Mikulás vagy Télapó?


kidsnews (127éves) - 3 éve

Magyarországon december 6. napján Miklós nevenapját ünnepeljük, amelynek előestéjén a gyerekek apró ajándékot kapnak Szent Miklóstól, akit Mikulásnak és Télapónak is szoktunk hívni. Az elnevezésen egyébként sokan szoktak vitatkozni, de valójában nem mindegy, hogy Mikulás vagy Télapó!? A mi családunkban a Mikulás az év utolsó hónapjának 5. napjának éjszakáján hoz ajándékot, akit hívhatunk Télapónak is, december 24. pedig a Jézuskától kapjuk a meglepetést, de ez nem mindenhol van így.

Annak jártunk utána, hogyan terjedt el ez a népszokás.

A napjainkban ismert Mikulás, aki piros ruhában, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékoz a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, egy római tartomány püspökének népies alakja, aki a gyermekek védőszentje. Az évek során az ajándékosztó szerepe egy mondához köthető, amely szerint a városában élt egy nincstelen férfi három lánygyermekével, akiket anyagi helyzetük miatt nem tudott kiházasítani.

Miklós a püspök megsajnálta őket és egy éjszaka arannyal teli tarsolyt helyezett az ablakukba. A szájhagyomány útján terjedő történet egy másik verziója szerint viszont nem egy éjszaka, hanem három egymást követő este, míg megint más állítások szerint három éven át tette ezt. A ciklikus jelleg tehát ide vezethető vissza.

A zokniba, csizmába való ajándékozásra, és a kémény képbe kerülésére is van magyarázat: a legenda szerint a harmadik évben az ablak zárva volt, így Miklós püspök nem tudta elhelyezni az erszényt, ezért felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat, a harmadik lány éppen ekkor tette harisnyáját száradni a kémény alá, így a pénzzel teli bugyelláris pont belehullott. A mítosz szerint az utolsó alkalommal az apa lefülelte a püspököt és azóta köthető a nevéhez az ajándékosztó szerep.

kép: pixabay.com

Vannak akik szerint a katolikus vallás merítkezett az északi népek hagyományaiból is akik a téli napfordulókor meglepték egymást aprósággal. Ennek egy átvetülése, hogy egy szász isten ajándékokkal teli szekeret hajtott az égbolton, amit a keresztények később Szent Miklós alakjával párosítottak.

Magyarországon a népi hagyományok német hatást tükröznek. Kezdetben diákok, majd a felnőttek is, szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklósról, amely szokásjog alapján került hazánkba.

Az ünnepnap előestéjén a Mikulásnak elnevezett, pirosba öltözött idős férfi, házról házra járt, dicsérte, ajándékokat osztott a gyerekeknek, vagy megregulázta őket.

Miklós-napon a hagyományos ünneplést a településeken álarcos, jelmezes játékkal az „alakoskodás”néven tartották. Az 1900-as évek előtt a fiatalok házról-házra jártak Miklós napján ijeszteni, amikor hosszú láncaikat csörgették, ebben az időszakban kiszorult a karácsonyra való lelki készülődés, és a gonosz-űző jelleg lett hangsúlyosabb. Ezt később betiltották a gyermekek ijesztgetése miatt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém „Láncos Miklós”, aki egyszerre jutalmazott és büntetett. Szerencsére a Mikulás jóságos alakját őriztük meg az évszázadok alatt, így a kettőségből az ajándékot osztó jellege van túlsúlyban, míg büntető alakja és az ijesztgetés a virgács osztásban merül ki. A falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a lánccsörgető alakoskodás, akit végül kiszorított a jóságos Mikulás.

A Mikulás 1958-ban Budapesten / fortepan.hu

A mai forma a szaloncukorból, különböző édességekből a déli gyümölcsökből álló csomag ablakba helyezése a 19. század végére alakult ki teljesen. Manapság december 5. éjjelén, illetve december 6. hajnalán a kicsik a kitakarított cipőjükbe kapnak ajándékot, vagy éppen virgácsot, a meglepetés pedig attól függ, hogy az elmúlt évben hogyan viselkedtek.

A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány a globalizáció hatására megváltozott: addig amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki a mi jóságos Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle.

Hazánkban egyes feljegyzések arra engednek következtetni, hogy a Télapó egy mesterségesen kialakított kifejezés a Mikulás helyettesítésére, mert a Mikulás szót a kommunizmus idején a erre szerették volna cserélni.

A Télapó elnevezés 19. századi megjelenését bizonyítja, hogy számos magyar költő és író használta műveiben. Ennek oka lehet az, hogy a különböző kultúrkörök hatással vannak egymásra és például az angolszász területeken Santa Claus néven karácsonyi ajándékhozó alakká vált Mikulás, és története szerint az Északi-sarkon lakik. A gyerekek karácsony előtt levelet küldenek neki kívánságaikkal.

kép: fortepan.hu

A globalizált Santa Claus (Mikulás/Télapó/Karácsony apó) a kilenc repülő rénszarvas által vontatott szánjával december 25-én egy éjszaka alatt körbejárja a Földet, és a kandallóra tett zoknikba, harisnyákba apró ajándékokat helyezve lepi meg a gyerekeket, akik tejjel és süteménnyel várják.

A Mikulás alakjára tehát nálunk használatos a Télapó elnevezés is, ami feltételezhetően teljesen téves összemosással azonosítanak az angolszász országokban lévő Santa Claussal, aki a karácsonyi ajándékokat hozza ott.

Tehát itthon mindegy, hogy Mikulás, vagy Télapó, de a mi hagyományaink szerint Szent Miklós napjával összefüggésben ajándékoznak és nem karácsonykor.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

wikipedia.org

2017 Kidsnews | All rights reserved