya dolgokat mondtam, mielőtt ténylegesen megismertem, amit megbántam már. Beszéljek vele erről?

Szerintem a beszélgetés, a dolgok tisztázása mindig jót tesz a kapcsolatoknak. Lehet hibázni, (pl. túl hamar véleményt formálni, vagy ítéletet alkotni elhamarkodottan) és ezt lehet vállalni is. Ez nem könnyű, de sokat lehet tanulni belőle.


2017 Kidsnews | All rights reserved