Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországnak a sztálini szovjet hatalom elleni forradalma, és a szovjet megszállással szembeni szabadságharca, amely a modernkori magyar történelem meghatározó eseménye lett.
Az egész a budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án.
A tömegtüntetés, az akkori pártvezetés hibás és ellenséges reakciója, valamint a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz lángra lobbantotta még aznap éjjel Magyarországot, és fegyveres felkeléssé vált az eredetileg tüntetésnek szánt esemény.
A forradalom kezdetén úgy tűnt, szerencsésen alakulnak az események, hiszen a kormány megbukott, a szovjet csapatok megkezdték a kivonulást, így az ország demokratikus átalakulása megkezdődhetett.
November első napjaiban az új, Nagy Imre által vezetett kormány megkezdte a tárgyalásokat az akkori Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi, katonai és politikai szerveződésből való kilépéséről és az ország semlegességéről.
Az újonnan alakult pártok nagyrészt nem akarták a háború előtti politikai, társadalmi rendszer visszaállítását. A többpártrendszerben, a parlamentáris demokráciában és a szabadságjogok helyreállításának szükségességében hittek. Az országban mindenki bizakodó volt a jövővel kapcsolatban, a munkások a sztrájkok befejezéséről és a munka felvételéről döntöttek, de a háttérben a Kreml urai már döntöttek a katonai beavatkozásról.
A szovjet vezetés meggondolta magát, miután meggyőződött arról, hogy a nyugati nagyhatalmak nem adnak a magyar kormánynak segítséget.
A szuezi válság lényegtelen helyre sorolta a magyar forradalom ügyét a nagypolitika porondján. A nemzetközi alkudozások során az amerikaiak kinyilvánították, hogy a közép-európai térség országai nem tartoznak a közvetlen érdekszférájukba. Így lényegében szabad kezet kapott a Szovjetunió magyar ügyben.
November 4-én a szovjet hadsereg hadüzenet nélküli háborút kezdett meg Magyarország ellen. A sokszoros túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott forradalma a fegyveres felkelők ellenállásának legyőzésével fejeződött be Csepelen november 11-én.
A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, többségük Ausztria felé menekülve.
A durva megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egy emberként elítélte, mégis 1957. januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be és sokukat kivégezték.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a Twitter-en és most már a YouTube-on is.
